A férfiak hajlamosabbak rá
Egyre több a mozaikcsalád A Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai szerint Magyarországon 2011-ben 35.750 házasságkötésre 23.200 válás jutott, míg az élettársi kapcsolatban élők aránya 15 százalék fölé emelkedett. A felbomló házasságok 60 százalékában volt legalább egy kiskorú gyermek, vagyis hazánkban egyre több a klasszikus helyett a mozaikcsaládban élők száma. |
A hazai szakemberek szerint a kutatók által használt kispapa-depresszió kifejezés nem biztos, hogy pontosan írja le a jelenséget, hiszen ez az anyáknál is éppúgy előfordulhat, ugyanakkor tény, hogy a férfiak egy ilyen helyzetben hajlamosabbak lehetnek a depresszióra. Ennek oka a válásokban keresendő, túlnyomó részben ugyanis a közös gyermeket az anya nevelheti tovább, így az elvesztése plusz lelki terhet róhat az apára.
Be kell tartani a szabályokat
– Míg 50 évvel ezelőtt jóval kevesebb volt a válás, a statisztikai adatok szerint ma már minden második házasság így végződik, ami magával hozza azt is, hogy egyre több lesz az úgynevezett mozaikcsalád. Az ilyen környezetben élő szülők részéről óriási az igény arra, hogy utat mutassanak nekik, nem véletlen, hogy a témában rengeteg könyv jelent meg az utóbbi években. A legtöbben nem tudják, milyen szabályokat kell betartani egy mozaikcsaládban, ami előbb-utóbb depresszióhoz vezethet – mondja Benák-Tömöri Judit pszichológus. A szakember szerint a szerepek sokasága önmagában még nem okoz nehézséget egyik félnek sem, az viszont már igen, ha a másik nem veszi észre, hogy valami probléma van a családban.
– Akármilyen nehéz is betartani, az egyik legfontosabb és legalapvetőbb szabály, hogy mindenki a saját gyermekét nevelje. Ez elsőre nagyon keményen hangzik, ugyanakkor könnyű belátni, hogy hosszú távon nem vezet jóra, ha a szülők egymás gyerekeinek életét akarják szabályozni. Persze nem mindegy, hogy a pár mikor jött össze: még akkor, amikor a korábbi kapcsolatból származó gyerek kicsi volt, vagy akkor, amikor már 5-6 éves. Utóbbi esetben ugyanis már pontosan tudja, hogy a másik fél az nem az igazi apukája/anyukája, ha pedig az rászól valamiért, joggal fog visszaszólni – hangsúlyozza a szakember.
A pszichológus szerint éppen ezért fontos, hogy mindkét fél nyitott szemmel éljen a kapcsolatban, és vegye észre, ha a saját gyermekével valamilyen konfliktus adódik. De mi a helyzet egy lázadó kamasszal, aki még a saját szüleivel sem mindig van egy hullámhosszon? A szakember azt tanácsolja, őrá is ugyanez a szabály vonatkozzon.
A szeretetet nem lehet kierőszakolni
– Előbb-utóbb minden gyerek lázadni fog, ez egy természetes folyamat. A nevelőapának azonban nem dolga, hogy lerendezze vele a konfliktust, az az anya feladata kell, hogy legyen. Persze a kamaszok sokszor csak akkor szurkálódnak, amikor anya nincs jelen, így az anya kulcsszerephez jut. Be kell látni, hogy a saját gyerekünk sem mindig hibátlan, és valószínűleg előttünk nem ugyanúgy viselkedik, mint a hátunk mögött. Ha ez a belátás hiányzik, az könnyen depresszióba sodorhatja a másik felet – véli Benák-Tömöri Judit.A szakemberek szerint ahhoz, hogy a depresszió kialakulásának esélyét csökkentsük, nem árt tisztában lenni azzal, hogy a mozaikcsaládban már családon belül is léteznek bizonyos határok, amiket nem lehet átlépni. Ilyen a korábban már említett, „mindenki a saját gyermekét nevelje"-elv, ugyanakkor a ló túloldalára sem szabad esni azzal, hogy közömbösek, esetleg túlságosan kedvesek leszünk, a gyerek ugyanis könnyen azt érezheti, a két szülő verseng a kegyeiért. Talán még ennél is fontosabb, hogy belássuk: a gyerek szeretetét nem lehet kierőszakolni, csak kiérdemelni. Hiába érezzük azt, hogy nem tettünk semmi rosszat, ami ezt indokolná, el kell fogadnunk, hogy ez az ő döntése. Ha azt látja, hogy partnerként kezeljük, sokkal közvetlenebbé válhat a kapcsolatunk vele.
(Forrás: delmagyar.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése