Gárdonyi Géza nem szeretett iskolába járni, Gobbi Hilda több tantárgyból sem remekelt, Ady Endre pedig négyszer ugrott neki a jogi egyetemnek. Öt olyan magyar kiválóságot mutatunk, akik nem éppen mintatanulók voltak. Aztán mégis elég sokra vitték. Farkas Edina Lina válogatása.
–
Az alábbi életutak azt is igazolják, amit egyre több kutatás is: a jó tanulási eredmények nem garantálják feltétlen a későbbi sikereket. Angela Lee Duckworth, a Pennsylvania Egyetem pszichológiaprofesszora például a kutatásai során egyetlen olyan közös személyiségvonást talált, amely szoros összefüggést mutatott a sikerrel: a kitartást. És tényleg, ha megnézzük a hírességeket, legyen szó íróról, színészről vagy tudósról – önéletrajzukból rendre kiderül, hogy a legtöbbjük bizony kitartó volt a mesterségében, hivatásában, még a kezdeti kudarcok ellenére is.
Petzval József, akiből majdnem suszterinas lett
A mérnök-matematikus, egyetemi tanár – akinek kutatásai az elméleti és gyakorlati fénytan területén jelentősek, találmányai pedig forradalmasították a fényképezést – 12 évesen olyannyira nem remekelt matematikából, hogy meg is bukott belőle. Sőt, a tanítója közölte édesapjával, hogy
kár minden fáradtságért és pénzért, a fia nem nagy lángelme, jobb lenne, ha iparos pályára küldené.
Az öreg Petzval hajlott is a tanácsra, és az volt a terve, hogy elküldi fiát suszterinasnak. Ám az ifjabb Peztval ettől annyira megijedt, hogy az egész nyarat Mathias Hauser A mathematika elemeinek analitikai tárgyalása című könyvének szentelte. Azt forgatta, tanulgatta olyan szorgalommal, hogy végül a vizsgabizottságot finoman szólva meglepte a felkészültsége, még kitüntetésre is javasolták.
A kassai líceum ösztöndíjával került Pestre az Institutum Geometricumba, melyet 1828-ban végzett el, és végül „Geometer Approbatus”, azaz okleveles mérnök lett. Korábbi bukása semmit sem jelentett: ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.
Gárdonyi Géza szépírása: olvashatatlan!
A magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja sem tartozott az éltanulók közé. A népiskolai tanítója egyenesen tehetségtelennek nevezte, és később a sárospataki gimnáziumban sem remekelt. Csiffáry Gabriella kutatásai szerint a középiskolában gyenge érdemjegyei voltak, amint ez a Sárospataki Református Kollégium anyakönyveiből is kiderül, sőt a kollégiumból a tanulmányi eredményei miatt el is küldték.
Az első tanév osztálykönyvében a végosztályzatra gyenge közepest kapott, szépírására pedig azt írták, hogy olvashatatlan.
A Kálvin téri Pesti Református Főgimnázium első osztályában magyar irodalomból, földrajzból és rajzból közepesre értékelték az első félévi munkáját. A második osztály első félévében tanulmányi eredménye tovább romlott: vallástanból, magyar irodalomból, mennyiségtanból és rajzból is elégségest kapott. Az elemi iskolai tanítói oklevele sem túl pedáns: elégséges minősítést találunk benne, de nem is rajongott a szakmájáért, és mindent meg is tett, hogy ne kelljen vele foglalkoznia.
Gyenge tanulmányi eredményei, olvashatatlan írása ellenére rengeteg művet írt, regényeket, novellákat, színdarabokat, meséket és verseket. Egri csillagok című regénye 100 éve kötelező olvasmány, aminek filmváltozata minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmjévé vált, sőt a regény 2015-ben egy amerikai forgatókönyvírót, Scott Falest is megihletett. Az írást mint mesterséget egyébként sosem tanulta, Juhász Gyula azt mondta róla: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki.”
Gobbi Hilda már fiatalon sem kedvelte a szabályokat
Az öntörvényű, szenvedélyes, Kossuth-díjas színésznő nem volt hajlandó beolvadni még akkor sem, amikor a hatalom minden eszközzel sematizálni akart. Életútját ismerve nem meglepő, hogy már az iskolában sem akart megfelelni az általános szabályoknak. A bizonyítványokból az ellentmondásos érdemjegyei jól tükrözik szabadelvű gondolkodásmódját és azt, hogy soha nem érezte magát komfortosan a mások által kijelölt korlátok között. Az elemi iskolában még kitűnő eredménnyel végzett, a középiskolában viszont romlottak a jegyei. Az első osztályban többnyire jeles és jó jegyei voltak, csak növénytan és állattanból, valamint ásványtan és vegytanból kapott elégségest. Harmadik osztályban már német és francia nyelvből, természettanból és kézimunkából is elégségesre értékelték.
Az is kiderül az iskolai anyakönyvből, hogy szeretett az órákról ellógni, főleg, ha erkölcstan, magyar nyelv, ásvány- és vegytan órákról volt szó.
Mégis, a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke, majd az egyik leghíresebb magyar színésznő lett, politizált, szerepet vállalt az 1944-1945-ös ellenállási mozgalomban is.
Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá."
Ady Endre, a makacs kölyök
„A gyermekkoromról nem tudok nevezetesebbet mondani, mint hogy koraérett, makacs, rossz kölyök voltam, de úgynevezett iskola-szemefénye. Nagykárolyba vittek gimnáziumba, a derék piaristákhoz a szüleim, családjuk múltjára büszke, kisbirtokos emberek. Ötödik gimnazista koromban Zilahra kerültem, az ősi kálvinista Wesselényi-kollégiumba, melyet ma is igazi alma materemnek tartok. De a szerető alma mater nyolcadikos koromban, pedig első eminens voltam, majdnem elbánt velem, consilium abeundival fenyegetett némely kiderült lumpolások miatt. Nagyon méltatlankodtam” – olvasható a Vallomások és tanulmányok című gyűjteményből.
A költő egy picit kilóg a sorból azzal, hogy tanulmányi eredményei csak a jogi egyetemen kezdtek el erősen romlani.
Az első évben még rendszeresen látogatta az előadásokat, eredményei pedig kielégítőek voltak, de a második félévben már el-elmaradozott az órákról.
Ezután egyre inkább akadozni kezdett a tanulmánya, összesen négyszer veselkedett neki a jogi egyetemnek. Erről így ír: „Kalocsára írtam azonnal, hogy én katholikus és jezsuita akarok lenni s ha a dolog el nem igazodik, talán ma együtt hódítunk Bús Jakab páterrel. Nem így történt, jogásznak mentem Debrecenbe, készülni az apám nagy álmának, a família újrafölemelésének beváltására, a főszolgabíróságra, sőt talán alispánságra. Debrecenben, Pesten, még Nagyváradon is neki-neki rugaszkodtam a jog tudományának, a vége az lett, hogy fölcsaptam újságírónak.”
Hála az égnek, hiszen így ő lett a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.
Munkácsy Mihály, aki nem szeretett iskolába járni
Mélyről küzdötte fel magát, az asztalos legényből lett a 19. századi festészet meghatározó alakja, alkotásai nemzetközileg ismertek és elismertek.
Munkácsy Mihály tanulmányaira vonatkozóan kevés adat maradt az utókorra. Az viszont biztos, hogy Miskolcon járta az elemi iskola első két osztályát, Békéscsabán pedig a másik kettőt. Nem maradtak fenn az elemi iskolák anyakönyvei, az akadémiai éveit is csak kevés korabeli irat dokumentálja. A Bécsi Képzőművészeti Akadémiára történő beiratkozási ívén két gimnáziumi osztályt jelölt meg legmagasabb iskolai végzettségének. Munkácsy Mihály azt írja magáról feljegyzéseiben, hogy hatévesen íratták be az iskolába és sokszor elaludt a könyvek felett.
„Nyíltan be kell vallanom, nem voltam csodagyerek, aki már tízesztendős korában mesterművet alkot. Ha valahol ceruzára tettem szert, elkezdtem firkálni, de nem emlékszem, hogy pápaszemes tanáraimat, vagy játszótársaimat eltaláltam volna (…) Természetesen jobban szerettem a ceruzát, mint a könyveket, az utolsó példa is azt mutatja, de mit jelent ez az egész? Alig hihető, hogy abban a korban a gyerek mindent előbbre ne helyezzen könyveinél.
Mindig nevetek, ha az apa így mutatja be nekem gyermekét. – Rendkívül tehetséges. Ötéves korában már rajzol és semmi áron nem akar iskolába menni.
Ez legfeljebb annyit jelent, hogy a jó csemete szívesebben játszik, mint tanul, nálam se volt másképp. Mégis el kellett mennem az iskolába. (....) Miért örültem olyan nagyon, hogy asztalos leszek? Nagyon könnyű rá a felelet. Tanulni nem igen szerettem.”
Festeni, rajzolni viszont annál inkább, és ez felnőtt korában is így maradt, tehetsége, szorgalma pedig a világhírnévig emelte. Alkotásai olyan közgyűjteményekben kaptak helyet, mint a párizsi Musée d'Orsay, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art vagy a moszkvai Puskin Múzeum.
Farkas Edina Lina
(Forrás:wmn.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése