Tényleg nem a kamaszok tehetnek róla, hogy nem képesek kialudni magukat. A testük korábban még nem álmos, hajnalban viszont kelni kell. Aztán meg ott áll egy teljes generáció hullafáradtan, és mesterségesen felpörgetve.
Nem jó dolog a gyerekeknek korán kelni. Én például sosem szerettem. Gimnáziumi éveim nagyrészt azért maradtak emléknyomok nélkül, mert gyakorlatilag délig félálomban töltöttem a napomat. Felkeltem én mindig időben, nem késtem el, csak éppen az agyamnak nem sikerült belerázódni az ébrenlétbe.
A demonstráció azzal járt, hogy EEG-t kapcsolnak a fejedre, ami után hajat kell majd mosni, mert „összenyálazza” a gép. Az egésszel mit sem törődve annyit láttam belőle, hogy ÁGY! Kapok tíz percet, hogy leheveredjek. Rögtön jelentkeztem. A tanárnő elmondta, hogy az elején az éber állapotra jellemző hullámokat fogják látni, de ha csendben maradnak, és ezzel segítenek Áginak relaxálni, akkor talán megtekinthetők lesznek a híres alfa-orsók is, melyek az ébrenlét és alvás határvonalán, relaxált állapotban jellemzők. Mondanom sem kell, hogy tökéletesen mindegy volt nekem, hogy hagynak-e relaxálni a többiek, vagy harsány kiáltásokkal és dudaszóval ünneplik az alfa-orsóimat, azok az első pillanattól kezdve kirajzolódtak, bizonyítva, hogy az egész gyakorlatot (mint minden reggeli órámat éveken át) félálomban töltöttem.
Amerikában már komolyabb mozgalmak indultak annak elérésére, hogy legalább a tizenéveseknek kezdődjön később az iskola. Wendy Troxel alváskutató TED-es előadásában részletesen kifejti, hogy miért abszurd az a helyzet, hogy ő maga is inkvizíciós módszerekkel keltegeti kamasz fiát, holott tudja, hogy ez mennyire árt a gyereknek. Csak éppen a rendszerek malmai lassan őrölnek. Hiába tudják már Magyarországon is egyre többen, hogy egészségügyi szempontból jobb lenne, ha reggel később kezdődne az iskola, mégsem történik változás.
Mit csinálnak az alvásmegvonásban vergődő, kialvatlanságtól szenvedő gyerekek? Akiknek a harmada be is vallja, hogy néha el-elszunnyad az iskolában. Próbálnak segíteni magukon. Ébren tartani magukat. Koffeinnel. Kávét, kólát isznak, plusz ezek többszörös koffeindózisát energia-ital formájában. Ami felspannolja őket. Ott áll tehát egy teljes generáció hullafáradtan, és mesterségesen felpörgetve.
De a kevés alvás káros hatásai túlmutatnak az iskolán. Mentális problémák, depresszió, szerhasználat, öngyilkosság sokkal erősebben jelen van azoknál a gyerekeknél, akik nem alszanak eleget. Például az öngyilkossági kísérletek száma 58 százalékkal nő meg a keveset alvóknál. Túlsúlyhoz, cukorbetegség kialakulásához, szívbetegségekhez is vezethet a kevés alvás.
Ha ennyi pozitív hatása van a későbbi kezdésnek, akkor miért kezdődik még mindig korán az iskola? Szoktak olyanokat mondani, hogy szokják csak a megpróbáltatásokat, nem kényeztetni kell a serdülőket, hanem megedzeni, készüljenek fel a való életre, ahol nem csicsikálhatnak napestig. Ez egyrészt olyan, mintha egy kisbaba szüleinek azt mondanád, hogy ne aludjon az a kicsi napközben, hiszen később ezt már nem teheti meg. Másrészt egy csomó munkahelyen kilenckor kezdődik a munka, vagy akár később. Szóval nem szabály az, hogy minden felnőttnek korán kell kelni.
Van sok más ellenérv is a későbbi iskolakezdéssel kapcsolatban. A leghangosabb talán az, hogy így szoktuk meg. Ha én be bírtam érni nulladik órára reggel hétre, akkor a gyerekemnek se kényeskedjen. Mindig is így volt, minek változtatni rajta. Tény az is, hogy a kezdés elcsúsztatása fél-egy órával nem csak az iskolára hatna, hanem egy csomó mindenre. Át kellene szervezni a közösségi közlekedést, lehet, hogy későbbre kellene tenni a különórákat, edzéseket, a gyerekek felvigyázásán is módosítani kellene. A tanároknak is alkalmazkodni kéne ehhez. Sőt a tantervnek is. Ezek azért megugorható, bár szervezést és átgondolást igénylő, de nem megoldhatatlan feladatok. Megéri miattuk teljes generációknak nem megadni az egészségükhöz szükséges elegendő alvásmennyiséget?
Szalay Ágnes
(Forrás: divany.hu)
Az egyetem alatt tudományos bizonyítékom is lett arra, amit addig csak sejtettem. Az anatómia gyakorlatok a bohémkedvű egyetemistákat kifejezetten szívató módon mindig reggel nyolckor kezdődtek. Az agyhullámokról tanultunk éppen, amikor a kedves gyakorlatvezető tanárnő rámutatott egy ágyra, hogy ide lefeküdhet az, aki szívesen bemutatná saját kacskaringózó agyhullámait a többiek okulására.
Alvásigény
Nem árt újra és újra elmondani, hogy miért lenne érdemes később kezdeni reggel az iskolát. Először is ott van a gyerekek alvásigénye. Egy tinédzsernek 8-10 óra alvásra van szüksége. Az alvás során épülnek be az emlékek (ha valaki szeretne erről többet tudni, nyugodtan megnézheti - újra – az Agymanókat.) Akkor növekszik az ember, és az alvás szükséges ahhoz, hogy kipihenje a napi stresszt, feltöltődjön, és nyugodtabb állapotban indítsa a másnapot. Ehhez képest felmérések szerint a kamaszok kétharmada hét óránál kevesebbet alszik. Lehet azt mondani, hogy feküdjön le korábban, de azért ez nem teljesen érvényes. Ugyanis ahhoz, hogy az alvás kifejtse jótékony hatásait, amelatonin nevű hormon termelődésére van szükség. Wendy Troxel elmondja, hogy kimutatták, hogy az embernek tizenéves korában este 11 körül indul be ez a melatonin-termelés. Ha megfeszül, akkor is. Na most, ha fél hétkor, vagy még korábban kell kelnie, akkor egyszerűen nem jön ki elég óra.A krónikus kialvatlanság hatásai
Egy tizenévest reggel hatkor felkelteni olyan, mintha egy felnőtt négykor ébred. És bár vannak olyanok, akiknek a reggel négy órai kelés a rutinjuk, a többség eléggé kész van aznap, mikor valami miatt négykor kelt. Kamaszok szülei sok kellemetlen tulajdonságát tudják felsorolni serdülőiknek. Ingerlékenyek, lusták, veszekedősek, vagy magukba fordulók, depressziósak és megsértődnek minden semmiségen. Ezt általában az életkor számlájára írjuk, de ugyanez a jellemző azokra az emberekre is, akik krónikus alvásmegvonásban szenvednek. Mint az összes tizenéves, aki reggel hatkor kel, ahelyett, hogy a biológiai szükségleteinek megfelelő mennyiséget aludhatna.Mit csinálnak az alvásmegvonásban vergődő, kialvatlanságtól szenvedő gyerekek? Akiknek a harmada be is vallja, hogy néha el-elszunnyad az iskolában. Próbálnak segíteni magukon. Ébren tartani magukat. Koffeinnel. Kávét, kólát isznak, plusz ezek többszörös koffeindózisát energia-ital formájában. Ami felspannolja őket. Ott áll tehát egy teljes generáció hullafáradtan, és mesterségesen felpörgetve.
Mi mindenre hat a kevés alvás?
A serdülőkor során az agy drasztikus fejlődésen esik át, jórészt alvás közben. Ilyenkor fejlődnek nagy mértékben a magasabb szintű agy-tevékenységekért felelős területek, mint amilyen az ítéletalkotás, probléma-megoldás vagy az érvelés felépítése. És éppen ezek a műveletek azok, amiket a szülők néha ijesztően hiányozni látnak serdülő gyerekeiknél. Az iskola is ezeket a gondolati tevékenységeket igényli, és az alváshiányos gyerekek nem tudnak figyelni, nehezebben gondolkodnak, rosszabbul teljesítenek az iskolában.De a kevés alvás káros hatásai túlmutatnak az iskolán. Mentális problémák, depresszió, szerhasználat, öngyilkosság sokkal erősebben jelen van azoknál a gyerekeknél, akik nem alszanak eleget. Például az öngyilkossági kísérletek száma 58 százalékkal nő meg a keveset alvóknál. Túlsúlyhoz, cukorbetegség kialakulásához, szívbetegségekhez is vezethet a kevés alvás.
A későbbi kezdés pozitív hatásai
Olyan helyeken, ahol bevezették a későbbi iskolakezdést, számos pozitív hatásról számoltak be. Ha később kezdődik az iskola, többet alszanak a gyerekek. A tapasztalat nem azt mutatja, hogy akkor később is fekszenek le, mert valójában a lefekvés ideje megmaradt, az alvásmennyiség nőtt meg. És 25 százalékkal csökken a lógás, mert éreznek erőt magukban ahhoz, hogy iskolába menjenek. Mérhetően jobbak lesznek az iskolai eredmények.Ha ennyi pozitív hatása van a későbbi kezdésnek, akkor miért kezdődik még mindig korán az iskola? Szoktak olyanokat mondani, hogy szokják csak a megpróbáltatásokat, nem kényeztetni kell a serdülőket, hanem megedzeni, készüljenek fel a való életre, ahol nem csicsikálhatnak napestig. Ez egyrészt olyan, mintha egy kisbaba szüleinek azt mondanád, hogy ne aludjon az a kicsi napközben, hiszen később ezt már nem teheti meg. Másrészt egy csomó munkahelyen kilenckor kezdődik a munka, vagy akár később. Szóval nem szabály az, hogy minden felnőttnek korán kell kelni.
Van sok más ellenérv is a későbbi iskolakezdéssel kapcsolatban. A leghangosabb talán az, hogy így szoktuk meg. Ha én be bírtam érni nulladik órára reggel hétre, akkor a gyerekemnek se kényeskedjen. Mindig is így volt, minek változtatni rajta. Tény az is, hogy a kezdés elcsúsztatása fél-egy órával nem csak az iskolára hatna, hanem egy csomó mindenre. Át kellene szervezni a közösségi közlekedést, lehet, hogy későbbre kellene tenni a különórákat, edzéseket, a gyerekek felvigyázásán is módosítani kellene. A tanároknak is alkalmazkodni kéne ehhez. Sőt a tantervnek is. Ezek azért megugorható, bár szervezést és átgondolást igénylő, de nem megoldhatatlan feladatok. Megéri miattuk teljes generációknak nem megadni az egészségükhöz szükséges elegendő alvásmennyiséget?
Szalay Ágnes
(Forrás: divany.hu)
