Azt hitted, hogy a szóbeli bántalmazás csak másokkal történik? Olvasd el a példákat, és rájössz, Te is érintett vagy! .
Szóbeli bántalmazás
A szóbeli erőszak során az elkövető fél nem alkalmaz fizikai erőt: a másik önértékelését pofonok vagy ütés helyett szavakkal rombolja le. Nem kíváncsi a másik véleményére, hanem saját igazságát akarja mindenáron bebizonyítani, és így a másik fölötti uralmát biztosítani. A szóbeli bántalmazás megakadályozza a valódi kapcsolat létrejöttét.
A szóbeli bántalmazás célja
A vita tárgya gyakorlatilag mindegy, a lényeg a viselkedés milyensége: a másik összezavarása, manipulációja, az erő és hatalom egyenlőtlen eloszlásának fenntartása céljából. A végcél sohasem a konfliktus megoldása mindkét fél meghallgatásával: a verbális abúzus során az agresszív fél hiányzó önbecsülését kompenzálja a másik szóbeli bántalmazásával, hogy kontrollt és dominanciát szerezzen fölötte.
A szóbeli erőszak 15 típusa
1. Titkolózás
A titkolózás lényege valamilyen információ, érzelem vagy gondolat megosztásától való tartózkodás. Ha ez az eset áll fenn és hosszabb időn keresztül (tehát nem egy születésnapi meglepetés kapcsán), akkor nehéz egészséges kapcsolatról beszélni. Ilyenkor a felek intimitása a béka feneke alatt van, a kommunikáció Facebookra is posztolható tényekre szorítkozik:
“Elmentem focizni.”
“A kulcsok az asztalon vannak.”
A másik felé érzett empátia, a saját érzelmek, szükségletek, gondolatok kifejezésének hiánya egyértelmű jelként utal a verbális abúzusra. Eleinte a másik fél arra gyanakodhat, hogy partnere csak visszahúzódó, csendes, extrém móson szégyenlős, esetleg enyhén autista. Egy idő után azonban érdemes közelebbi kapcsolatba kerülni a realitással: abbahagyni az egészségtelen kapcsolat védelmét és leülni megbeszélni, mi lehet a probléma és a megoldás.
2. Ellenkezés
Amikor partnerünk vagy ismerősünk a fűszálba is beleköt, jobb ha gyanakszunk: valami nincs rendben. Vitatkozókedve, kritikai érzéke messze az átlagon fölüli, legyen az politikai, filozófiai, tudományos vagy teljesen hétköznapi téma. Ha épp most kezdtünk bele legfrissebb filmélményünk lelkes ecsetelésébe, a bántalmazó akkor is képes meggyőzni minket arról, hogy érzéseink nem állják meg a helyüket. A másik gondolatainak, élményeinek, érzelmeinek elutasítása, megkérdőjelezése napi gyakorlat az életében.
– Kész vagyok ettől az étteremtől. Hihetetlen ennek a pincérnek a stílusa.
– Nem tudom pontosan mire gondolsz, nem vettem észre semmi különöset.
– Nem láttad, hogy hogy nézett ránk?
– Szerintem minden OK volt, mit vettél észre?
– Szerintem Te azt sem tudod, miről beszélsz.
3. Leértékelés
Ilyenkor az erőszaktevő megpróbálja a másik élményeit, érzelmeit megkérdőjelezni, az illetőt pedig gyerekesnek, túlérzékenynek beállítani, aki képes apróságokból ügyet csinálni. Ezzel megkérdőjelezi a másik belső realitását, és indirekt módon kijelenti, hogy amit a másik tapasztal, az nem úgy van. Néhány példa:
Túlérzékeny vagy.
Mindent felfújsz.
Túl gyorsan vontad le ezt a következtetést.
Nem érted a viccet.
Túl komolyan veszed a dolgokat.
Bolhából elefántot csinálsz.
Túl sok az érzelem.
Túl élénk a képzeleted.1
Mindent rossz néven veszel.
4. Viccként tálalt szóbeli bántalmazás
A bántalmazó valamilyen sértő dolgot viccbe csomagol, így például a másik kinézetét, kompetenciáját vagy intellektuális képességeit kétségbe vonja, majd kijelenti, hogy csak vicc volt. Ha a bántalmazott erre úgy felel, hogy “Nem vagy vicces”, akkor a humorérzékét fogja ócsárolni, vagy azzal vádolja, hogy megint vitatkozni akar.
Hajtsd oldalra a fejed, hogy összegyűljön a két agysejted, és mondd el mit szeretnél.
Mi mást várhatnék egy nőtől?!
Egyszerűen nem talál el a boltba sem GPS nélkül.
Pont úgy viselkedsz, mint az a drága Anyád.
A nevedet is elfelejtenéd, ha nem lenne rajta a személyiden.
5. A beszélgetés bojkottálása vagy elterelése
Ez a fajta viselkedés gyakorlatilag a titkolózás egy fajtája: az abúzus elkövetője megszabja, hogy mi hangozhat el a beszélgetésben és mi nem.
Azt hiszed, mindent tudsz?
Ez egyszerűen egy csomó baromság.
Neked mindig igazad kell hogy legyen.
Kérdezett valaki?
Honnan szedted ezt a sületlenséget?
– Hová lett a fiókban lévő 30.000 forint? – Van elég költőpénzed, nem?
Ha számára nem tetsző téma van terítéken, kilép a beszélgetésből, így megakadályozva a probléma felszínre kerülését, kibontását. A kilépés lehet közvetlenül kifejezett igény vagy témaváltás.
Nem látom, hová vezet ez a beszélgetés. Itt és most ennek véget vetünk.
6. Hibáztatás és vádaskodás
Az elkövető olyasmivel vádolja az áldozatot, ami valójában az áldozat befolyásán kívül esik.
– Drágám, olyan távolinak érezlek. – Most épp mivel akarsz megvádolni?
– Drágám, ma annyira fáradt vagyok, nincs kedvem. – Biztosan megkaptad máshol. Mesélj!
Azért nem kaptam fizetésemelést, mert Te elszúrtad azt az ebédmeghívást.
7. Ítélkezés és kritika
Az ítélkezés és kritika meglehetősen hasonló a szóbeli bántalmazás hibáztatás és vádaskodás formájához, csak magában foglalja a partner negatív értékelését. Általában elhangzik valamilyen minősítés a másikról, ami kritikus formában kerül megfogalmazásra.
Az a baj Veled, hogy …
Neked igazából az a bajod, hogy …
A legtöbb dolog, ami úgy kezdődik hogy “Te …”, az értékítéletet tartalmaz és könnyen kritikává válhat.
Te soha nem vagy elégedett.
Te mindig találsz valamit, amin felhúzhatod magad.
Téged senki nem szeret, mert állandóan csak panaszkodsz.
Te megcsalsz engem.
Nézd meg, mit csináltál!
Legközelebb jobban tennéd, ha …
Ugyanez másoknak mesélve:
A saját árnyékától is retteg.
Egyszerűen képtelen rendet tartani.
Soha nem tartja be, amit megbeszéltünk.
Egyszerűen a szőnyeg alá söpri a problémákat.
8. Lekicsinylés, bagatellizálás
Ilyenkor az abuzáló fél a másik tetteit, vágyait, érzéseit lényegtelenné teszi, például a munkáját, nehézségeit, az általa választott ételt, időtöltést, vagy az öltözködési stílusát. Ez a fajta abúzus nehezebben észrevehető, és abban a hitben hagyhatja a szenvedő felet, hogy nem volt képes elmagyarázni, mennyire fontos neki az adott dolog.
– Nézd, Drágám, végre befejeztem az ágyások rendbe rakását! Egy hét földmunka után végül rendben van a kiskert! Szép lett, nem?
– Tényleg szuper, nehéz lehetett feliratozni őket.
9. Aláásás
Ebben az esetben nem csak az érzelmi támogatás marad el, mint a bagatellizálás esetében, hanem az önbecsülést és a lelkesedést is aláássa a bántalmazó fél.
– Micsoda gyönyörű virágok! – Egy virág az csak egy virág.
– Szeretnék rájönni, hogy vajon a … – Minek? Kit érdekel?
Úgysem értenéd meg.
Úgysem fog sikerülni.
Ezzel most kit akarsz meggyőzni?
10. Megfélemlítés
A fenyegetés meglehetősen gyakorli szóbeli bántalmazási forma. Lehet teljesen nyilvánvaló:
Ha nem csinálod amit mondok, elhagylak.
Csináld amit mondok, vagy nagyon dühös leszek.
Ki fogod húzni a gyufát.
A megfélemlítés lehet áttételes is:
Ha nem fogadod meg a tanácsom, mások végül rá fognak jönni, hogy valójában mennyire megbízhatatlan is vagy.
11. Sértegetés
A sértegetés lehet kifejezett:
Hülye q..va vagy.
Anyád.
Vagy valamivel visszafogottabb:
Micsoda áldozati szerepben tetszelegsz…
Azt hiszed, számít a véleményed?
12. Elfelejtés
Amennyiben az elfelejtés nem kivételesen fordul elő, hanem rendszeresen, ott bizony gyanakodnunk kell. Lehet ez egy felajánlott szívesség folyamatos elodázása, találkozókról való elkésés, ígéretek nem teljesítése, vagy egy kettőjük között történt dolog meg nem történtté tétele:
Nem értem miről beszélsz. Nem fogom tovább ezt hallgatni.
Nem is vállaltam el, hogy megcsinálom.
13. Parancsolgatás
Egy hosszú távú kapcsolatban bármilyen parancsolgatás szóbeli erőszak, hacsak nincs vészhelyzet és mondjuk nem a tűzoltókészülék a téma.
Dobd ki ezt a szart.
Miféle takarítás ez? Térdelj le, nézz be a szekrény alá, és húzd végig az ujjad a padlón!
Nem mész sehová.
Ezt nem fogod fölvenni.
Kapcsold ki most azonnal!
14. Tagadás
A tagadás az áldozat realitását kérdőjelezi meg, ezért nagyon súlyos szóbeli bántalmazásnak minősül.
Soha nem mondtam ilyet.
Ezt csak Te találtad ki.
Egyáltalán nem beszélgettünk ilyesmiről.
Egy semmiség miatt dühíted fel magadat.
Nem tudom honnan szedted ezt.
15. Erőszakos düh
Bármilyen kiabálás vagy erőszakos megnyilvánulás szóbeli erőszak, főleg ha nincs alapja.
Kuss!
Befogod!
Állítsd le magad!
A szóbeli bántalmazás következményei
Az agresszió élménye rendkívül frusztráló és hosszú távon egészségkárosító magatartáshoz vezethet, amely lehet testi vagy lelki. Az áldozat az állandósult félelem miatt elkezdhet dohányozni, inni, számítógéppel játszani, vagy kóros méreteket ölthet nála a szorongás, depresszió, különféle testi tünetek. Nehéz lesz megbíznia másokban, önértékelése folyamatosan csökken, szexuális problémák vagy alvászavar léphet fel.
Mit tegyünk szóbeli bántalmazás esetén?
Az első lépés, hogy vegyük észre, miben vagyunk benne. A fenti példák segítenek abban, hogy tudatosabbak legyünk a szóbeli bántalmazásra.
A szituációra adott válaszok közül néhány, amit olyannyira megszoktunk, nem szerencsés:
Visszatámadás – “Hogy mered ezt mondani nekem?“
Védekezés – “Nem hiszem el, hogy megint ezzel jössz, mikor tudod, hogy mennyit tettem a dologért.“
Vitatkozás – “Baromságokat beszélsz és erre három érvem is van.“
Ezeket tehát ne mondjuk, ne tegyük. Amit viszont érdemes:
A másik érzelmeinek kifejezése – “Látom, hogy dühös lettél.” Ez általában először megnövekedett hangerőhöz és dühhöz vezet, hiszen elismerték az érzéseit, ám tovább folytatva az érzések és szükségletek tükrözését, a másik fokozatosan lenyugszik és képes lesz meghallani azt is, amit a bántalmazott mondani szeretne. “Csalódott vagy, mert több kontrollt szeretnél a dolgaid fölött.“
Saját érzelmek kifejezése – “Rosszul esik nekem, hogy ezt mondod. Szomorú vagyok.”
Határok meghúzása – “Azt szeretném, ha tisztelettel beszélnél velem.” “Szükségem van több segítségre a házimunkában.“
Kérés megfogalmazása – “Kérlek, hogy hadd legyek egyedül a fürdőszobában.” “Kérlek, hogy vidd le a gyereket a játszótérre.“
Konzekvenciák megfogalmazása – Jóllehet ha hosszú távon vagyunk kapcsolatban egymással az a legjobb, ha mindenki érdekei mentén tudunk cselekedni, vannak olyan helyezetek, amikor érdemes következményeket megfogalmazni. “Ha ez ezen a héten még kétszer előfordul, át fogom gondolni a kapcsolatunkat.“
Kérdezzük meg, mi az ő véleménye – “Te hogy látod ezt?“
Együttműködés ellenőrzése – Néhány esetben hasznos, ha a kérést követően megpróbáljuk elérni, hogy a másik tegyen ígéretet. “Megtennéd ezt nekem?”
Hosszú távú megoldások
Egy abuzív partner működéséhez kell valaki, aki mindezt elszenvedi. Ez egy játszma, amihez egy ember nem elég. Épp így, a változás is mindkét fél változását magában foglalja: az elszenvedő fél jobban kiáll magáért, az abuzív partner pedig képes ezt tolerálni, és visszább vesz az agresszióból. Természetesen ez csak a folyamat egyik lehetséges kifutása. Elképzelhető, hogy a másiknak esze ágában sincs változni. Ilyenkor próbáljuk meg felmérni, mit kapunk a kapcsolattól, mit teszünk bele, és gondoljuk át a lehetőségeinket egészen a kilépéssel bezárólag. Van, hogy egyszerűen fel kell állni és otthagyni az egészet.
Hogy milyen lehetőségek vannak a kilépésen kívül?
Keressünk szakszerű segítséget, pl egyéni vagy csoportos pszichoterapiát. Az áldozat kérheti bántalmazóját, hogy menjen el vele családterapeutához.
A külső segítség amiatt fontos, hogy az áldozat végül ki tudja jelölni saját határait: mi OK és mi nem.
Még egyszer, mert ez fontos: az, hogy a másik megváltozzon, az nincs a mi kontrollunk alatt. Amit mi tehetünk az az, hogy megtanuljunk, mi HOGYAN VISELKEDJÜNK ASSZERTÍVEN, hogyan védjük meg magunkat, hogyan vállaljunk felelősséget érzéseinkért, és a mögöttük rejlő szükségleteink kielégítéséért. Fedezzük fel, hogy mi a saját részünk ebből a játszmából és gondoljuk át saját szerepünket. Akarjuk ezt így tovább csinálni? Megéri ez így nekünk?
Valódi szeretet, empátia és elfogadás akkor lesz a kapcsolatban, ha mindkét fél képes felismerni és tiszteletben tartani saját és a másik határait. Addig a szeretet álruhában jár közöttünk…
(Forrás:asszertivakademia.hu)
