Hogyan neveljünk tökéletes gyerekeket (Brian Tracy)

A kockás ingesek tanulnának a finn példából

A világelső finn oktatási rendszerben a tanárok napi négy órát tanítanak és tizenöt év munka után közel havi egymilliót keresnek, ami nem is számít soknak. A diákok a lehető legkevesebb időt töltik az iskolában és alig kapnak házi feladatot. Minden gyereknek ingyen jár a háromfogásos ebéd, a tankönyv, a felzárkóztató óra, a pszichológus és a tanulási tanácsadás. A szülők úgy bíznak a tanárokban, mint a fogorvosukban. Nem hiszik? Járjunk utána.

A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó mintha azért adta volna ki Pasi Sahlberg finn oktatási rendszert bemutató könyvét, A finn példát, hogy lehetőleg senki se olvassa el. A 190 oldalas, papírkötésű, csúnya tankönyv kinézetű kiadvány 6900 forintba kerül, de nem lehet kapni, és alig néhány könyvtárban hozzáférhető, pláne kölcsönzésre. Most végre az ölembe pottyant, így alkalmam nyílt összevetni a világ legsikeresebb oktatási reformját a magyarországi tanárok aktuális követeléseivel.

Milyen iskolában szeretnének tanítani a magyar pedagógusok?

Forrás: AFP/Xavier Leoty

Húsz kormányon átívelő oktatási reform

Igazán nem mondhatjuk, hogy nyelvrokonainkat jobban elkényeztette volna a sors, mint minket. Előbb a Svéd Királyság, majd az Orosz Birodalom részeként kellett megőrizniük identitásukat, majd a Szovjetunió nyomásával és komoly gazdasági nehézségekkel kellett megküzdeniük.

Mindebből a finnek azt a tanulságot vonták le, hogy a fennmaradás ésa fejlődés kulcsa a rugalmasság, a nyitottság és a megoldáskereső, konszenzusra törekvő gondolkodás.Valamint azt, hogy egy kis nép sikerének legfőbb záloga az emberek mentális képességeinek fejlesztése. A társadalom minőségét az állampolgárok lelki-szellemi-gazdasági állapota határozza meg, ezen pedig leghatékonyabban megfelelő oktatással lehet segíteni.

A finn példa számunkra talán leghihetetlenebb vonása, hogy ebben a kérdésben a ’70-es évek óta társadalmi konszenzus van. Húsz kormányon és harminc oktatási miniszteren ívelt át az az oktatási reform, amely a 2000-es évekre finn világmárka lett, és amelynek köszönhetően a finn diákok a PISA-felméréseken rendre első helyen végeznek szövegértésből és matematikából is. A rendszerváltás utáni gazdasági gödörből a Nokia és a peruskoulu, a kilencéves komprehenzív (befogadó, egyenlő esélyeket nyújtó) iskola húzta ki Finnországot.

Finnországban az iskolaépületeket is a tanárok bevonásával tervezik meg

Forrás: Flickr/Anni Vartola

Két alapvető cél lebegett az oktatási reform kidolgozói előtt, amiben minden párt egyetértett. Az egyik, hogy az iskolának olyan hellyé kell válnia, ahol a gyerekek használható tudást és készségeket szereznek. A másik, hogy ezt a tudást családi háttértől függetlenül mindenki számára elérhetővé kell tenni. 

Több szabadság, nagyobb hatékonyság 

Fontos tanulság, hogy a reformot nem felülről, nem hatalmi szóval kényszerítették rá a társadalomra és a pedagógusokra. Nem a rendszer szigorításával, hanem éppen a fellazításával értek el jelentős eredményeket. Sokkal több szabadságot adtak az iskolavezetőknek és a tanároknak, amitől a tanári munka értéke hatalmasat nőtt. 

Ma tízszeres a túljelentkezés a finn egyetemeken a tanárszakokra, ésa tanári hivatás presztízse az orvosokéval, ügyvédekével vetekszik.Nem a fizetés miatt, az jóval kevesebb, mint a fent említetteké, hanem azért, mert a tanárok izgalmasnak és értelmesnek találják a munkájukat. Szabadon, kreatívan alkalmazhatják a tudásukat és a legtöbb dologban saját belátásuk szerint dönthetnek, mert a rendszer bízik az ítélőképességükben. 

Az újfajta oktatás a tanárok számára izgalmas kihívás

Forrás: Flicher/Brad Flickinger

Nincs tanfelügyeleti rendszer, a tanárok munkájának minőségét nem kívülről ítélik meg. Először is a tanárszakokra az érettségizettek krémje kerül be, másodszor a tanárképzés magas színvonalú, egyszerre tudományos és gyakorlati jellegű. 

A képzés nagyon fontos része a pedagógiai pszichológia, a szociológia, a tantervelmélet, a tanulói értékelés, a választott tantárgy didaktikája, és miközben a hallgatók a legmodernebb oktatáselméleteket tanulják, máraz első évtől kezdve tanítási gyakorlatokon vesznek részt.A szaktanárok tanulmányainak egyharmadát tanítási gyakorlat teszi ki. (Ez nálunk az ötéves képzésben összesen hatvan óra.) 

Ezért az iskolák joggal feltételezik, hogy az egyetemről kikerült friss diplomás tanár alkalmas a pályára. Ráadásul a tanári munka alapvető része a folyamatos együttműködés a kollégákkal. A tanárok ismerik és segítik egymást, látják, tudják, hogyan dolgozik a másik, ha valaki alkalmatlan a munkára, az hamar kiderül, nem kell hozzá messziről jött tanfelügyelő. 

A magyar tanárok a gyerekek túlterheltsége ellen is tiltakoznak

Forrás: Flickr/Eshed Gal-Or

A finn iskola gondolkodni és együttműködni tanít 

A diákok teljesítménye a reformnak köszönhetően egységesen nőtt, a különböző régiók közötti különbségek csökkentek. Az iskolák közötti eltérés kisebb, mint öt százalék. Mintha egy budapesti belvárosi iskola és egy borsodi kisvárosi iskola diákjainak teljesítménye között gyakorlatilag nem lenne különbség. Mindezt úgy érték el, hogy nincs szabad iskolaválasztás, mertminden iskola egyformán jó. 

Ebből következően nincs szegregáció, a legkülönbözőbb hátterű gyerekek tanulnak együtt. A hátrányos helyzetűek nem húzzák le a szerencsésebbeket, mindkét csoport teljesítménye javult az elmúlt évtizedekben. A jók jobbak lettek, a gyengébbek pedig jelentősen jobbak lettek. 

Ennek magyarázata elsősorban az, hogy az alapképzés (a magyar alsó tagozat) hat évig tart (a felső tagozat pedig három évig), vagyis hagynak időt az alapkészségek elsajátítására, valamint a hátrányosabb helyzetű gyerekek felzárkóztatására. A tanulók fele részidős speciális oktatásban részesül, főként az első osztályokban. 

Olvasni öröm – ezt kellene közvetítenie az iskolának

Forrás: Flickr/John Morgan

„Ha felveszünk egy fiatalt, aki nem tudja a munkához szükséges összes matematika- vagy fizikaanyagot, akkor megvannak a kollégáink, akik könnyedén megtanítják ezt neki – mondta a Nokia egyik vezetője. – De ha olyasvalakit kapunk, aki nem tudja, hogyan dolgozzon együtt más emberekkel, hogyan gondolkozzon máshogy, hogyan találjon ki eredeti ötleteket, és aki attól fél, hogy hibázni fog, akkor semmit sem tehetünk.” 

Ez az a szemlélet, amit a finn oktatáspolitika a magáévá tett.Az iskola feladata elsősorban nem a tananyag fejekbe töltése és számonkérése,hanem olyan képességek, készségek fejlesztése, amelynek révén a gyerekek később a legkülönbözőbb élethelyzetekben, munkahelyeken megállják a helyüket, mert megtanulták, hogyan birkózzanak meg új kihívásokkal, váratlan feladatokkal. 

Ha az ember kellően motivált, a szaktudás könnyen elsajátítható. Önálló gondolkodásra, vállalkozó szellemre vagy együttműködésre és empátiára azonban szinte lehetetlen ránevelni egy felnőtt embert, ha gyerekkorában nem kapott hozzá kellő muníciót. 

Kevesebb óra, több tudás 

A finn iskola egyik paradoxona ezért az, hogy kevesebb tananyagot tanít kevesebb óraszámban, és mégis jobb teljesítményt ér el, mint a rossz eredményekre még nagyobb terheléssel reagáló rendszerek. A finn gyerekek hétévesen kezdik az iskolát,jóval kevesebb órájuk és házi feladatuk van, mint az OECD más államaiban élő gyerekeknek,ugyanakkor a rendszer sikerét nem csak a PISA-felmérések kiváló eredményei igazolják.

A finn példa

Forrás: Origo

Finnországban is 16 év a tankötelezettség felső határa, ettől függetlenül a kilencosztályos általános iskolát (peruskoulut) elvégzők 95 százaléka továbbtanul. (Nálunk a leszakadók, azaz maximum nyolc általánost végzők aránya a KSH legutóbbi adatai szerint 11,4 százalék.) A peruskoulu utolsó három évében a diákok heti két óra tanácsadáson vesznek részt, ami abban segíti őket, hogy megtalálják a hozzájuk leginkább passzoló továbbtanulási formát.

A finn iskolában sem a diákok, sem a tanárok nem stresszelnek.Amikor egy felmérés során azt kérdezték a finn diákoktól, éreznek-e idegességet a matematikafeladatok megoldása közben, mindössze hét százalék felelt igennel. Ezzel szemben Japánban a diákok 52 százaléka, Francaországban 53 százaléka élte meg stresszként az iskolai feladatokat. Egy magyar tanulmány szerint a megkérdezett gyerekek 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az iskolai feladatok nagyon nyomasztóak. 

A magyar gyerekek fele stresszel a matekfeladatoktól

Forrás: Thinkstock

Az első kilenc osztályban a finn tanárok átlag napi négy órát tanítanak osztálytermi keretek között. Ezen felül jut idejük tervezésre, tanulásra, más tanárokkal való együttműködésre, a tanterv kidolgozására, felzárkóztató órák tartására, és főképp a gyerekek értékelésére, a róluk való gondolkodásra, a személyre szóló stratégiák kidolgozására.A tanári hivatás holisztikus tevékenység, az egész személyiséget igénybe veszi.Ez az, amit a tanárokat ingyenélőnek titulálók nem fognak fel, mivel nincsenek hasonló élményeik. 

Finnesedés helyett mi Klikesedünk 

Egy magyar tanárnak, ha öt órája van öt különböző osztállyal, akkor egy nap alatt százötven személyiséggel, eltérő sorsú, intelligenciájú, érdeklődésű emberrel kell szembenéznie. Százötven ember figyelmét kell felkeltenie és fenntartania, százötvenféle érzékenységet kell kezelnie, és saját figyelmét százötven felé elosztani. Lehetséges ez? Kétlem. 

Mindenesetre, ha egy tanár mindent megtesz, hogy mint egy jó orvos, a lehető legkevesebb kár okozásával a tőle telhető legtöbbet nyújtsa, akkor az ötödik óra végére rendesen kifacsarva fogja érezni magát.Nincs fárasztóbb, mint másokra figyelni.Amellett, hogy másokra figyelni csak az tud igazán, aki az önreflexiót is szorgalmasan gyakorolja. Éppenséggel ez se kis munka. 

Pasi Sahlberg, A finn példa szerzője – úgy látszik, a finn tanárok is kedvelik a kockás inget

Forrás: vimeo

A finn példa tanulmányozása után újraolvastam a magyar tanárok huszonöt pontba sűrített követeléseit. Kíváncsi voltam, kiolvasható-e a pontokból valamiféle egységes koncepció, közös vízió a magyar iskola jövőjéről, vagy csupán akut reakció a kormányzat elviselhetetlenné vált Klikesedésére és ad hoc intézkedéseire. 

Az esélyegyenlőség kimaradt a 25 pontból 

Már a fentebbiekből is kiderül, hogy az utóbbi évek oktatáspolitikája ellen tiltakozó tanárok határozottan a „kevesebb több” Finnországban már bevált elvét vallják, a tananyag, a tanulói és tanári óraszámok, az iskolában töltött idő és a házi feladatok csökkentését követelik. 

Másrészt semmire sem vágynak jobban, mint hogy az iskolafenntartók és a szülők bízzanak a szakmai hozzáértésükben és az ítélőképességükben.Több autonómiát, több döntési szabadságot kérnek,hiszen a gyerekek tanítása, gondozása, nevelése rendkívül összetett tevékenység, amelyet nem lehet pusztán előírásoknak és rendeleteknek engedelmeskedve végezni.

Egyelőre nem tudni, hogy a most felsejlő tanári-szülői összefogás mire lesz elég. Azt is nehéz megjósolni, mennyire eltökélt és egységes a tanárság, hogy a huszonöt ponton túl igazán hatékony, korszerű iskolát teremtsen. Mert a sürgősségi ellátás után sort kellene keríteni az oktatási rendszer egészének újragondolására. 

A pedagógusok többek között a diákok és a tanárok túlterheltsége ellen tiltakoztak

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Most ugyanis az egyik legfontosabb szempont maradt ki a követelések sorából, mégpedig az, ami miatt a finn iskola gondolata egyáltalán megszületett. Hogy a rosszabb gazdasági, szociális környezetbe születő gyerekeknek ugyanolyan magas színvonalú oktatást kell kapniuk, mint a többieknek.Az esélyegyenlőség megteremtése az oktatás legfontosabb feladata volna,ezzel szemben nálunk az iskola csak növeli az egyenlőtlenségeket. 

Nem sok pénz kell, hanem közös belátás

Ezen nem segít a tankötelesség korhatárának felemelése, sem az, ha a tanárok megkapják a pótlékokat a plusz órákért. Ehhez újra kell gondolni a tanárképzést, plusz tanerőket kell foglalkoztatni a felzárkóztatáshoz, hagyni kell, hogy az iskolák a saját belátásuk szerint dolgozzák ki egyéni tanterveiket, hogy a tanárok önállóan hozzanak pedagógiai döntéseket. 

A finnek szerint ehhez nem kell különösebben sok pénz,elég csak az európai átlagot az oktatásra költeni.Ez mostanság a GDP közel hat százalékát jelenti, miközben nálunk az oktatásra fordított részarány tavaly négy százalék alá süllyedt. És ami még kell, az a belátás. Annak felismerése, hogy az ország felemelkedése az állampolgárok emberi minőségén múlik. 

Ha a gyerekeink számára esélyegyenlőséget teremtünk, ha lehetővé tesszük, hogy nyugodt, félelemmentes közegben tanulhassanak, ha bizalmat és kíváncsiságot ébresztünk bennük a világ iránt, akkor a haza egyszer talán tényleg fényre derül.

Pasi Sahlberg

Finn tanár, tudós, több könyv szerzője. Világszerte tanulmányozta az oktatási rendszereket és reformokat, és tanácsadóként dolgozott a finn iskolai rendszer kialakításánál. Legismertebb könyve A finn példa, amellyel 2013-ban megnyerte a Grawenmeyer-díjat. Korábban a finn oktatási minisztériumban vezette a nemzetközi mobilitásért felelős központot, mai napig a Harvard vendégprofesszora.

SCHEER KATALIN
(Forrás:origo.hu)

Miért, apa?!

Vajon milyen felnőni egy olyan családban, ahol apa rettegésben tartja anyát? Milyen lehet végignézni azt, hogy az ember édesanyja még azután sem menekül el a két gyerekkel, hogy a férfi a vacsoraasztal mellől a hátába vágja a kést? Van-e elegendő távolság a Földön, amit meg lehet tenni, hogy az ember elmeneküljön a gyerekkora emlékei elől? Szilvia történetét különösen ajánljuk azoknak, akik jobban tudják, hogy „mit kellene tennie” egy erőszakot elszenvedő feleségnek. És mindenkinek, aki a valóságra kíváncsi.

„Első gyerekként születtem, húszéves szüleim albérletben laktak akkoriban. Apám középső gyerek, az ő édesapja szigorú, édesanyja érzelemmentes nő volt. Az én anyám szintén középső gyerek tisztességes anyával, de iszákos, felelőtlen apával. A szüleim menekültek egymáshoz, talán. Ennyit a családfáról. Mindkettejüknek ez volt az első párkapcsolatuk, és én az első gyerekük.

Boldogok voltunk, talán 7–8 éves koromig, bár addig is voltak nehézségek, de akkor még nem féltem. Aztán beköltöztünk az első önkormányzati lakásunkba, és jöttek az első pofonok. Először a fülemnek nem hittem, majd a szememnek. Onnantól kezdve apám megváltozott, félelemben tartott, mindig mindennek úgy kellett lennie ahogyan ő akarta. Anyám mindig mindennel elszámolt. Mit csinált, hol járt, miért késett öt percet…

Emlékszem, amikor először láttam anyámat a földön, amint apám rugdossa – nem nagyon, csak annyira, hogy azért érezze, ki az úr a háznál. Az öcsémet és engem bezavar a szobába.

Rettegek, mi ez? Miért? De hát ő az apám!

Pár nap vagy hét múlva ők ketten újra úgy beszélnek egymással, mintha mi sem történt volna. Én közben egyre sűrűbben hallom, milyen agresszívan, fenyegetően beszél anyámmal, és közben káromkodik. Nem értem. Talán tíz éves vagyok, amikor először érzem igazán egyedül magam. Félek, nem vagyok biztonságban. Azt veszem észre, hogy magamban beszélek, panaszkodom, a bajaimat sorolom. Kitől kérjek segítséget? Nem merem elmondani senkinek, szégyellem.

Kamaszodom, apám tilt, fegyelmez, egyetlen menekülés számomra a sport. Mindennap edzek, igyekszem egyre kevesebbet otthon lenni. A hangulat gyakran rideg, nem jó otthon. Apám ül a tévé előtt, szitkozódik, anyám a konyhában tüsténkedik. Profi háziasszony, mindent elkövet azért, hogy apám ne találjon hibát semmiben. De így is talál. Figyelem őt. Szomorú, sokszor a fürdőszobában sír. Apám észre sem veszi, de ő tűr.

Tizennégy vagy tizenötéves vagyok, amikor a hétvégén, nagyitól hazafelé újra vitatkoznak. Remek – gondolom. Ahogy hazaérünk, már megyek is be a szobámba, nem akarom őket hallgatni. Kérlelem anyámat magamban, hogy hagyja abba, mert baj lesz, de ő csak mondja a magáét. Kimegyek az öcsémhez, hallom, hogy sír. Apám kissé ittas, agresszíven beszél, de nem hangosan hogy a szomszédok meg ne hallják. Arra mindig kínosan ügyelt, hogy a külvilág felé ő szigorú, de rendes férjnek tűnjön. Aki nem képes szeretni… Most a nappaliban eszik, késsel a kezében. Látom, ahogy lendül, eldobja, egyenesen anyám hátába.

Úristen, mi ez?

Hevesen dobog a szívem, az öcsém zokog. Anyám odalép hozzánk, megölel minket, mondja, hogy mindig legyünk jó testvérek, ne hagyjuk egymást cserben soha.

Megyek anyám után a fürdőbe, kérem, hadd töröljem le róla a vért. Nem érdekli, azt mondja, hadd vérezzen! De én azért csak letörlöm. Velem alszik az éjjel, szorítom magamhoz, érzem, hogy gyenge. Kérlelem őt, hogy menjünk el, jobb lesz nekünk hármasban, de nem jön válasz. Maradt. Azóta is vele van, már több mint 30 éve.

Én azok után nem tudtam tisztelni, se szeretni apámat. Eldöntöttem, ha nagy leszek, olyan messzire megyek, amilyen messzire csak lehet. Hét éve külföldön élek már. Harminc év után elmondtam anyámnak a saját házasságom problémáit, és azt, hogy szükségem lett volna az apámra. Az első férfira, aki mindig, minden körülmények között szeret. Ő nem érti, miért apámat hibáztatom azért, mert nem tudok kilépni egy rossz párkapcsolatomból sem. Nem érti meg, hogy kapaszkodom, valaki szeressen már! Ordítani tudnék, de minek. Anyám azt mondta, nem volt ő olyan rossz apa, nem kellene így megvetnem. Mert talán ő is félelemben nőtt föl, neki is rossz apja volt…

Most egyedül vagyok, szemben a világgal. Ha elválok, azt hallom majd, „nem ezt tanítottuk neked, hogy feladd!” De már két éve küzdök, és úgy érzem, egyre kevesebb tiszteletet kapok. Kihez forduljak? Csak a Jóisten maradt. Menjek, vagy maradjak? Bátornak lenni vagy elveszni? Talán ezt érdemlem. Talán le kell dolgozzam, amit másnak okoztam, máskor, egy másik életben. Lehet. Nincs válasz, miért…

(A fotó illusztráció.)

(Forrás: wmn.hu)

Döbbenetes tények a Szeretetről és Albert Einsteinről – egy film, amit mindenkinek látnia kell

Immár több, mint 1 évszázaddal ezelőtt Albert Einstein hosszú órákig tartó munka után hátradőlt székében 
és teljesen magába roskadt: 

Atyaúristen!!!! Hogyan fogom én ezt elmagyarázni az embereknek? 

A gondolatok lázasan rohangáltak a fejében, de sehogyan sem tudta megérteni, amire rájött. 

Olyasmire jött rá, amiről tudta, hogy igaz, de felfogni még neki is nehezére esett.

Visszaemlékezett gyermekkorára, amikor is a legnagyobb élménye az volt, amikor apja megmutatta neki, hogyan működik az iránytű. Azonnal elkápráztatta, hogy létezik egy ERŐ, ami láthatatlanul is képes hatni a tűre. Azóta nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy a világ nem csak az, amit a szemünkkel látunk.

Most pedig rájött valamire, amiről elképzelni sem tudta hogyan lehetséges, annyira viszont bízott a számításaiban, hogy igaznak fogadja el.
Arra jött rá, hogy sem a tér, sem az idő nem létezik. Pusztán gondolati teremtmények.

Egy hatalmas illúzió, ráadásul olyan tökéletesen megszerkesztve, mely illúzióban mindenki abban hihet, amiben csak akar, mindig igaza lesz. Ekkortájt hagyta el a száját az a mondat, amit azóta sokszor idéznek tőle:

Csak két dologban hihetsz:
Vagy abban, hogy a világon minden csoda, vagy abban, hogy semmi sem. 

Mindez több, mint 1 évszázaddal ezelőtt történt.

Mi az, ami napjainkban történik?

Tudósok megállapították, hogy az emberi DNS-ben lévő információk mindössze 3-5%-a felelős azért, hogy a petesejt és a spermium találkozása után egy húsvér emberke születhessen.

95% pedig valami egészen másért felelős. Bár, sokat hallani, hogy az ember lelki lény, de azt sehol nem tanították, hogy 95%-ig az.
Érted ezt? Amikor belenézel a tükörbe, azt, aki igazán vagy, nem is látod. Annak, aki vagy, és aki lehetnél, mindössze 5%-át látod.

“Amikor Szent-Györgyi Albert elkezdte erőltetni, hogy a tudomány kicsit nagyobb hangsúlyt fektessen a kvantummechanika tanulmányozására, mert úgy néz ki, hogy sokkal több dolog függ össze olyan dolgokkal, amiről elképzelni sem tudjuk, nem csak kortársai nevették ki, de a Magyar Tudományos Akadémia még arról is gondoskodott, hogy ezek a cikkek eltűnjenek az életművéből, nehogy a tudós egy nagy bohócnak tűnjön az utókor számára, akinek csak malaca volt, amiért felfedezte a C- vitamint.”

Napjainkban kezdték el kutatni, kutatgatni a levegőben, éterben, illetve ismeretlen dimenziókban lévő információs mezőket.
Ma már tudjuk, ha egy csoport jókedvű, vidám ember egy légtérben örül egymásnak, ezután pedig elhagyva a helyiséget, egy ismeretlen lép be ugyanide, ennek az embernek is megváltozik az érzelmi mutatója. Jobb kedve lesz, pedig nem is hallotta, nem is látta azokat, akik előtte bent voltak a teremben.

Mit jelent az, hogy ma már tudjuk?????
Hiszen legtöbbünk még soha nem hallott erről! Ha ez igaz lenne, mindenhol erről beszélnének.
Ha valami fontos és igaz, akkor annak vezércikknek kell lennie a médiában… Vagy mégsem?

A válasz: vagy mégsem.

A CIA és a KGB több, mint 50 éve kutatja azt, hogyan tudnának a távolból kutakodni mások agyában. Hogyan lehetne kiszedni titkos információkat több ezer kilométerre lévő emberek agyából. Ehhez nagyon összetett pszichológiai ismeretekre és az emberi lélek legmagasabb szinten történő tanulmányozására van szükség.

A gyalázatos kutatások legnemesebb mellékterméke az, hogy rájöttek, mi a módja annak, hogy egy ember kiteljesedett boldog életet élhessen. Kiteljesedhessen a kreativitása, elérhesse céljait, és kihozhasson magából mindent, ami fontos számára.

De a legfontosabb amit felfedeztek:

ha egy ember növeli személyes tudatosságát, az hatással van, más, távolban lévő emberek tudatosságára is.

Ez pedig nagyon veszélyezteti mindenféle hatalom fennmaradását. Magas tudatosságú, boldog, kiteljesedett életet élő embereket nem lehet irányítani, médiával, reklámokkal manipulálni. Nem lehet rajtuk élősködni, nem lehet rájuk értelmetlen adókat kivetni, és legfőképp nem lehet rájuk parancsolni, hogy énekelve-dalolva, menetelve, mások zsoldos katonájaként embereket megöljenek.

Az a lelkiállapot, ami ahhoz kell, hogy valaki az életét úgy irányíthassa, ahogyan szeretné, kizárólag a Szeretet, Hit, Hála, Ítélkezésmentesség állapotában tartható fenn.

Így talán könnyebb megérteni, miért december 23-ára időzítik a különböző hatóságok a felszólító leveleiket.
A különböző hatalmi praktikáknak hála, ma már azok se tudnak nagyon az óhajtott lelkiállapotba kerülni, akik ismerik ezt a titkot.

Tudjátok miért fontos a tudatosság növelése?
Azt mondják, Magyarországon kb.: 3-4 millió ember rendelkezik 80-as IQ-val. A 70-es szint pedig már az értelmi fogyatékosok kategóriáját jelenti.
Ilyen felállásban már nem is hangzik olyan jól, hogy DEMOKRÁCIA választópolgárokkal, nem?
A legtöbb ember éppen eltudja dönteni, hogy pisilni kell, kakilni kell, fázom vagy melegem van. Döntéseit pedig a legalacsonyabb rendű ösztönei szintjén hozza meg. Ha egy politikus ad neki egy puszit a választási kampány során, akkor azt jó embernek fogja tartani. S Hol a hit? Hol van az a hit, hogy hiszek valamiben s az alapján megyek el a szavazásra, hogy ezt a hitet ki képviseli?

Befolyásolhatóak vagyunk? IGEN! Szent István óta van egy hite az országnak. Ezt a hitet kell követnie, mert mindig ez a hit tartotta életben az országot.

“Magasabb tudatosságú társadalomban nem fordulhatott volna elő, hogy akkor törjön ki a legnagyobb éhínség a Föld egyes országaiban, amikor a világon pont a legtöbb élelmiszert sikerült megtermelni.
Amíg Bangladesben az emberek a saját halott gyermekeiket ették meg, addig Oroszországban a mozdonyokat búzával fűtötték. Annyi búza termett, hogy nem fért be a tározókba”

“Magasabb tudatosságú társadalomban nem fordulhatna elő, hogy Ázsiában, több mint 40 millió, 10 év körüli gyermek dolgozzon reggeltől estig, minden nap. Hidakat, autópályákat építenek, esténként meg vaskonténerekbe zsúfolva, bezárva várják a másnapot. Nem pénzért dolgoznak. A szüleik azért adják be őket ide, mert addig sem nekik kell etetniük a gyermeket. Arra ugyanis már képtelenek”

De az sem fordulhatna elő, hogy este a fotelban ülve a befektetési tanácsadód, távol-keleti részvényeket sózzon rád, mivel azok most extraprofittal kecsegtetnek. Tudnád jól, hogy mások kizsigerelése árán nem akarod Te magad sem biztosítani a saját gyermeked jövőjét.

Magasabb tudatosságú társadalomban nem fordulhatna elő, ha tudjuk, hogy a Hit, Szeretet, Hála, és Ítélkezésmentesség, mint lelkiállapot, olyan kémiai folyamatokat képes elindítani az emberi agyakban és kvantum szinten a világban, amelyek nagyban befolyásolják az életben való boldogulásunkat, hogy ne ez legyen a legfontosabb elsajátítandó tantárgy az iskolában.
És ez teljesen független a vallásoktól is.

Indiában, amikor egy gyógyító mesterré válik, két utat választhat: vagy elmegy az emberek közé és fizikailag gyógyítja őket, vagy felmegy a Himalájába egy barlangba és onnan gyógyítja a világot, meditáción keresztül, kvantum szinten.

A világ megváltoztatásával kapcsolatban egyetlen üzenetünk van:
Mindenki dolgozzon saját magán!

Soha ne hibáztassunk senkit. Még a politikusokat, államfőket és a vallási vezetőket sem. (Sokan dolgoznak közülük is egy jobb világon.)

Induljunk el befelé, és rövid időn belül, ha nem is a helyes válaszok, de a helyes kérdések elő fognak bukkanni.
A legfontosabb kérdésekre pedig több ezer éve megvannak a helyes válaszok. Csak élni kell velük.

Tudom, hogy a villanyszámla meg a lakástörlesztő előteremtése teljesen eltereli az ember figyelmét a nemesebb gondolatokról, és azok sokkal nagyobb gondnak tűnnek pillanatnyilag, de az anyagi világban való boldogulás is a magasabb tudatosságban keresendő.

Ha van egy nagy álmod, higgy benne, higgy a Létezés bölcsességében a megvalósulás fontosságát illetően, kerülj a Szeretet, Hit, Hála állapotába, ne ítélkezz mások felett és az álmod a létező legnagyobb sebességgel indul el a megvalósulás útján.

Einsteintől átvéve: fogalmam sincs, hogy ez az egész hogyan működik, csak azt tudom, hogy igaz.
(Tarnóczy Vilmos)

Egy film, amit mindenkinek látnia kell:

(Forrás: superiorhirek.hu)

A dicséret ereje

Húsvéti ételek itthonról és külföldről

A húsvéti locsoló várásnak az egyik legfontosabb kelléke a sok finom falat. Itthon sonkát, tojást és kalácsot készítünk. Körbenéztünk távolabbi konyhák húsvéti kínálataiból is.

Magyarországon a húsvéti asztal elképzelhetetlen főtt sonka, főtt tojás, torma és kalács nélkül. A virágokkal - barkával, jácinttal, nárcisszal, tulipánnal díszített asztalon felbukkannak a friss tavaszi zöldségek, az újhagyma, a retek, az uborka is.

Ha már a dekorációnál tartunk: a legegyszerűbb dísz a tarka barkafa: néhány szál barkaágat, vagy lemetszett gyümölcsfa ágat - mely a meleg szobában gyorsan kibontja virágait - helyezzünk szép vázába, majd akasszunk rá néhány szépen pingált, kifújt tojást, papír vagy fa tojást, tolldíszt.

 Sonkából nagyon nagy a választék a boltokban, a hagyományos és legfinomabb füstölt parasztsonkától kezdve, a különféle között, pácolt és előfőzött sonkákig mindenfélét találunk. A legtöbb sonka disznóhúsból készül, de ha azt nem szeretjük, választhatunk marha-, pulykasonkát is. 

A nyers füstölt sonkát érdemes egy éjszakára hideg vízbe tenni, így kiázik belőle a túl sok só, és hamarabb is megfő másnap. A zsíros réteget lehetőleg ne távolítsuk el, mivel ez megakadályozza, hogy a hús kiszáradjon főzéskor. A sonkát lassan főzzük, nem szabad forralni. Amikor a sonka megfőtt - jó pár órát szánjunk rá - akkor óvatosan vegyük ki tálra és hagyjuk kihűlni. A főző lében érdemes még megfőzni egy pár jófajta füstölt kolbászt is. Sok helyen a tojásokat is ebben a lében főzik ki; amikor már keményre főtt a tojás és lezárjuk a gázt, kocogtassuk meg a tojásokat, hogy megrepedjen a héjuk, és hagyjuk a lében kihűlni, így az ízük kellemesen füstös lesz.

A "sunka" levét nem kell ám kiönteni, lezsírozva, szűrve használhatjuk bableves, lencseleves ízesítéséhez a későbbiekben.

Ha hagyományosan akarunk étkezni húsvétkor, akkor:

- nagycsütörtökön együnk parajból készült ételeket,
- nagypénteken tojást és halat,
- nagyszombaton estig böjtölni kell, de napközben kalácsot ehetünk; este jöhet a sonka, tojás friss zöldségekkel,
- húsvétvasárnap sült bárány kerüljön az asztalra,
- húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és jófajta bor jár. 

Pészach, a zsidó húsvét

A zsidó húsvét, avagy a kovásztalan kenyér ünnepe nyolc napos ünnep, idén április 2-9. között ünneplik. Első napján van a Pészah előestélye, az első széder este, a második napon pedig a Pészah első napja, a második széder este. Az ünnepet a Pászka napjainak is nevezik, mert amikor a zsidók kivonultak Egyiptomból, olyan gyorsan tették, hogy a kovász meg sem kelt, fejükre tették a keletlen tésztát, így a tésztát a Nap szárította meg. A hetedik napon keltek át a Vörös Tengeren és szabadultak meg üldözőiktől. Ezért hét napig - Izraelen kívül 8 napig - csak kovásztalan ételt szabad fogyasztani. A széderen erre a kivonulásra emlékeznek, és jelképes ételeket fogyasztanak.

A hagyományos zsidó ünnep előtt a házat megtisztítják a kovászos ételféléktől, és azután szédert (rendet jelent ez a szó) rendeznek. A széder estén egy tálon csupa jelképes étel található: kemény tojás, sült nyak, keserűfű, chároszet, zöldség, macesz. A kemény tojás a gyászt jelenti, hiszen sokan pusztultak el Egyiptomban. A sült nyak a bárányra emlékeztet, melyet a kivonuláskor áldoztak. A keserűfű a keserűség jelképe. A chároszet (alma, körte, dió borral leöntött elegye) az építésre használt maltert jelzi. A zöldség a tavaszt, de sós vízbe mártva a könnyeket idézi. A macesz (pászka) a keletlen tésztára emlékeztet, amelyet sietve hoztak ki Egyiptomból.

Húsvét külföldön

Franciaországban sült bárányt fogyasztanak, amely mellől nem maradhatnak el a kellemes vörösborok sem. Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt, krumpli salátát és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra. És nem csak sört isznak, de húsvétkor kedveltek a tojás- és mandulalikőrök is.

Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. A reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle. Az ünnepi étel pedig Jansson megkísértése ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve. 

Olasz húsvéti menü

Akárcsak karácsonykor, úgy húsvétkor is más és más kulináris ínyencségek kerülnek felszolgálásra Olaszország különböző régióiban. Egész Itáliában elterjedt hagyomány a Colomba, a galamb formájú lágy püspökkenyér. Aki járt már húsvét táján Olaszországban, az minden bizonnyal találkozott már ezzel a különleges süteménnyel a boltokban, cukrászdákban. Akár csokoládéval, akár a nélkül készül, a béke jelképe, amint a húsvéti tojás az új életé. 

Jelképes a tipikusan húsvét vasárnapi ebéd, a bárány is - amely Jézus Krisztusnak az emberiségért hozott áldozatára hivatott emlékeztetni. Rómában a leginkább abbacchio kerül húsvétkor a terített asztalara; olyan bárány, amelyet születése után 25-30 nappal levágtak, és addig csak anyatejjel táplálkozott. A bárányt sok rozmaringgal, fokhagymával, olivával, gyöngyhagymával készítik el. Köretnek szívesen fogyasztanak apró újburgonyát és articsókát.

Tipikusan római étkezés a húsvétvasárnapi reggeli is. Míg ugyanis az olaszok reggelire általában csak egy péksüteményt fogyasztanak kávéval, addig húsvétkor alaposan bereggeliznek: kenyeret, sajtot, kolbászt és sós-sajtos kalácsot fogyasztanak.

Görög húsvét

A Húsvét a legfontosabb vallási ünnep a görögök számára. A negyven napos böjtöt szigorúan betartják, majd nagypénteken virágokkal díszítik fel a templomokat. Éjjel körmenetben, gyertya gyújtással emlékeznek Jézusra. Az asszonyok magiricát főznek, amit még éjjel, a feltámadás után tálalnak fel a görög ünnepi asztalon. Ez a hagyományos húsvéti étel, leveshez hasonló: bárány belsőségből főzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással, citrommal. Ez a pikáns leves a hosszú böjt után előkészíti a gyomrot a húsvéti nagy lakomázásra.

Másnap már korán reggel elkezdődik az ünneplés, melyhez összegyűlik a családból mindenki. A fő fogás a nyárson sült bárány vagy kiskecske; melyhez kalács (Koulura), húsvéti sütemények, saláták és jófajta bor dukál.

Húsvéti barackos fonott kalács

Hozzávalók két adaghoz: 40 dkg búzaliszt, 2 evőkanál cukor, 1 csomag szárított élesztő, 2 teáskanál só, 1 dl tej, 4 db tojás, 20 dkg vaj, 20 dkg aszalt sárgabarack.

Tegyük egy dagasztótálba a lisztet, szórjuk rá a sót, a szárított élesztőt, a cukrot. Kapcsoljuk be a dagasztót, majd csorgassuk bele a tejet és egyenként a felütött tojásokat. Keverjük öt percig és utána adjuk hozzá a puha vajat is. Dagasszuk addig, még a tészta könnyű és levegős lesz, és csak a legvégén keverjük bele az összeaprított aszalt barackot.

Tegyük langyos helyre, takarjuk le konyharuhával és kelesszük kétszeresére.

Borítsuk liszttel meghintett deszkára, gyúrjuk ár még egyszer, majd vágjuk kétfelé. A két cipót vágjuk hat egyforma részre, és sodorjuk ki hosszúkásra. Fogjunk össze három csíkot, majd fonjuk össze, mint a kislányok haját. A másik hárommal is ugyanígy járjunk el. Tegyük kivajazott és liszttel meghintett tégla alakú sütőformába, kenjük meg a tetejét felvert tojással. Kelesszük még legalább fél órán keresztül, majd előmelegített sütőben 170 fokon süssük 20 percig.

Ha elkészült borítsuk ki a formából, és rácson hagyjuk kihűlni.

A felszeletelt brióst vajjal megkenve, húsvéti sonkával, főtt kemény tojással és ecetes tormával fogyasszuk, vagy kínáljuk a korai locsolkodókat.

Maceszgombóc leves

Hozzávalók: 3 db tojás, 2 evőkanál libazsír, csipetnyi só, csipetnyi őrölt szerecsendió, 1 csokor petrezselyem zöldje, 25 dkg pászka, 3 liter libaaprólékból főzött leves.

Keverjük ki a hideg libazsírt a tojásokkal alaposan, majd ízesítsük sóval, szerecsendióval és az összevágott petrezselyem zöldjével. Az összedarált pászkát kis adagokban dolgozzuk a tojásos masszához, és annyi hideg vízzel lazítsuk, hogy lágyabb galuskatésztát kapjunk. Tegyük a hűtőbe legalább egy órára pihenni. A kész levesből másfél liternyit forraljunk fel és a macesz masszából vizes kézzel diónyi gombócokat formázzunk és a gyöngyöző levesbe dobva főzzük ki. 15-20 perc elteltével vegyünk ki egyet, majd kettévágva nézzük meg, hogy teljesen át főtt e. Tálaljuk levesestálakba és a forró leves a zöldségekkel együtt merjük rá.

Görög Magirica leves

Hozzávalók: 1 db bárány mája, tüdeje és szíve, 3 db citrom leve, só, 6 szál újhagyma, 2 evőkanál vaj, 2 fej saláta, 1 csokor friss kapor, 1 csokor petrezselyem zöldje, másfél liter víz, darált bors, 6 dkg rizs. 

Mártáshoz: 2 db tojás sárgája, 1 db citrom leve, só, bors.

Mossuk meg alaposan a májat, tüdőt és a szívet, majd tegyük egy fazékba. Öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje és forraljuk fel. Amikor a tetejére feljön a habja, azt kanállal szedjük le, majd utána ízesítsük sóval és citrommal. Lassú lángon főzzük fél órán keresztül. Ha a belsőségek megfőttek, szedjük ki a léből, és daraboljuk fel.Egy másik fazékban pároljuk meg a finomra összevágott hagymát vajon, tegyük hozzá az összevágott belsőségeket, az összevágott kaprot, és a felszeletelt salátát, majd fűszerezzük darált borssal és pároljuk együtt pár percig. Engedjük fel az abáló levével, szórjuk bele a rizst és addig főzzük, míg a rizsszemek megpuhulnak.

A mártáshoz keverjük ki a tojások sárgáját a citromlével, ízesítsük sóval és darált borssal, majd szedjünk rá a levesből. Tálaláskor ezt a citromos mártást keverjük hozzá az elkészült belsőség leveshez.

(Forrás: kaldeneker.hu)