"Június elején különleges magyar csoport indul Srí Lankára. A lelki problémákkal, beilleszkedési zavarokkal küszködő kamaszokat pszichológusok, pedagógusok, önkéntes szakemberek kísérik a délkelet-ázsiai szigetországba. Nem nyaralni mennek, nem is átnevelő táborba viszik a nehezen kezelhető tinédzsereket. Az élményterápia módszerével gyógyulási esélyt adnak olyan fiataloknak, akikről a hazai szakellátó rendszerekben már lemondtak. Segítség nélkül lehet, hogy bűnözővé válnának, netán pszichiátriai otthonokban élhetnék az életüket.
A Srí Lankába induló csoport vezetője, és a Chance Program (Esélyprogram) megalkotója Vaskuti Pál, klinikai gyermek szakpszichológus, családterapeuta. Harminc éve foglalkozik nehezen nevelhető, lelki sérült tinédzserekkel. Dolgozott nevelési tanácsadókban, igazgatott gyerekotthonokat, s a nyolcvanas évek óta próbálja megújítani a hazai gyermekvédelmi rendszert. Vaskuti olyan családterápiás szemléletű átmeneti, nyitott otthonokat szeretett volna létrehozni, amelyek hatékonyabb kezelést nyújtanak az ambulanciáknál, ugyanakkor a veszélyeztetett fiatalokat nem kell állami gondozásba venni, sem elszakítani őket a szüleiktől. Ám a pszichológus újító kezdeményezéseivel itthon mindig falakba ütközött.
Amire Magyarországon nem volt lehetősége, azt egy katasztrófa sújtotta távoli szigetországban mégis megvalósította. Srí Lankán létrehozott egy olyan gyógyító „Help falut”, amely nem csak a kallódó, antiszociális magyar fiataloknak, de a helyi lakosoknak is esélyt adott az újrakezdéshez. ...."
Amire Magyarországon nem volt lehetősége, azt egy katasztrófa sújtotta távoli szigetországban mégis megvalósította. Srí Lankán létrehozott egy olyan gyógyító „Help falut”, amely nem csak a kallódó, antiszociális magyar fiataloknak, de a helyi lakosoknak is esélyt adott az újrakezdéshez. ...."
"...S hogy mi az, ami segített nekik? A kamaszoknak önmagukról kell gondoskodniuk, főznek, mosnak, takarítanak. Önállósodnak, ugyanakkor alkalmazkodniuk is kell. Minden nap dolgoznak a „Help faluban”, tanulnak, egyéni és csoportos terápiákon vesznek részt. Teljesen új kulturális közegbe kell beilleszkedniük, el kell tudni fogadtatni magukat. Régi, deviáns viselkedési módjaik ott nem működnek, az új helyzetekben új személyiséget kell kialakítaniuk. Nem kényszer és büntetés a pedagógiai eszköz, de, aki a szigorú szerződést megszegi – drogozik, alkoholt fogyaszt vagy megszökik – azt visszaküldik Magyarországra. Srí Lankán nagy a szegénység, de az emberek mégis boldogabbak. Sokkal jobban megbecsülik, tisztelik egymást. Mivel nincs társadalombiztosítás és nyugdíj, a fiatalabb generációk dolga az idősekről gondoskodni. A szülők viszont mindent megtesznek azért, hogy gyerekeiket taníttathassák. Ott nincs iskolai lógás. Reggelente a kicsik leborulnak a szüleik elé, s aztán úgy indulnak hófehér ruhában az iskolába. "
A teljes cikk itt olvasható:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése