Ne az iskolában derüljön ki, ha gond van a gyerekkel!

Minél korábban vesszük észre gyermekünknél a fejlődési rendellenességeket és kezdjük el a célzott fejlesztést, annál gyorsabban és hatékonyabban lehet a problémát kezelni. Magyarországon az ellátásra szoruló gyerekek harmadát nem szűrik iskoláskor előtt. Pedig lehetne…

Egyáltalán nem mindegy, mikor áll fel a gyermek, mert akinél a mozgásfejlődés lassúbb, annál az értelmi fejlődés is az lesz – mondja prof. Fogarasi András gyermekneurológus. „A beszédfejlődési zavarok mögött például nem ritkán nagyothallás áll, aminek az oka akár egy megnagyobbodott mandula is lehet.  Az autizmust is korán, már másfél éves korban fel lehet ismerni, és bár ez nem gyógyítható, családokat menthet meg, ha időben kapnak a szülők tájékoztatást.”
Sajnos Magyarországon az ellátásra szoruló gyermekek legalább egyharmadát nem szűrik ki iskoláskor előtt. Sokszor a probléma csak az iskolapadban bukik ki, pedig évekkel korábban már mutatkoznak árulkodó jelek.

Marci negyedik gyermekként született a családba. Édesanyja születése óta látta, hogy kicsit más, mint a testvérei, mert nehéz volt fegyelmezni és lekötni, nem szeretett ölben lenni, és soha nem játszott testvéreivel. Ennek ellenére gyorsan és jól fejlődött. Az óvó nénik értelmes, jól fejlődő gyereknek tartották, akinek azonban rossz volt a magaviselete. Az óvodai nevelési tanácsadó hiperaktivitást állapított meg, és Marcit egyéni fejlesztésre küldte, ám a magatartásproblémái nem javultak. A kisfiú hatévesen már olvasott, írt és számolt, úgyhogy a nevelési tanácsadóban úgy gondolták, hogy a gyermek rossz magaviseletének az az oka, hogy az óvodában már unja magát.  

prof. Fogarasi András

Feljebb a rendszerben

Marci az iskolában folyamatosan ellenszegült, órán felállt vagy kiment a teremből, társaival agresszívan viselkedett. A második hónap végén megkérték a szülőket, hogy keressenek fiuknak egy kis létszámú osztályt, ahol jobban tudnak rá figyelni. A szülők minden környékbeli iskolát felkerestek, ahová beültették a gyereket egy-egy napra, de végül mindenhonnan eltanácsolták őket.
Az édesanya kénytelen volt otthon maradni gyermekével, így elveszítette állását. A családtagok közti hangulat egyre feszültebb lett, az édesanya úgy érezte, hogy nem jó szülő, hiszen képtelen megnevelni kisfiát, ráadásul mindenki, még saját családja is őt hibáztatta emiatt.
Mivel Marci már fél éve nem járt iskolába, a hiányzások mértéke miatt a családot az fenyegette, hogy gyermeküket védelembe veszik, és beutalják egy pszichiátriai kivizsgálásra. Egy védőnő javaslatára felkeresték a
Bethesda Gyermekkórház Mentálhigiénés osztályát, ahol megállapították, hogy a kisfiú enyhe
Asperger-szindrómája miatt nem tudott beilleszkedni az iskolai közösségbe.
Marci most egy kis létszámú autistaspecifikus osztályba jár, ahol megkapja a számára megfelelő oktatást és gondoskodást: sokkal kedvesebb, kezelhetőbb kisfiú lett.

A mostani rendszerben nem mindig ismerik fel időben a fejlődési problémákat. Az érintett gyermekek ilyenkor későn kerülnek szakemberhez, pedig az első három évben – azon belül is a csecsemőkorban – megkezdett fejlesztés sokkal hatékonyabb, mint később. Az időben felismert probléma, az ellátórendszerbe való mielőbbi bekerülés, a megfelelő szolgáltatások, a család informálása a kulcsa annak, hogy a gyermek könnyebben és gyorsabban tudja leküzdeni hátrányait. A korai fejlesztés a társadalom számára nem csupán morális kötelesség, hanem gazdasági érdek is – mondja Kereki Judit gyógypedagógus, közgazdász.

A kora gyermekkori ellátásban részesülő gyermekek állapotjavulására az hat ki leginkább, hogy mikor kerülnek be a rendszerbe, milyen állapotban kerülnek be, hány órában kapják az ellátást, és hogy jelen van-e valamelyik szülő az ellátás alatt – mutatta ki egy 2010-es kutatás. Ezért a fejlesztést célszerű nemcsak a gyermekre, hanem az egész családra kiterjeszteni, a szülőket jobban bevonni a folyamatba.

Problémák az ellátásban

A védőnők kevesebb, mint 60 százaléka használ elektronikus rendszereket, ráadásul ezek sem egységesek. A többiek még mindig papíron dokumentálják a kisgyermekek állapotát. A szűrőrendszer reformja az informatikai fejlesztést is célul tűzte ki, hogy javítsa a védőnők és a gyermekorvosok közötti kommunikációt és az ellátó rendszerek közötti átláthatóságot.

Kereki Judit

A kiszűrt gyermekek további ellátására jelenleg nem létezik egységesen követendő irányelv. A lehetőségeket sokszor a helyi adottságok, a házi gyermekorvos/háziorvos kapcsolatrendszere, a szülő motiváltsága és anyagi helyzete határozza meg. A projekt során a szakemberek és a szülők számára is egyértelmű leírásokat próbálnak adni, kidolgozni az intézményrendszerben való eligazodáshoz.

A jelenlegi rendszerben azonban vannak olyan problémák, amelyeket az új szűrőrendszer sem tud orvosolni: ilyen a szakemberhiány, valamint az intézményrendszer területi egyenlőtlensége. 

Egészségügyi ellátás szempontjából a leghátrányosabb helyzetben az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió áll, ahol nemcsak  védőnőhiány  van, de számos helyen a házi gyermekorvos helyett háziorvos látja el a gyermekeket. A szakorvosok is ezekben a régiókban a legleterheltebbek. Vannak megyék, ahol csak egyetlen gyermekneurológus van, de Budapesten is két hónapos az ambuláns várólista a gyermekneurológián. Az intézményi ellátottság aránytalanságát jelzi, hogy az ellátásban résztvevők több mint felét Budapesten kezelik, és az intézményi háló harmada is itt található.

Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy például az epilepsziát sokszor hamarabb felismerik a tanárok, mint a szülők, de azt is korábban észreveszik, ha a gyerek szorong, vagy például egész nap nem iszik. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Intézet és az Országos Tisztiorvosi Hivatal Uniós támogatással most három és fél év alatt tervezi megújítani a szűrőrendszert. A legfontosabb lépésnek a szülők érzékenyítését, aktív bevonását tartják. Készül egy kérdőív, amely 0 és 7 éves kor között vizsgálja a gyermekek fejlődését. A kérdőívek a nagymozgások, a finommotorika, a kommunikáció, az értelmi és a szociális terület fejlődését figyelik. Például a 4 hónapos korban feltett kérdés („Hason fekve, a körülötte lévő játékért hol az egyik, hol a másik kezével egyformán nyúl?”) a mozgás és értelmi fejlődés esetleges elmaradására is rákérdez, míg egy 18 hónapos kori példa („Próbál-e más gyerekekkel kapcsolatot létesíteni? Enni adni nekik, megpuszilni, vagy akár lökdösni vagy elvenni tőlük a játékot?”) pedig a szociális téren történő esetleges fejlődési elmaradást (például autisztikus jegyek) próbálja feltárni. A várhatóan 2015. március végére megvalósuló, 2,5 milliárd forint költségvetésű országos projekt 600 000 iskolás kor előtti gyermek hatékonyabb szűrését, 3000 védőnő és mintegy 1000 orvos képzését tűzte ki célul.

A program kidolgozói azt remélik, hogy a válaszokkal, valamint a korszerűsített és egységes védőnői vizsgálatokkal, az életkorhoz kötött orvosi szűrésekkel, valamint gondozási tervvel megbízhatóbban tudják majd kimutatni, kik a veszélyeztetett gyerekek.

Fodor Réka 

(Forrás: Nők Lapja Cafe )