Olyan elképesztő áttörést ért el Dr, Horváth József roma rákkutató, amire az egész világ felfigyelt.
Ahogy a család hívja, Józsika rengeteg időt tölt el a laboratóriumában, akár napi 10-15 órát is. Ez követően jut még ideje sportolni is, főként edzeni jár és ezalatt kőkemény technot hallgat.
A konyha sem ismeretlen terület számára, ugyanis imád szakácskodni, főzőcskézni. Rengeteget olvas és a maradék szabadidejében iskolákba, gyerekotthonokba jár előadásokat tartani, ahol arról beszél, hogy semmi sem lehetetlen, ha bízol magadban. Tulajdonképpen motivációs beszélgetéseket tart. Ismerjétek meg Horváth Józsefet, aki egy karcagi romatelepen cseperedett fel , ma pedig a szájüregi rák korai felismerésén végez kutatásokat kiemelkedő eredménnyel! 2016-ben Horváth József, a Debreceni Egyetem rákkutatással foglalkozó éldiákja kapta a Gergely Alexandra Emlékdíjat.
2016-ban a Roma Sajtóközponttól Aranypánt Díjat kapott, elsőként a történelemben. József példakép a szó legszorosabb értelmében, és ennek semmi köze ahhoz, hogy cigány származású. 9 éves (harmadikos) korában állt munkába a kis Józsika, akkor építkezéseken segített, most az egyetemen végez olyan kutatásokat, amiket az egész világ tátott szájjal figyel.
Jogász szeretett volna lenni, végül biológus lett belőle, ugyanis a középiskolai biológia-tanárnője unszolására beszállt egy drogkutatással foglalkozó csapatba, ahol annyira megszerette a tudományos munkát és a biológiát, hogy ez azóta is központi szerepet játszik az életében.
Akkor a marihuána idegélettani mechanizmusát kutatta, két teljes évig, és tudományos dolgozatával a kategória legmagasabb díját is besöpörte.
Ekkoriban derült ki számára, hogy a biokémia és genetika mennyire varázslatos, és onnantól kezdve csak kutatóként tudta elképzelni a jövőjét. Nem is volt kérdés, hogy a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán is erre a szakirányra megy.
Családjából elsőként lett egyetemista, bár mindhárom testvére leérettségizett, két nővére és bátyja is.
Biztosan nagyon szerencsés vagyok, mert én soha nem éreztem, hogy a származásom miatt megkülönböztetnének. És persze abban is mázlim van, hogy nálunk otthon értéknek számít a tudás, a tanulás, pedig nagyon szegények voltunk. Az édesapámnak több száz könyve volt, és imádott olvasni, azt hiszem tőle örököltem a tudásvágyat. Mindig jól tanultam, és a tanáraimtól leginkább dicséretet és biztatást kaptam. Az egyetemen a diákok nagy része külföldi, egyáltalán nem lógok ki a sorból, és engem eddig csak az alapján ítéltek meg, amit letettem az asztalra. Imád táncolni, szeret főzni, boxol és nem mellesleg rákkutató!
- mondta magáról Horváth József, majd még hozzátette: Molekuláris genetikából szereztem mesterdiplomát, legkésőbb 2018-ban szeretném megszerezni a doktori címet is!
Jelenleg kutató-biológusként a szájüregi rák korai diagnosztizálásán dolgozom. A kutatás lényege az, hogy az emberi nyálmintából megpróbáljuk megtalálni azokat a géneket, amelyekből ki lehet mutatni egy sokkal korábbi stádiumban is a szájüregi daganatot. Lassan a záró kísérleteknél tartunk, de publikálás előtt nem mondhatok erről sokat. Én hiszem, hogy ez a kutatás sikeres, és arra is vannak biztató jelek, hogy éveken belül meglehet a rák kezelésének a leghatékonyabb módja.
– meséli József.
A fiatal kutató decemberben múlt 29 éves, és a munkája mellett igyekszik sokat sportolni, mert azt vallja, hogy csak egészséges testben lakhat egészséges lélek. Így 10-12 óra munka után feláll a laboratóriumi asztalától, és elindul az edzőterembe, ahol simán fekvenyomásokat végez 140 kilóval, vagy bokszol.
Imádja az okostelefonokat, legtöbbször motiváló idézeteket, gondolatokat olvas rajta. Miközben genetikusként is az emberiség jövőjéért dolgozik, József a hétköznapokban is igyekszik tenni az emberekért. Sokszor tart előadásokat gyerekotthonokban, iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű gyerekeknek és szüleiknek próbál reményt adni a saját példájával. Ő azt vallja, hogy igenis lehet változtatni az embernek a saját sorsán, és azt a mondatot, hogy „miért pont nekem sikerülne”, el kell felejteni. Igenis hinnie kell minden embernek saját magában, és bíznia kell abban, hogy el tudja érni, amit akar.
József szerint a legnagyobb gond az, hogy az emberek nagy részének nincs célja, amiért dolgozhat, ezért ő arra biztat mindenkit, hogy tűzzenek maguk elé célokat, és akkor sikerülni fog minden.
A környezetemben mindenki nagyon büszke rám, nemcsak az anyukám, de a tágabb családom is, és a környékünkön igazi híresség vagyok, annak ellenére, hogy már 10 éve Debrecenben lakom. Rengeteg barátom van Karcagon, akikkel együtt játszottam kiskoromban, vagy együtt jártunk suliba, de a gyerekeket már nem ismerem, viszont ők tudják, hogy ki vagyok, és így sokszor beszélgetek ismeretlenekkel is. Karácsonyra természetesen hazamegyek, de a két ünnep között már újra a laboratóriumban leszek, mert nagyon sok munkám van.
A másik közelebbi terve, hogy családot alapítson, mert nagyon vágyik gyerekekre és feleségre.
Ha szórakozásról van szó, akkor József legszívesebben táncolni megy, és a cigányzene mellett a technozenéért is rajong. Sok barátja Budapesten lakik, és ő sem tartja kizártnak, hogy a fővárosba költözzön, mert úgy érzi, hogy itt több a lehetőség: több labor van, és talán a kutatások finanszírozása is egyszerűbb a fővárosban.
Arra a kérdésre, hogy 50 évesen hogyan képzeli el önmagát, nagyot nevet: „Mindenképpen egy mediterrán országban élek, ahol van egy éttermem is, mert a főzés és a gasztronómia is a szenvedélyeim közé tartozik. Sokat rajzolnék, mert rajzolni is nagyon szeretek, kisebb koromban képzőművész akartam lenni, és a tetoválásaim egy részét is én rajzoltam, szóval ez nagyon fontos nekem.
(Forrás: hungaryfirst.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése