„A
rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében
megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy
politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok
között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján –
hierarchiát állít fel. A rasszizmus nyelvi alapon megnyilvánuló formája a
lingvicizmus.
A
rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely
emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a 19. század közepétől az
Európán kívüli népek gyarmati leigázását morálisan elfogadható,
"természetes" folyamatként normalizálni törekvő nyugat-európai
gondolkodásmód külön fajoknak állította be. Ez az ideológia a 20. század
elejére Európa-szerte, illetve az oda érkező európai bevándorlók által
uralt „fehér-telepes” társadalmakban uralkodó nézetté vált. Mára a
nyugat-európai eszmeiség is rákényszerült annak a - világ társadalmainak
nagy része által soha meg nem kérdőjelezett - ténynek az elfogadására,
hogy minden ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. A korábbi
szóhasználat nyomán a rasszizmust fajelméletnek, faji
megkülönböztetésnek is nevezik. Rasszok vagy emberfajták helyett emberi
„fajokról” beszélni ugyanakkor ma már nemcsak régies, hanem pontatlan és
a világ társadalmi viszonyait, s különösen a rasszizmustól sújtott
csoportok pszichológiai egyensúlyát és fiziológiai jólétét súlyosan
károsító szóhasználat. Az emberiség valamennyi csoportja, külső
megjelenéstől függetlenül a ma Afrikaként ismert földrészről származik.
A
rasszizmus az egyéneket tudományosan nem igazolható módon „tiszta”
rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangsúlyozása mellett az
utóbbi korszakban egyre inkább kulturális szempontokat, gyakran pedig
egyes feltételezett közös tulajdonságokat vesz alapul, amelyeket egy-egy
rasszra általánosan jellemzőnek tart. A rasszista gondolkodásmód
szerint a rasszok közötti hierarchia igazolja az egyének és csoportok
diszkriminációját, megkülönböztetését. A 20. század legelején előtérbe
került antiszemitizmus, illetve ennek német nagybirodalmi változata, a
nemzeti szocializmus a 'rasszokra' vonatkozó nézetei és politikai
elképzelései tekintetében annyiban különbözött a nyugat-európai
gyarmatosítók Európán kívül tanúsított nézeteitől és elveitől, hogy
Európán belül élő emberekre is alkalmazta ezeket.
Rasszista előítéletek
Előítéletek
egy személy egy „rasszhoz” való vélt vagy valós tartozása miatt. Azaz A
személy azt gondolja, hogy B személynek X tulajdonsága van, mivel Y
„rasszhoz” tartozik.
Rasszista diszkrimináció
Emberekkel
való megkülönböztető bánásmód külső jegyeik, például bőrszínük alapján.
Példa: B személy nem köszön A személynek, mert az Y „rasszhoz”
tartozik. Súlyosabb példa, ha egy munkaadó csak azért nem alkalmaz egy
munkavállalót, mert az valamilyen rassz tagja. Ha ezt intézményi,
törvényi stb. szintre emelik, az az intézményesített rasszizmus.
Intézményesített rasszizmus
Ha
a rasszizmus bármely formáját intézményi, törvényi stb. szintre emelik,
az az intézményesített rasszizmus, azaz egyenlőtlen bánásmód egy
intézmény vagy szervezet részéről egy személlyel vagy csoporttal szemben
annak állítólagos rasszjegyei miatt. Esetenként kormányok (például: a
náci Németország vagy a dél-afrikai apartheid), pártok vagy egyéb
társadalmi és politikai szervezetek (például: a Ku Klux Klan) a
társadalom többségi csoportjainak összekovácsolására gerjesztik a
rasszista ideológiát, valamely kisebbséget bűnbaknak kikiáltva, a
kiválasztott kisebbség felé irányítva a népharagot, így egy közösség
olyasmire is rávehető, amire egyébként nem.
Kulturális rasszizmus
A
hagyományos rasszizmus mint tudománytalan elmélet elutasítása után a
modern rasszizmus magába foglalhatja a más „kultúrákkal” szembeni
megkülönböztetést is. Példa: „A cigányok sokat lopnak.”, „Az arabok
nőgyűlölők.”, „Az afrikaiak különösen agresszívek.”, „A zsidók mindig
hazudnak." Étienne Balibar francia filozófus a rasszizmusnak ezt a
formáját „rasszok nélküli rasszizmus”-nak nevezi. Az ilyen feltevéseknek
lehet statisztikai alapjuk, azonban az általánosítás megbélyegzi a
közösség negatív tulajdonsággal nem rendelkező tagjait is.”
A rasszizmusnak további fajtái :
nyílt, rejtett, szimbolikus, mitikus (vallási), tudományos (bizonyítási eszközéül
használta az eugenikát), filozofikus, vagy pl. ökofeminista…
A jelenet a British Airways London-Johannesburg közötti járatán
történt meg. Egy ötvenes fehér asszony egy fekete férfi mellett ült.
Láthatóan nagyon zaklatott volt emiatt, ezért hívta a stewardesst. A
légikisasszony kérdezi:
- Mi a probléma, Hölgyem?
A fehér nő:
- Talán nem látja? Egy fekete mellé ültetett engem. Nem bírom elviselni,
hogy egy ilyen gusztustalan lény mellett kelljen ülnöm.
Adjon nekem egy
másik ülést, kérem!
A légikisasszony:
- Nyugodjon meg, kérem!. A gépen majdnem minden ülés foglalt, de megnézem, hogy van-e még szabad hely.
A légikisasszony elment, majd néhány perccel később visszajött és azt mondta:
- Asszonyom, ahogy mondtam, nincs több üres helyünk a turista osztályon.
Beszéltem a parancsnokkal és ő megerősítette, hogy a business osztályon
sincs több hely. Van azonban egy hely az első osztályon. - és mielőtt
az asszony bármilyen megjegyzést tehetett volna, a légikisasszony
folytatta - A mi légitársaságunknál nem szokás, hogy turista osztályon
ülő utasnak engedélyezzék,hogy átüljön az első osztályra, de figyelembe
véve a körülményeket, a parancsnok úgy találta, hogy valóban botrányos
arra kényszeríteni valakit, hogy egy ilyen visszataszító ember mellett
üljön. - majd a légikisasszony a fekete férfihoz fordult:
- Uram, ha úgy kívánja, vegye a kézipoggyászát, az első osztályon a szabad hely Önre vár!
A körülöttük levő utasok, akik elképedve asszisztáltak a jelenethez, felemelkedtek és tapsoltak.
