Hazánkban és a fejlettebb európai országokban egyre több kisgyermek internetezik évről évre, ez világosan kiderül az LSE által az egyes EU-országokban elvégzett kutatások alapján.
A kicsik ugyanakkor ritkán találkoznak potenciálisan veszélyes tartalmakkal – ez inkább a fiatal kamaszokra jellemző - mondta Solt Ádám az internetet.hu távközlési összehasonlító portál szakértője.
Sok a fiatal, de rutintalan netező
Magyarországon az internetező gyerekek legnagyobb része (28 százalék) a fiatal, tapasztalatlan internetezők közé tartozik. Elsősorban kommunikációs, közösségi célokra használja a netet. - Derül ki az LSE 2013. júliusi jelentéséből. - A 28 százalék rendkívül magasnak számít a 17 százalékos uniós átlaghoz képest. Itthon a tapasztalt netező gyermekek aránya sajnos igen alacsony, mindössze 8 százalék.
A zaklatás a leggyakoribb
A magyar gyerekeket vizsgáló, „Az EU Kids Online magyarországi kutatásáról” címmel publikált kutatásban Ságvári Bence azt írja, „a kockázatos tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok a korral egyértelműen nőnek – a fordulópont 14 és 15 éves kor között van, amikor hirtelen megnövekszik az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők aránya.” Az adatokból kiderül, hogy a legfiatalabbak általában tapasztalatlanságuk és a komoly szülői felügyelet miatt jellemzően nem találkoznak potenciálisan ártalmas tartalmakkal. Ahogyan azonban a gyerekek nagyobbak lesznek, a felügyelet csökken, a tapasztalat nő, és a kíváncsi gyerekek egyre több tartalommal találkoznak, melyek között egyre több az ártalmas jellegű - figyelmeztetett az internetet.hu szakértője.
„Általánosságban a gyerekek 10% - a számolt be olyan rossz tapasztalatokról, amik internetezés közben érték őket. [...] A zaklatás esetében a legnagyobb az arány (72%), amit sokkal kisebb számban követ a szexuális tartalmú képekkel, videókkal való találkozás (30%) és a szexuális jellegű üzenetekkel, cselekvésekkel kapcsolatos tapasztalat (29%). Legkisebb arányban az online ismeretségekkel való offline találkozók végződtek rosszul (9%)” - olvasható a kutatásban.
Kevés magyar gyerek találkozik káros tartalommal
A kutatásból kiderül egyébként, hogy a magyar iskolások kétharmada netezik az iskolából, csaknem ugyanennyien közös otthoni számítógépről, 38 százalékuk pedig saját szobájából – ezek Európában igen alacsony arányoknak számítanak. A netezést általában 9 éves korban kezdik, és a számok azt mutatják, az egymást követő korosztályok egyre korábban kezdik online életüket.
A magyar gyerekek általában nem érzik úgy, hogy az internetezés, amivel átlagosan napi 85 percet töltenek, időt venne el családjuktól vagy a barátoktól. Negatív tapasztalatokról, például netezés miatt kialvatlanságról csak 8 százalékuk számolt be. Netezés közben egyébként nagyrészt videókat néznek (76%), házi feladatot készítnek (73%), közösségi oldalakat használnak (72) és csetelnek (61%), online játékokkal tízből hatan múlatják idejüket. Kicsi az aránya ellenben például azoknak, akik blogolnak (5%).
Biztonság szempontjából az értékek nem tökéletesek. Míg a gyerekek kétharmadának van nyilvános profilja valamilyen közösségi oldalon, csak felük rendelkezik az internet biztonságos használatához szükséges ismertekkel (nem kívánt személyek letiltása, személyes adatok védelme stb.). Ugyanakkor csak minden ötödik alkalmaz szigorú biztonsági beállításokat.
Azon gyermekek aránya, akik arról számoltak be, hogy zaklatták már őket online az adatfelvételt megelőző évben, 11 százalék volt, ami megfelel az európai átlagnak. Szexuális tartalmakkal a 9–16 évesek 16 százaléka találkozott, szexuális témájú üzeneteket pedig százból heten kaptak. Ez gyakoribb a 15-16 éves, mint a 11–14 éves korosztály körében, az arány közel kétszer akkora az idősebbeknél, az európai átlaghoz képest azonban a sexting (szexuális tartalmú szöveges üzenetek váltása) nem mondható elterjedtnek. Olyan személlyel, akit online ismertek meg, 7 százalékuk találkozott már offline is, ez is jóval gyakoribb ugyanakkor az idősebbeknél. 84 százalék ugyanakkor egyáltalán nem találkozott potenciálisan káros tartalmakkal. Egyszerre több kockázati tényező csak a vizsgált gyerekek 0,5 százalékánál jelent meg.
A szülőknek is volna még hová fejlődniük - több mint negyedük egyáltalán nem használja az internetet, és a használók harmada is tapasztalatlannak, bizonytalannak vallja magát. Ugyanakkor háromnegyedük beszél arról gyermekével, hogy mire használja az internetet, és viszonylag elterjedt a közös netezés, a gyermekeknek való segítés is. A fiatal gyermekek általánosságban több szülői támogatást kapnak ilyen téren, ami nem meglepő, hiszen az idősebbek igyekeznek kibújni a szülői kontroll alól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése