2014. szeptember 28., vasárnap

Az "álomszállító" -- Brandt Viktor


 (Katt a linkre a videó megtekintéséhez!!!)



"Kedves jó Viktor úr, sokunkat megvidámít, álmainkat valóra váltja, s mindezt úgy teszi, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, s ezt velünk is képes elhitetni.

Köszönjük a jóságodat Istennek s neked!

“Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.” ( A Példabeszédek könyve 19:17)

“Az ember életének ez a legjava, a szeretet és jóság kicsiny, névtelen, gyorsan elfeledett cselekedetei.” (William Wordsworth)

“A jóság az egyetlen befektetés, amely mindig kifizetődik.” (Henry David Thoreau)

Kérlek, lájkolj az oldalunkra https://www.facebook.com/PeopleFirstHun s kérlek, oszd meg, s hívj meg másokat is, köszönöm! "

Echo tv hídember műsora


(Forrás: fb: Kónya Zoltán)

http://peoplefirsthun.blogspot.hu/


2014. szeptember 21., vasárnap

A legfájdalmasabb élmény a szégyen (Feldmár András)


fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Mindent időben kell tenni, s ez embertelen…
Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
Férfinak és nőnek más és más a ritmusa, míg az egyik gyors, addig a másik lassúbb ütem szerint él. Míg az egyik lassan andalog, a másik gyorsabb iramban szereti a sétát. Ahhoz, hogy a párok egymásra hangolódjanak, egyiküknek „fel kell áldoznia” saját tempóját – vagy begyorsít, vagy lelassul. Persze ott van még a kompromisszum is, amikor mindkét fél picit „beáldozza” természetes és kényelmes ritmusát, kompromisszumot köt, hogy a másikhoz közelíthessen – de ebben az esetben is elárulja önmagát. A szexben sincs ez másképp, a felek gyakran egymás szemére vetik, hogy a másik nem kezdeményez; pedig lehet, hogy kezdeményezne, csak épp a gyorsabb tempójú ember nem tudja kivárni, az ő gyorsasága a másik kezdeményezésének gátja. Túl lassú!

„Andris okos, de kicsit lassú!”

A kis Feldmár András ellenőrzőjébe évről évre mindig ez a jellemzés került, ami miatt rosszul kellett éreznie magát. Az ő lassú tempója nem felelt meg a „normális” gyerekkel szemben támasztott követelményeknek, s bár eltelt azóta jó pár évtized, a kis Andrisból pedig őszbe hajló terapeuta lett, a gyerekeket azóta is bántják. Bántják őket azzal, hogy azt mondják rájuk, túl lassúak, netán hiperaktívak. Ez pont olyan, mintha azt mondanánk, hogy a fikusz túl zöld. Szégyellje magát a fikusz, meg az a kisgyerek is, akinek nem megy rajtszóra a pisi visszatartása.

Gondoljunk csak bele, mit érezhet az a gyermek, akinek azt mondja az édesanyja, hogy mostantól fogva nem szabad bepisilnie. Mit reagálhat erre egy kis ember? Lehet, ha az anyja nem erőlteti, pár hét múlva elhagyható lesz a pelus, de mégsem válaszolhatja azt; „Anya, ne kérj ilyet! Adj még 6 hónapot, lehet, hogy akkor meg tudom tenni!” Egy gyerek, akit sürgetnek, elszégyelli magát. Azt hiszi, aki őt sürgeti, tudja, hogy mi a tuti. A gyerek nem tudja megvédeni magát. Nem tudja azt mondani:„Menj a francba!” 
Ha nincs szégyen, nem lesz beteg a lélek

Minden elmebetegség onnan származik, hogy az embert bántották; akiket nem bántottak, azok nem szenvednek. A legfájdalmasabb élmény: a szégyen. Olyan ez, mintha izzó vassal égetnék a bőrünket. Ha egy kisgyereket megszégyenítenek, isten tudja csak, hogy mit és kit fog elkerülni azért, hogy azt soha többé ne kelljen átélnie. Akit például megszégyenít a zenetanára – a kis Feldmártól azt kérte a zenetanára, hogy a kórusban csak némán tátogjon –, az soha többé nem fog énekelni. Mekkora vétek ez, hiszen mindent meg lehet tanulni, sok gyakorlással a legnagyobb botfülű is képes megtanulni énekelni vagy épp megkeresni az egyenletben az ismeretlen x-et.

Amikor Feldmár matematikából korrepetált gyerekeket, megfigyelte, hogy a matekkorrepetálásra kárhoztatott gyerekeknek nem is felzárkóztató órára, hanem terapeutára lett volna szükségük – a gyerekek ugyanis nem a matektól, hanem a szégyentől rettegtek, hogy nem tudják megoldani a feladatokat és megszégyenülnek. A gyerekeknek nem kell más, mint bátorítás, erősíteni kell bennük a hitet; képesek megcsinálni. Meg kell tanítani a gyerekekkel, beléjük kell vésni, hogy soha senkinek nincs joga ahhoz, hogy megszégyenítse őket. Ha ebben a szellemben nőnének fel a gyerekek, nem lenne szükség terapeutákra. „El tudom képzelni, hogy holnap megszületik egy generáció, amely már nem tudja, mi az a szégyen” – mondja Feldmár.

Amikor az embert bántják, az olyan, mintha a szégyenteljes pillanattól fogva az embert leszögeznék, odaszögeznék ehhez az élményhez. Attól a pillanattól fogva túlélésre játszik. A traumát otthagyja, megy előre, de a szeg, amikor bántották, ott fogja, ahol őt bántották. S hogyan lehet ezt a szeget kihúzni, a traumát feloldani? Vissza kell menni oda, ahol a trauma megesett, és valakinek a karjai közt újra át kell élni, el kell siratni, meg kell gyászolni akkori énünket. Szomorú, hogy amikor az embert bántják, a fájdalmat nincs kivel megosztani.
(Forrás: nlcafe)

2014. szeptember 20., szombat

Amit tudni érdemes az iskolaérettségről

A kicsiknél az iskolaérettséget vizsgálattal állapíthatják meg, azaz fény deríthetnek rá, hogy a csemete elég érett- e az iskolára, ami igen lényeges több szempontból is.
images
Amennyiben a gyerkőc úgy kerül be az iskolapadba, hogy közben még nem ,,nőtt fel” a feladathoz, az igen nagy gondot tud okozni. Ebben az esetben nem fog tudni megfelelően teljesíteni, amely következtében sorozatos kudarcok érik majd, ez pedig kihathat akár az egész életére.
Nem csak az értelmi képességek a meghatározóak, lehet a gyermek bármennyire okos, ügyes és szófogadó, ha nem képes hosszabb ideig egy helyben ülni vagy olyan kis törékeny, hogy nem bírja el az iskolatáskát, ezek fennállásakor is kijelenthető az iskolaéretlenség.
Amennyiben bekerül a suliba a gyerek, de mégis problémák merülnek fel, akkor sem kell elkeseredni, mert van visszaút, hiszen év közben is visszatérhet az óvodába. Előfordul azonban az, hogy mégsem hátrálnak meg, de az évet nem tudja teljesíteni, ilyenkor ismételni kell, ezt egyáltalán nem kell szégyenként megélni, igazából bukásnak sem számítható, mivel osztályzás még nincs.
Jelek arra, hogy a gyerek iskolaérett
– Rövidebb történeteket és verseket meg tud jegyezni.
– Hosszabb ideig képes egy helyben ülni.
– Figyelmét letudja kötni egy tevékenység legalább 15 percen keresztül.
– El tud igazodni 1- 10-ig a számok között.
– Fizikailag is van megfelelő teherbírása.
– Tisztában van a térirányokkal.
– Helyesen fogja a ceruzát.
– Be tud illeszkedni a csoportba, illetve tud kommunikálni a társaival.
– Elfogadja és betartja a szabályokat.
– Elvégzi a rábízott feladatokat.
(Forrás: hir.ma)