A minket körülvevő elektromágneses tér több okból változékony. A napszél nappal elnyomja a Föld mágneses terét, amely éjszaka, amikor a Föld fele napárnyékban van, felerősödik.
Ezenkívül a talaj összetétele, a mélyben húzódó törésvonalak, a vízerek ugyancsak jelentősen módosítják a mágneses tér szerkezetét.
Baron von Pohl 1928-ban a bajor Bilbiurgban vizsgálódva állította, hogy évszázadokon keresztül azokban a házakban haltak meg rákban, amely házak erővonalak felett álltak.
Hogy ebből mi igaz, mi nem, azt már a sok kókler miatt senki nem tudja.
Régóta ismert tény, hogy az állatok érzékenyek a mágneses tér változásaira: a madarak és a rovarok a mágneses erővonalak alapján tájékozódnak.
Megjelent egy érdekes vizsgálat arról, hogy a tehenek a legszagosabb mágnesek.
Sabin Begall és munkatársai műholdas felvételek alapján 308 gulyát vizsgáltak meg, összesen 8500 tehénnel, és hozzácsaptak még 3000 őzmegfigyelést is.
Az elemzés egyértelműen azt mutatta, hogy a tehenek és őzek legelészés közben szeretnek észak-dél irányba beállni. S mivel a Föld számos pontján bemérték őket, az is világossá vált, hogy nem az Északi- és Déli-sark pozíciója az iránymutató, mert ezt akár a napjárásból is kiszámolhatják a tehénkék és az őzikék, hanem valóban a mágneses pólus, ami, mint tudjuk, jelentősen elvándorolt az Északi-sarktól.
Ezt mindenképpen kalkuláljuk be, ha a tehenek állása után szeretnénk tájékozódni.
Az állatok mágneses tájékozódási képességét az teszi lehetővé, hogy idegrendszerükben pirinyó mágneskristályok találhatók.
Nagy szenzációt keltett 1992-ben, amikor kiderült, hogy az emberi agy is telis-tele van ilyen mikrokristályokkal, egy gramm agyszövetben átlagban 5 millió ilyen mágneskristály van.
Ez két dolgot jelent: egyrészt az evolúció során valamiért előnyösnek bizonyult a mágnesességre való érzékenységünk, másrészt a Föld mágneses terének állandó változása és a mágneses viharok komoly befolyást gyakorolhatnak az agyműködésünkre.
Jon Dobson és munkatársai, valamint Maria Fuller és munkatársai egyaránt kimutatták, hogy az enyhe mágneses térerő változásra fokozódik a temporális epilepsziásoknál az agyi elektromos aktivitás, s a föld mágnestérerő-változásai fokozzák a temporális epilepsziások körében a rohamokat.
Az agyműködés befolyásolásán keresztül azonban számos más egészségügyi problémát is okozhatnak a mágneses viharok.
Charmaine Gordon és Michael Berk egy 12 éves periódusban vetették össze a mágneses viharok időpontját az öngyilkossági statisztikával, és kimutatták, hogy a mágneses viharok alatt jelentősen megugrott az öngyilkosságok, különösen az erőszakosan elkövetett öngyilkosságok száma.
Ronald Key vizsgálata szerint a mágneses viharok után átlagosan 36%-kal növekedett meg a depresszióval pszichiátriai osztályra kerültek száma.
Franz Halberg és munkatársai 6 300 000 infarktusos esetet elemezve 7%-os, mások viszont kétszeres növekedést tapasztaltak mágneses viharok alatt.
Rodney O’ Connor és Persinger ijesztően szoros kapcsolatot találtak a hirtelen csecsemőhalál és a mágneses tevékenység fokozódása között.
Eredményük szerint a mágneses hatások növekedése 80%-ban magyarázta a hirtelen csecsemőhalálban elhunyt újszülöttek számát.
Persinger és O’Connor egy újabb elemzésükben bizonyították, hogy mágneses viharok alatt egyaránt megnövekszik a hirtelen csecsemőhalál és a szívrohamok gyakorisága is.
Mindkét vizsgálatuknak az volt a célja, hogy demonstrálják, az elektromágneses hatások az agyműködés befolyásolásán keresztül okozzák a szervezet működési zavarait.
Az itt elemzett hatások persze kiugróak, de attól, hogy valaki nem hal meg infarktusban, vagy nem viszik be a zárt osztályra, még igencsak megérezheti a mágneses viharokat fokozódó rossz közérzet, rosszkedv, ingerlékenység, agresszivitás formájában.
És ha egy társadalomban sok embernek lesz egyszerre rosszkedve, vagy sok ember válik ingerlékennyé, akkor az azt jelenti, hogy a geomágneses viharok komoly kihatással lehetnek a társadalmak működésére is.
Ezt mágnestől függetlenül már rég felismerte a politika.
Az egyes emberek hangulata közhangulattá adódik össze, és az egyes emberek dühe társadalmi lázadásba összegződhet.
Mint Anna Krivelyova és Cesare Robotti kimutatták, a mágneses viharok az emberek kollektív hangulatváltozásán keresztül jelentősen befolyásolják a részvénypiac ingadozásait.
A tőzsdében érintett emberek – írják – a rosszkedvüket a részvényárfolyamok és gazdaság alakulásának tulajdonítják, a dolgokat pesszimistábban ítélik meg, és e szerint cselekszenek.
( Forrás: Rejtélyek szigete / Szendi Gábor írása alapján facebook.com/Enigmatv)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése