A beteg orvos

"Az ősi Kínában az orvosok rendszeres juttatást kaptak a pácienseiktől, és ezekből a járandóságokból éltek. A páciens pedig azért fizetett az orvosnak, hogy egészséges legyen, nem azért, hogy meggyógyítsa, ha beteg.

Ha egy orvos páciense megbetegedett, nem fizetett többé az orvosának, amíg az meg nem gyógyította.
Az orvosokat azért fizették, hogy megelőzzék a betegségeket, és ha ezt nem tudták elérni, nem fizettek nekik többé. Ha egy orvosnak túl sok betege volt, előfordulhatott, hogy az orvost elüldözték, börtönbe zárták, vagy kivégezték. Ma, ez teljesen elképzelhetetlen.

Ma, egy magánpraxist folytató orvos életszínvonala a betegei számától függ, és csak az megy orvoshoz, aki beteg, aki egészséges, az nem.
Ma az úgynevezett orvostudomány annál több állami és alapítványi támogatást kap, minél több a beteg, és minél több a betegség.
Ez a pont fordítottja annak a rendszernek, ami a régi Kínában volt.
Ebből következően a kutatás is teljesen más irányban halad.
Ma egy olyan orvos, akinek csak egészséges páciensei vannak, éhen hal.

2.

Sok évvel ezelőtt, amikor még nem voltam a legfelsőbb kaszt embere, volt egy barátom, aki rákos lett, és az orvosa azt mondta neki, hogy legfeljebb fél éve lehet hátra. A barátom más orvosokat is felkeresett abban a reménykedve, hogy téves a diagnózis. Ám nyolc orvos is megerősítette: tényleg rákos és tényleg haldoklik.

A sokk néhány napra letaglózta, de utána új erőre kapott, nyakába vette a világot és addig járt, amíg nem talált egy doktort, aki tudott rákot gyógyítani.
Az öreg mexikói gyógyító valamilyen kivonatot fecskendezett a tumorba, mire a tumor felszívódott. A barátom négy héttel később került elő és teljesen egészséges volt. Elment minden orvoshoz, akik diagnosztizálták, és mindegyikük megállapította, hogy nincs rákja. Azt mondták: „Nyilván téves volt a diagnózis, előfordul néha". A barátom körülbelül két évvel később szerelmes lett egy lányba, majd összeházasodtak. Őrülten szerelmesek voltak, ám egyszer a lány csak beteg lett. Rákos.

A barátom nem esett kétségbe, hiszen ő ismert egy doktort, aki tudott rákot gyógyítani. De a felesége nem hitt az öreg vajákosokban... Ő az orvosokban hitt... Mindennek alávetette magát, amit az orvosai javasoltak, de nem gyógyult meg. Alig nyolc hónappal később meghalt. A barátom majd' eszét vesztette a fájdalomtól; élni sem akart. Néhány héttel később a börtönből hívott fel, ahova gyilkosságért csukták. Ugyanis fogott egy sörétes puskát, meglátogatta a felesége orvosát, kérdőre vonta, hogy miért nem volt képes meggyógyítani élete szerelmét. A válaszok pedig nyilván nem igazán tetszettek neki, mert a beszélgetést azzal fejezte be, hogy szétlőtte az orvos fejét. A bíróságon előadta a történetét, ám SENKI nem hitt neki. Az orvosok gazolták, hogy valóban volt egy téves diagnózis az állapotáról, ám az ilyesmi sajnos megesik. A barátomat halálra ítélték és ki is végezték.

Mindez a nyolcvanas évek legelején történt, a rák már akkor is mumus volt; emberek milliói haltak bele és emberek milliárdjai rettegtek tőle. Az én barátomnak volt egy nagy híre: van egy ember Mexikóban, aki tud rákot gyógyítani! Nem kell a rákba belehalni, mert van valaki, aki pár dollárért meg tudja gyógyítani! Senkit sem érdekelt.
Akkoriban eléggé megviselt az eset, de megértettem belőle, hogy a tekintély hogyan képes utakat lezárni, igazságot hazugságnak bemutatni, és embereket lemészárolni - fegyver nélkül.

3.

Mivel akkoriban még magam is féltem a ráktól, eléggé felkavart az ügy, és emlékszem, ahogyan éjjeleken át gondolkodtam az orvosok lelkivilágán. Azon, hogy vajon mit is érezhetnek, és mire gondolhatnak, miközben ott ülnek az asztaluknál fehér köpenyben, és azt mondják a velük szemben ülő, összetört, beteg embernek, hogy nincs más megoldás, mint egy olyan kezelés, aminek a hatékonysága finoman szólva is kétségbe vonható, és azt állítják, hogy az egész Földön nincs ennél jobb módszer? Nem tudtam megérteni ezt a fajta döbbenetes, ép ésszel felfoghatatlan, öngyilkos terroristákra jellemző, fanatikus vakhitet, amivel egy orvos azt gondolja, hogy ismer MINDEN módszert, minden ötletet, minden eljárást, amivel valamilyen betegséget bárki valaha is ezen a bolygón kezelni próbált, és TUDJA, hogy MINDEN, MINDEN, MINDEN lehetőség közül egyedül az ő általa kínált dolog hozhat megoldást, és az a leghatékonyabb.

Azután beszervezett a legfelsőbb kaszt, és én rövid úton megértettem, mi folyik és miért.

Az egészségügy fontos eszköz. Mit gondol, a négy nagy hálózat közül melyikhez tartozik?
A politikai hálózat alá?
Netán a gazdasági hálózathoz?
Az erőszakiparhoz?
Az ideológiához?

Nos, elárulom: az erőszak- hálózat fennhatósága alá tartozik a teljes egészségügyi rendszer az egész világon. Az igazi orvos egy gyógyító szakember. A nem igazi orvos pedig kereskedő, aki gyógyszereket, módszereket és hazugságokat árul.

Vannak bizonyos termékek, amelyeket elképesztően alacsony áron állítanak elő. Ezek a gyógyszerek. Vannak olyan gyógyszerek, amiknek mázsája néhány centbe kerül, ám milligrammját néhány dollárért árulják. Ez nem túlzás, utána lehet nézni!

A helytelen életmódból következő rossz testi működést, a stressz okozta bántalmakat vagy az élet egyik-másik problémáját ÖNKÉNYESEN KINEVEZIK BETEGSÉGNEK, összeállítják a tünetek listáját, tudományosnak hangzó nevet adnak az állapotnak, majd elkezdik ezt az állapotot betegségként diagnosztizálni az embereken, akik a diagnózis hatására súlyos pénzeket költenek el egy olyan termékre, ami nem gyógyítja meg őket, és amin nagyobb a haszon, mint a heroinon.

Azt mondja az orvos: „Önnek ez és ez a betegsége, és ezeket, és ezeket a gyógyszereket kell megvennie". Ön pedig azt mondja: „Igenis!" És megveszi.

Gondolja ezt át üzleti szempontból! Mondjuk, hogy ön árul valamit, kimegy az utcára, becsukja a szemét, rámutat valakire, majd odamegy hozzá, és ezt mondja: „Ön az ügyfelem!" Ö az, és minden ellenkezés nélkül megvesz bármit, amit ön kínál. Bármit, tényleg bármit! Akár kell neki, akár nem, akár van rá pénze, akár nincs! Eredményes üzletember lenne, nem igaz? Bármit el tudna adni bárkinek. Tényleg bárkinek, mindössze azzal, hogy azt mondja neki: „Ön az én ügyfelem!" És kész, ennyi az egész!
Az úgynevezett orvostudomány ezt csinálja! Odamegy önhöz egy fickó, és azt mondja: „Vegye meg ezt a vacakot!". Ön meg elküldi a fenébe, mert nem érdekli. Erre a fickó: „Ön beteg. Ez meggyógyítja". Ön pedig megijed, és fizet.
Ez a legkifinomultabb rablás, amit valaha is kieszeltek.

4.

A legfelsőbb kaszt az „orvostudomány" tekintélyével ad el bizonyos hazugságokat és tart távol igazságokat az emberektől. Mert az igazság az, hogy önt megmérgezik nap mint nap.

Igen, igen: ÖNT MEGMÉRGEZIK! Kis mennyiségű, enyhe, de hosszú távon veszélyes és halálos mérgekkel tömik önt élete minden napján. Ezeket a mérgeket, az élelmiszerrel (és a szennyezett levegővel) juttatják az ön testébe. Igen, az élelmiszerek meg vannak mérgezve. Tényleg. És tudatosan.
Mindegy, hogy hogyan hangzik, ez tény. Az olyan dolgok, mint például a cukor vagy a mesterséges adalékanyagok - mérgek. Közönséges mérgek. A különféle táplálkozási irányzatok azért nem szoktak igazi eredményt hozni, mert nincsenek tudatában annak, ami a háttérben meglapul.
És hogy mivel érik el, hogy ön megmérgezze saját magát? Ízekkel. Mert az ízek - drogok. Valóban. És klasszikus értelemben.

AZ ÍZEK DROGOK!

A természetben nem, vagy csak nagyon ritkán előfordulóan erős, mesterségesen létrehozott vagy felerősített ízek ténylegesen drogként viselkednek az ön szervezetében. Ön ténylegesen függővé válik bizonyos ízektől.

Gondoljon bele: bármiről le tudna mondani, most azonnal és végleg? Valószínűleg nem. Mindegy, hogy ön minek az ízétől függő: a kávé, a sör, a kakaó ízétől, a vaj, a sült hús, a csokoládé ízétől: ezek mindegyike mérget tartalmaz, és ön - mivel rabja az íznek - rendszeresen fogyaszt belőlük, így rendszeresen bizonyos mennyiségű mérget visz be a szervezetébe.

A mérgezés következtében ténylegesen millióféle állapot jöhet létre, amik nagy részét betegségként tartják számon. De ezek mérgezések. Mérgezések! És így is kell kezelni őket, ha valóban a gyógyulás a cél. Természetesen a mérgek léte nem válasz mindenre. A teljes válaszhoz hozzátartoznak még az úgynevezett hiánybetegségek és a stressz is. Igazi rejtélyek a gyógyítás területén nincsenek. Vannak helyettük óriási üzleti, politikai és ideológiai érdekek, és az egészségügy azért része az erőszakiparnak, mert milliárdokat lehet általa sakkban tartani, egészségileg tönkretenni és megölni."

/Részlet Julius Andan: A világ a színfalak mögött c. könyvéből /