A legkevesebb, hogy minden ingyen van - rengeteg másik érv szól még mellette.
Az OECD országok híres/hírhedt PISA felmérésein az európai államok között általában Finnország vezeti a rangsort (bár 2015-ben Észtország megelőzte). Ez a tény azért is érdekes, mert a finn gyerekek töltik a legkevesebb időt az iskolában, és ők kapják a legkevesebb házi feladatot is.
A Bright Side cikke összefoglalja, miért rajonganak világszerte a finn oktatási rendszerért.
1. Minden ingyen van
A finn oktatás ingyenes. Amikor azt írjuk, hogy ingyenes, úgy értjük, hogy teljesen ingyenes. Nem kell fizetni az ebédért, a felszerelésekért, az osztálykirándulásokért. Ha a diák két kilométerről messzebbről jár be, iskolabusz áll a rendelkezésére. Ezt is az állam fizeti. Finnország az éves költségvetésének 12.2 százalékát költi oktatásra.
2 Igazi differenciálás
Minden egyes diák olyan nehézségű feladatokat kap, ami a képességeinek megfelel. A különböző fizikai és mentális képességekkel rendelkező tanulók azonban egy osztályban tanulnak. Ha egy diák nem képes megcsinálni valamit, a tanárok egyénileg is foglalkoznak vele. Egyébként meg az a filozófiájuk, hogy egy gyerek ki tudja választani, melyik feladatból tanulhatja a legtöbbet. Tehát ha az óra unalmassá válik számára, nyugodtan félrevonulhat egy könyvvel, vagy varrogathat.
3. A jegyeket csak a tanulónak árulják el
Finnországban tízpontos értékelési rendszer van. Azonban harmadik osztályig egyáltalán nem kapnak jegyet. Harmadiktól hetedikig csak szóbeli értékelésre kerül sor, a „Lehetne jobb”-tól a „Tökéletes”-ig.
A jegyekről csak a diákok értesülnek. Nem szidják meg őket, ha rosszul teljesítenek, a tanárokra azért van szükség, hogy a gyerekeket a tudásuk tökéletesítésére motiválják, és hogy a gyerekek képességeire szabják a feladatokat.
4. Akár pizsamában is mehetnek iskolába
A finn iskolákban nincs egyenruha. Úgy mennek be, ahogyan akarnak. Nincs megkötés. Néha cipő nélkül, csak zokniban üldögélnek a termekben.
5. Van heverő és szőnyeg is az osztálytermekben
A gyerekeknek nem muszáj a padban ülni. Az órák alatt kényelembe helyezhetik magukat karosszékekben, heverőkön, de akár a padlón is. Ha meleg van, az órákat a szabad levegőn tartják az iskola közelében, vagy egy amfiteátrum-szerűen berendezett téren.
A gyerekeknek nem muszáj a padban ülni. Az órák alatt kényelembe helyezhetik magukat karosszékekben, heverőkön, de akár a padlón is. Ha meleg van, az órákat a szabad levegőn tartják az iskola közelében, vagy egy amfiteátrum-szerűen berendezett téren.
6. Kevés a lecke
A finn tanárok szerint a gyerekeknek otthon pihenniük, játszaniuk kell, illetve a családjukkal tölteni az időt, nem leckét írni. A házi feladat ritkán haladja meg a negyedórát, és sokszor nagyon érdekes. Például történelemórára meg lehet interjúvolni a nagymamát, hogy meséljen az ötvenes évekről, és aztán az osztályban kitárgyalják a hallottakat.
7. Nincs vizsga
A finn tanárok azt a filozófiát vallják, hogy az ember vagy az életre, vagy az iskolára készül. Ők az életet választják.
Ezért a finn iskolákban nincsenek vizsgák. A tanárok írathatnak dolgozatot, saját szakállukra. Egyetlen kötelező számonkérés van: a finn diákok 16 évesen egy központi tesztet töltenek ki, amikor befejezik a középiskolát.
8. Néhány finn iskolában tantárgyak sincsenek
A finn oktatási rendszer egyik új irányzata a jelenségalapú tanulásra összpontosít. Órák helyett hathetes etapokban tanulnak egyetlen témáról, különböző nézőpontokból. Például a migráció témakörét megnézték földrajzórán (honnan jönnek?), történelemórán (mi történt, miért jönnek?), és kulturális szempontból is (milyen hagyományokkal, értékrenddel érkeznek). A gyerekek maguk találják ki a kérdéseket, és maguk keresnek rá választ.
9. Itt a leghosszabbak a szünetek
Nem lehet olyan érdekes egy óra, hogy ne érdemelne pihenést. Minden 45 perces órát negyedóra szünet követ.
10. A tanárok nagyon menők
A Helsinki Egyetem Pedagógiai Karára húszszoros a túljelentkezés. Tízszer annyian jelentkeznek tanárképzésre, mint ahány elérhető állás van. Egy tanár átlagfizetése 3500 euró. Finnországban a tanítás a presztízsszakmák közé tartozik, így a gyerekeket csak a legjobbak oktathatják.
11. A gyerekeknek csak azt kell megtanulniuk, amit később az életben hasznosítani fognak
Az úszásórákon megtanulnak életet menteni is. Háztartástanon főznek, kötnek, varrnak. A természet szeretetére és megóvására nagy gondot fordítanak. Ugyanígy az informatikára is: egy finn kisgyerek lazán összeüt egy honlapot vagy digitális portfóliót. A legfontosabb dolog, amit megtanulnak az, hogy hogyan lehet hatékonyan tanulni, és hogyan lehet alkalmazkodni a változó világhoz. Kívülről semmit nem kell megtanulniuk, mert az internet mindig a rendelkezésükre áll.
12. Minden iskola ugyanolyan jó
Iskolaválasztásra semmi szükség. Mindenki a lakhelyéhez legközelebbi iskolába megy, mert nincsenek elit iskolák. Teljesen mindegy, hol lakik valaki, van a közelben egy szuper iskola, felkészült tanárokkal, jó felszereltséggel, és magas minőségű menzával.
13. A gyerekek választhatnak, mit esznek ebédre
A finn menzán a gyerekek több étel közül választhatnak – ingyen. Az étlap felkerül az iskola honlapjára, ahonnan a gyerekek előre bevásárolhatnak. Mindenféle étrend megtalálható az étlapon, vegetáriánus ételek is.
14. Pizsiparti az iskolában
A gyerekek néha hálózsákkal érkeznek, és az éjszakát az iskolában töltik a tanáraikkal. Moziznak, játszanak és a tornateremben alszanak. Reggel akár fagyit is reggelizhetnek. Ki ne imádná az iskolát?
+ 1 ok
Olvasókutyák
Finnország könyvtáraiban speciálisan kiképzett kutyák szerettetik meg a gyerekekkel az olvasást. A kutyák végighallgatják a gyerekek hangos olvasását, történeteit.
A képek a Youtube finn iskolákban készült videóiból készültek. Címkép: Pixabay
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése