– Máshogy működik az agyunk, ha több év kihagyás után szeretnénk ismét intenzíven tanulni, új ismereteket elsajátítani?
– Az agy nem felejt el tanulni az életkor előrehaladtával, viszont számos kognitív, vagyis megismerési folyamat megváltozik. Elsőként azt kell megérteni, mi történik tanuláskor: az új ismeretek elsajátításához szükség van az észlelési folyamatokra, a figyelemre, az emlékezetre és a végrehajtó funkciókra egyaránt. Az új információ valamilyen csatornán keresztül, például látás, hallás útján vagy több csatornán egyszerre (multimodálisan) bekerül egy agyi feldolgozó rendszerbe. Figyelmi folyamatok segítségével – figyelem, odafigyelés – kiszűrjük a fontos elemeket, különböző következtetési és gondolkodási műveletek segítségével az új információt beillesztjük a meglévő ismeretrendszerünkbe, az emlékezet segítségével tároljuk és előhívjuk az ismereteket, a végrehajtó funkciók segítségével pedig bonyolultabb feladatokat is megoldunk.
A tanulás képessége és alapfolyamata nem változik, hiszen a tanulás arról szól, hogy új ismereteket rögzítünk és előhívunk, kapcsolatokat fedezünk fel tudáselemek között, új szemlélettel tekintünk egy korábbi helyzetre, új készséget gyakorlunk, ismeretlen helyzetekkel “barátkozunk”. A hosszú kihagyás következtében azonban előfordulhat, hogy az információkat más módon tárják elénk (pl. tankönyvek helyett elektronikus tananyagból kell megszerezni az ismereteket), a statikus illusztráció (pl. egy kép) helyett rövid “pörgős” videókkal szemléltetnek egy-egy jelenséget, ebből következik, hogy az információáram túl gyorsnak tűnhet az észlelési rendszerünk és az információ-feldolgozási folyamatok számára.
– Melyek a legfőbb változások, amelyekre számítanunk kell?
– A kognitív funkciók közül a figyelem és a memória hanyatlásával kell számolni az életkor előrehaladtával. Nézzük először a figyelmi folyamatokat: a kutatások ellentmondásos eredményt mutatnak azzal kapcsolatban, hogy a fontos információ kiszűrése, valamint a kevésbé fontos információ figyelmen kívül hagyása változik-e. Az viszont biztos, hogy ebben a szelektív figyelmi folyamatban lassulás történik, ahogy egyre idősödünk.
Szintén lassulásra lehet számítani olyan feladatoknál, amikor az egyik információról a másikra kell váltani, vagy egyszerre több dologra kell egyidejűleg figyelni.
A rövid-távú memória (RTM) kapacitása nem változik az életkor előrehaladtával. (Az RTM segítségével jegyzünk meg például egy telefonszámot tárcsázásig.)
– A kognitív funkciók közül a figyelem és a memória hanyatlásával kell számolni az életkor előrehaladtával. Nézzük először a figyelmi folyamatokat: a kutatások ellentmondásos eredményt mutatnak azzal kapcsolatban, hogy a fontos információ kiszűrése, valamint a kevésbé fontos információ figyelmen kívül hagyása változik-e. Az viszont biztos, hogy ebben a szelektív figyelmi folyamatban lassulás történik, ahogy egyre idősödünk.
Szintén lassulásra lehet számítani olyan feladatoknál, amikor az egyik információról a másikra kell váltani, vagy egyszerre több dologra kell egyidejűleg figyelni.
A rövid-távú memória (RTM) kapacitása nem változik az életkor előrehaladtával. (Az RTM segítségével jegyzünk meg például egy telefonszámot tárcsázásig.)
Az információ szervezése, újraszervezése, integrálása azonban nehezebb lehet: nehezebb kiszűrni a nem fontos elemeket, nehezebb előhívni a kapcsolódó ismereteket, a korábban megtanult elemek zavarhatják az új ismeretek rögzítését. Ezt interferencia-jelenségnek hívjuk.
Az általános ismeretekért felelős szemantikus emlékezet kevésbé változik az életkor előrehaladtával, bár az előhívás lassabb lehet. Ennek a memória-folyamatnak a segítségével “tudjuk”, hogy az orchidea egy virág, a motor működéséhez szükség van olajra, Pécs pedig a Mecsek lábánál fekvő város.
Emellett meg kell említeni az előremutató (prospektív) emlékezetünket is. Ez azt jelenti, hogy emlékszünk arra, hogy a jövőben valamit meg kell tennünk (pl. könyvtári könyvet visszavinni, gyógyszert bevenni). Az emlékezeti működések e típusa ugyan mutathat némi romlást az életkor előrehaladtával, de különböző eszközökkel, feljegyzésekkel (pl. határidőnapló, naptár, mobil-alkalmazás) áthidalhatók a hanyatlás okozta nehézségek.
Az általános ismeretekért felelős szemantikus emlékezet kevésbé változik az életkor előrehaladtával, bár az előhívás lassabb lehet. Ennek a memória-folyamatnak a segítségével “tudjuk”, hogy az orchidea egy virág, a motor működéséhez szükség van olajra, Pécs pedig a Mecsek lábánál fekvő város.
Emellett meg kell említeni az előremutató (prospektív) emlékezetünket is. Ez azt jelenti, hogy emlékszünk arra, hogy a jövőben valamit meg kell tennünk (pl. könyvtári könyvet visszavinni, gyógyszert bevenni). Az emlékezeti működések e típusa ugyan mutathat némi romlást az életkor előrehaladtával, de különböző eszközökkel, feljegyzésekkel (pl. határidőnapló, naptár, mobil-alkalmazás) áthidalhatók a hanyatlás okozta nehézségek.
– Bioboltokban és számos más helyen találkozunk különböző kiegészítőkkel, amelyek az agy működését, a memóriát javítják, vagy segítenek a koncentrációban, megelőzik, hogy könnyen elfáradjunk. Ajánlott-e ilyen típusú serkentőket szedni?
– Valóban nagy számban kínál a piac különféle szereket. Kérdéses azonban, hogy valóban kifejtik-e az ígért hatást? Kutatási eredmények alátámasztják-e a hatékonyságot? Végeztek-e egyáltalán ilyen jellegű hatékonyság-vizsgálatokat? Sok esetben működik a placebo-hatás, azaz előfordul teljesítmény-növekedés hatóanyagot nem tartalmazó szerek esetében is pusztán amiatt, hogy a személy hisz a szer működésében, hatásosságában.
– Valóban nagy számban kínál a piac különféle szereket. Kérdéses azonban, hogy valóban kifejtik-e az ígért hatást? Kutatási eredmények alátámasztják-e a hatékonyságot? Végeztek-e egyáltalán ilyen jellegű hatékonyság-vizsgálatokat? Sok esetben működik a placebo-hatás, azaz előfordul teljesítmény-növekedés hatóanyagot nem tartalmazó szerek esetében is pusztán amiatt, hogy a személy hisz a szer működésében, hatásosságában.
– Ön mint szakértő, mit javasolna a “felnőtt diákoknak”?
– Általánosságban elmondható, hogy a kognitív folyamatok lassulnak az életkor előrehaladtával, emiatt előfordulhat, hogy összetett feladatokat esetenként kevésbé hatékonyan oldunk meg, de van egy ennél fontosabb tényezője is annak, ha valaki arra vállalkozik, hogy 30 felett is tanulni szeretne: ez pedig a motiváció! Arra bátorítom a “felnőtt diákokat”, hogy adjanak teret a kíváncsiságuknak, legyenek nyitottak az új ismeretek és készségek elsajátítására. Ráadásul, a kitartó gyakorlás és a testmozgás által késleltethető, csökkenthető a kognitív hanyatlás.
– Általánosságban elmondható, hogy a kognitív folyamatok lassulnak az életkor előrehaladtával, emiatt előfordulhat, hogy összetett feladatokat esetenként kevésbé hatékonyan oldunk meg, de van egy ennél fontosabb tényezője is annak, ha valaki arra vállalkozik, hogy 30 felett is tanulni szeretne: ez pedig a motiváció! Arra bátorítom a “felnőtt diákokat”, hogy adjanak teret a kíváncsiságuknak, legyenek nyitottak az új ismeretek és készségek elsajátítására. Ráadásul, a kitartó gyakorlás és a testmozgás által késleltethető, csökkenthető a kognitív hanyatlás.
Tóth Eszter
(Forrás: pecsma.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése