Így kaphatunk fizetést a csődbe ment cégtől

A válság hatására sok cég vált - és várhatóan válik még a jövőben is - fizetésképtelenné, így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ilyen esetben megkapjuk-e a fizetésünket, végkielégítésünket? A Napi.hu most annak járt utána, hogy mit tehetünk ilyen esetben.

Nem mindegy, hogy a fizetésképtelenné vált cég ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indult-e, ugyanis előbbi esetén a cég még működőképes, a felszámolási eljárást követően viszont automatikusan megszűnik a vállalat - hívta fel a figyelmet Nyilas Anita, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogi előadója, majd hozzátette, hogy az eljárások során a munkáltató jogutódja a vagyonfelügyelő, vagy a felszámoló lesz. Arról, hogy milyen típusú eljárás indult a cégünk ellen viszonylag könnyen meggyőződhetünk, hiszen az online cégközlöny oldalán minden erre vonatkozó adatot megtalálhatunk, ahogy azt is, hogy ki a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló.

Fontos tudnivaló, hogy a csődeljárás során a hitelezők egyezséget köthetnek az adóssal a tartozás kifizetéséről, így az igények egy része minden valószínűséggel megtérül - mondta Nyilas, hozzátéve, hogy azokat a munkaviszonyból származó követeléseket, amelyek a csődeljárás időpontjában fennállnak, a vagyonfelügyelő hivatalból nyilvántartásba veszi. Ezeket az igényeket az eljárás közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni, és ha a cég ezután sem fizeti ki a fennálló tartozását, úgy fizetési meghagyásos eljárásban vagy a munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetjük igényünket.

Amennyiben sikertelen a csődeljárás, úgy felszámolás következik. Ebben az esetben ugyanis az adós fizetésképtelen, így tartozásait valószínűleg nem képes rendezni, ahogy léteznek olyan fizetésképtelen cégek is, melyeknél eleve kimarad a csődeljárás folyamata. A felszámolás során, kinek jut, kinek nem, ilyen esetben ugyanis törvény által kötött a sorrend, amely alapján a hitelezőket ki kell elégíteni - közölte a D.A.S. jogi előadója. Jó hír azonban, hogy a bérjellegű juttatások az elsők között szerepelnek a jogszabályi kielégítési sorrendben, vagyis megelőznek minden más típusú hitelezői követelést.

Amennyiben követelésünk a felszámolás során így sem térülne meg, a munkáltató munkavállalókkal szemben fennálló tartozása a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megelőlegezhető - hívta fel a figyelmet Nyilas Anita. A felszámolónak ilyenkor jogszabályi kötelezettsége jeleznie ezt a hiányt az illetékes munkaügyi központnak, egyben kérelemmel kell fordulnia a Bérgarancia Alapból való támogatás igénybevételéhez.

Mikor kaphatunk állami segítséget?

A Bérgarancia Alapból való támogatás csak a munkaviszonyból származó, a munkavállalót az Munka törvénykönyvünk alapján megillető járandóságok kielégítéséhez nyújtható. A bérjellegű juttatás a munkáltatót terhelő minden munkabértartozás, úgy mint a betegszabadság időtartamára járó térítés, illetve a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkereset, a végkielégítés összegével együtt.

Azok a költségek, károk, amelyek nem bér jellegű juttatásból erednek, azonban mégis a felszámolás alatt álló munkáltatói cég lenne köteles azokat megfizetni, hitelezői igényként be kell jelenteni a felszámoló részére.

Az Alapból jelenleg maximum körülbelül egymillió forintnyi összeget kaphatunk, de hogy ez jövőre mennyi lesz, azt még nem lehet tudni, hiszen az összeghatárt minden évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állapítja meg. Rossz hír, hogy amennyiben ennél magasabb összeget követelnénk, úgy azt nem lehet majd behajtani - emelte ki Nyilas. A munkaügyi központnak egyébként a támogatásról a kérelem benyújtását követő 8 napon belül kell döntenie, és a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkednie kell a támogatás átutalásáról is.

(Forrás: napi.hu)