A GYERMEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS VÁLÁS UTÁN

Gyermekkel való kapcsolattartás házasság megszűnése esetén
 

Hogyan lehet rendezni válás esetén a gyermek elhelyezését, vele való kapcsolattartást? (Különélő szülő jogai, gyermekkel való kapcsolattartás)

Amennyiben a szülők között az – akár házastársi, akár élettársi – életközösség megszakad, az őket megillető szülői felügyeleti jogok rendezésére több lehetőség is rendelkezésre áll, a különélő szülő számára több-kevesebb jog biztosításával. A szülőknek lehetőségük van arra, hogy a szülői felügyeletet megállapodásuk alapján különválásukat követően is közösen gyakorolják. Sokkal gyakrabban valósul meg a másik lehetőség: az egyik szülő gyakorolja továbbra is a szülői felügyeleti jogokat, míg a másik szülőé szünetel ugyan, ám bizonyos jogok megilletik és természetesen kötelezettségek is terhelik.
A gyermek elhelyezéséről abban az esetben kell dönteni, ha az addig akár házastársakként, akár élettársakként együtt élő szülők különválnak. A gyermek elhelyezése komoly következményeket von maga után, ugyanis amelyik szülőnél elhelyezik a gyermeket, az lesz a szülői felügyeleti jogok gyakorlója, a gyermek gondozója.
A gyermek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. Egyezségüknek a gyermek érdekét kell szolgálnia, így a bíróság akkor hagyja jóvá, ha az megfelel a gyermek tényleges érdekeinek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság határoz. A bíróságnak szükség esetén hivatalból is intézkednie kell a gyermek elhelyezéséről. A bíróság annál a szülőnél fogja elhelyezni a gyermeket, akinél kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. A bíróság az eljárása során meghallgatja mindkét szülőt, indokolt esetben a gyermeket is szakérő útján. Ha a gyermeket a 14. életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermek elhelyezésekor figyelembe veszi többek között az érzelmi kötődést, a pszichológus szakértői véleményt, életkort, testvérek együttnevelését. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy az a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ilyenkor általában közeli rokon közül választanak a gyermek gondozására alkalmas személyt (például a nagymamát), aki bizonyította, hogy alkalmas a gyermek nevelésére. Ha sem szülő, sem pedig harmadik személy nincs, akinél a gyermek elhelyezhető, és a kiskorú érdekében áll, akkor állami gondozásba veszik a gyermeket.
A bírói gyakorlat szerint a gyermek elhelyezése iránt indult perekben a bíróság különös gondot fordít annak tisztázásra, hogy hogyan lehet az állandóságot a leginkább biztosítani, melyik szülő felel a házasélet felbomlásáért
A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn és ezért a gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

Hogyan tarthatom a gyermekemmel a kapcsolatot? (A kapcsolattartás formái)

A kapcsolattartás formái a folyamatos és időszakos kapcsolattartás. A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatást), a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyétről rendszeresen, meghatározott időtartamra – a visszaadás kötelezettségével történő – elvitelét, a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést. Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.

Hogyan tudom a gyermek elhelyezését megváltoztatni? (Gyermekelhelyezés megváltoztatása)

A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása érdekében áll. Erre, például akkor kerülhet sor, ha a szülő új házasságot köt és a kialakult környezetre, illetve helyzetre tekintettel a gyermek érdekében áll, vagy az új házastárs nem alkalmas a gyermeknevelésre. Ugyanilyen ok lehet a gyermekkel való durva, goromba bánásmód, vagy a fenyítés. De mindenképpen minden lényegesnek ítélt körülmény vizsgálatával lehet eldönteni, hogy a gyermek érdekében áll-e az elhelyezésének megváltoztatása.
A gyermekelhelyezési per megindítására a szülő (az a szülő is, akinek szülői felügyeleti joga szünetel), a gyámhatóság és az ügyész jogosult.

Kivihetem külföldre a gyermekeimet? (Gyermek jogellenes külföldre vitele)

Természetesen a szülő kiviheti a gyermekét külföldre. Ez megnyilvánulhat akár egy egyszerű nyaralás formájában is mind együtt élő, mind különélő szülők esetében. Ezért a hatályos jogszabályok inkább azt szabályozzák, hogy mikor jogellenes egy gyermek külföldre vitele. Ugyanis előfordulhat, hogy az egyik szülő (mivel nem nála helyezték el a gyermeket) úgy kívánja a gyermekét magánál tartani, hogy őt külföldre viszi. Ilyenkor a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhivatal követelheti a gyermek kiadatását.
A magyar jog szerint jogellenes a gyermek Magyarországról való elvitele vagy külföldön történő elrejtése, ha az együtt élő szülők valamelyike a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. Ha külön élő szülők esetén a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, szintén jogellenesnek számít. Ugyan ez a helyzet, amikor a különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad, holott a másik szülő csak a kiutazáshoz járult hozzá, a kinn maradáshoz nem, vagy ha a különélő szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi külföldre. Az olyan szülő sem viheti külföldre a gyermekét, akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy felügyeleti joga szünetel.
(Forrás: http://csaladesjog.hu/)