 |
TB kiskönyv, TB ellátásokat terhelő levonások, táppénz, jövedelemigazolás, betegszabadság, passzív tgyás, passzív gyed, gyermekápolási táppénz, egészségbiztosítási járulék, biztosítási jogviszony, kifizetőhely, méltányosság... Fogalmak, kifejezések, amikkel a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézés során találkozhatunk, de egyáltalán nem evidens, hogy mit jelentenek, hogyan kell értelmezni.
Passzív tgyás
Aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnése után passzív táppénzt kap és ennek a végét követően 28 napon belül szül, az jogosult tgyásra, de ún. passzív jogon. Ha valakinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, akkor a 168 napból még hátralévő időszakban szintén passzív jogon kapja a tgyást. A passzív kifejezéssel különböztetjük meg attól, amikor valaki a biztosítás tartama alatt kap tgyást.
Bár ilyenkor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív táppénznek semmilyen jelentős hátránya nincs: nem munkaviszony és nem biztosítás, de egészségügyi szolgáltatásra jogosultágot jelent, összeköti a biztosításokat, így a folyamatosság megmaradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül és beleszámít tgyáshoz, gyedhez a 180 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltételébe.
Aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnése után passzív táppénzt kap és ennek a végét követően 28 napon belül szül, az jogosult tgyásra, de ún. passzív jogon. Ha valakinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, akkor a 168 napból még hátralévő időszakban szintén passzív jogon kapja a tgyást. A passzív kifejezéssel különböztetjük meg attól, amikor valaki a biztosítás tartama alatt kap tgyást.
Bár ilyenkor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív táppénznek semmilyen jelentős hátránya nincs: nem munkaviszony és nem biztosítás, de egészségügyi szolgáltatásra jogosultágot jelent, összeköti a biztosításokat, így a folyamatosság megmaradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül és beleszámít tgyáshoz, gyedhez a 180 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltételébe.
Passzív gyed
Akinek a tgyás vagy a gyed folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az a baba 2 éves koráig hátralévő időszakra ugyanúgy jogosult végig a gyedre, mintha lenne biztosítása, de ilyenkor passzív gyednek hívjuk, ezzel különböztetjük meg attól, amikor tart közben a biztosítás.
Ha már a tgyás alatt megszűnt a biztosítás, akkor a gyed igénylésekor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, mégis ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív gyed egy kényelmes, de veszélyes dolog. Azért veszélyes, mert a rengeteg előnye mellett – ugyanolyan összegben jár végig, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, összeköti a biztosításokat, ami így folyamatos maradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül, beszámít a tgyáshoz az előzetes biztosításba – egyetlen hátránya van csak és aki ezt nem tudja, vagy nem veszi komolyan, az később, egy következő babánál kellemetlen helyzetbe kerülhet. A következő gyed egyik, nehezebben teljesíthető jogosultsági feltétele ugyanis megint az lesz, hogy az előző 2 évben legyen 365 nap biztosítás, de ebbe a passzív gyed már nem számít bele.
Akinek a tgyás vagy a gyed folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az a baba 2 éves koráig hátralévő időszakra ugyanúgy jogosult végig a gyedre, mintha lenne biztosítása, de ilyenkor passzív gyednek hívjuk, ezzel különböztetjük meg attól, amikor tart közben a biztosítás.
Ha már a tgyás alatt megszűnt a biztosítás, akkor a gyed igénylésekor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, mégis ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív gyed egy kényelmes, de veszélyes dolog. Azért veszélyes, mert a rengeteg előnye mellett – ugyanolyan összegben jár végig, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, összeköti a biztosításokat, ami így folyamatos maradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül, beszámít a tgyáshoz az előzetes biztosításba – egyetlen hátránya van csak és aki ezt nem tudja, vagy nem veszi komolyan, az később, egy következő babánál kellemetlen helyzetbe kerülhet. A következő gyed egyik, nehezebben teljesíthető jogosultsági feltétele ugyanis megint az lesz, hogy az előző 2 évben legyen 365 nap biztosítás, de ebbe a passzív gyed már nem számít bele.
Tb ellátásokat terhelő levonások
Táppénz: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Tgyás: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Gyed: A GYED adóköteles jövedelem, abból az adószabály szerint adót(előleget), és nyugdíjjárulékot kell levonni.
TB kiskönyv
Hivatalos neve: igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. A kiskönyv tartalmazza a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat, időrendi sorrendben: mettől meddig tartott a biztosítás, mikor szünetelt, mikor kaptunk valamilyen ellátást, sőt bizonyos esetekben ennek az ellátásnak a napi alapját is.
Fehér vagy rózsaszín harmónikaszerűen kihajtogatható könyvecske kartonpapírból, 70-es, 80-as években kiskönyvet kapóknál még egy régi, sárga, lapozható változat is előfordulhat. Általában a munkáltatónál van, persze csak akkor, ha le lett neki adva belépéskor – ez kötelező lenne, jobb helyeken kilépéskor odaadják, belépéskor pedig elkérik.
Amióta nincs munkakönyv, azóta fontos okmány lett, mert ez az egyetlen dokumentum, amiben idősorosan benne vannak a munkaviszonyok. De nem csak a munkaviszonyokat tartalmazza, hanem a többi biztosítást is, az egyéni vállalkozás kivételével, be kell tehát jegyezni pl. a tagi jogviszonyt (bt, kft nem munkaviszony keretében közreműködő tagja) és a megbízást is (amennyiben összege alapján létrejött a biztosítási kötelezettség).
A tb kiskönyvre szükség van táppénz, tgyás, gyed igénylésekor, mert ebből lehet megállapítani a jogosultságot, annak időtartamát és táppénznél a mértékét. A kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv nem kéri, ha a foglalkoztatói igazolásból megállapítható, hogy legalább 2 éve ugyanott vagyunk biztosítottak, mert nincs olyan ellátás, amihez 2 évnél többet kellene a biztosítástörténetből látni, ezért ha ezt egyetlen foglalkoztató le tudja igazolni az ellátáshoz egyébként is benyújtott foglalkoztatói igazoláson, akkor nem kell a tb kiskönyv.
Ha az ellátás passzív jogon indul vagy passzívra vált, akkor le kell adni a folyósítónak a tb kiskönyvet, mert bele fogja írni, úgyhogy mindenképpen kérni fogják, hivatalosan enélkül nincs is passzív ellátás folyósítás. A biztosított érdekét szolgálja, hogy be legyen írva, mert ebből lehet látni pl. hogy folyamatos maradt a biztosítás.
Táppénz: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Tgyás: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Gyed: A GYED adóköteles jövedelem, abból az adószabály szerint adót(előleget), és nyugdíjjárulékot kell levonni.
TB kiskönyv
Hivatalos neve: igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. A kiskönyv tartalmazza a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat, időrendi sorrendben: mettől meddig tartott a biztosítás, mikor szünetelt, mikor kaptunk valamilyen ellátást, sőt bizonyos esetekben ennek az ellátásnak a napi alapját is.
Fehér vagy rózsaszín harmónikaszerűen kihajtogatható könyvecske kartonpapírból, 70-es, 80-as években kiskönyvet kapóknál még egy régi, sárga, lapozható változat is előfordulhat. Általában a munkáltatónál van, persze csak akkor, ha le lett neki adva belépéskor – ez kötelező lenne, jobb helyeken kilépéskor odaadják, belépéskor pedig elkérik.
Amióta nincs munkakönyv, azóta fontos okmány lett, mert ez az egyetlen dokumentum, amiben idősorosan benne vannak a munkaviszonyok. De nem csak a munkaviszonyokat tartalmazza, hanem a többi biztosítást is, az egyéni vállalkozás kivételével, be kell tehát jegyezni pl. a tagi jogviszonyt (bt, kft nem munkaviszony keretében közreműködő tagja) és a megbízást is (amennyiben összege alapján létrejött a biztosítási kötelezettség).
A tb kiskönyvre szükség van táppénz, tgyás, gyed igénylésekor, mert ebből lehet megállapítani a jogosultságot, annak időtartamát és táppénznél a mértékét. A kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv nem kéri, ha a foglalkoztatói igazolásból megállapítható, hogy legalább 2 éve ugyanott vagyunk biztosítottak, mert nincs olyan ellátás, amihez 2 évnél többet kellene a biztosítástörténetből látni, ezért ha ezt egyetlen foglalkoztató le tudja igazolni az ellátáshoz egyébként is benyújtott foglalkoztatói igazoláson, akkor nem kell a tb kiskönyv.
Ha az ellátás passzív jogon indul vagy passzívra vált, akkor le kell adni a folyósítónak a tb kiskönyvet, mert bele fogja írni, úgyhogy mindenképpen kérni fogják, hivatalosan enélkül nincs is passzív ellátás folyósítás. A biztosított érdekét szolgálja, hogy be legyen írva, mert ebből lehet látni pl. hogy folyamatos maradt a biztosítás.
Jövedelemigazolás
A jövedelemigazolás egy zöld kockás, kézzel írt, szigorú számadású nyomtatvány, ami havi bontásban tartalmazza a jövedelmet és – ha volt ilyen, akkor – pótlapon részletesen a nem rendszeres jövedelmet. Semmi köze az adóbevalláshoz szükséges igazoláshoz, ez más. A tb ellátások a kieső jövedelmet pótolják, ezért a korábbi jövedelem után állapítják meg őket. Időről időre változnak a szabályok és a konkrét helyzet is differenciálja, hogy milyen időszak jövedelmét veszik alapul. Ha az irányadó időszakban más munkáltatótól is volt jövedelem, akkor az innen kilépéskor kapott (kötelezően kiadandó) jövedelemigazolásra egy darabig még szükség lehet az igénylésnél, mert ezen "visszük magunkkal" az előző helyen elért jövedelmet olyan formában, ahogyan szükség lehet rá.
A jövedelemigazolás egy zöld kockás, kézzel írt, szigorú számadású nyomtatvány, ami havi bontásban tartalmazza a jövedelmet és – ha volt ilyen, akkor – pótlapon részletesen a nem rendszeres jövedelmet. Semmi köze az adóbevalláshoz szükséges igazoláshoz, ez más. A tb ellátások a kieső jövedelmet pótolják, ezért a korábbi jövedelem után állapítják meg őket. Időről időre változnak a szabályok és a konkrét helyzet is differenciálja, hogy milyen időszak jövedelmét veszik alapul. Ha az irányadó időszakban más munkáltatótól is volt jövedelem, akkor az innen kilépéskor kapott (kötelezően kiadandó) jövedelemigazolásra egy darabig még szükség lehet az igénylésnél, mert ezen "visszük magunkkal" az előző helyen elért jövedelmet olyan formában, ahogyan szükség lehet rá.
2013.07.14-ig kötelezően ki kellett adni, mert az eddig hatályban lévő szabályok szerint az irányadó időszakban másik munkáltatónál elért jövedelem is képezhette az ellátás alapját. 2013.07.15-től változtak a szabályok, már csak az utolsó munkáltatónál szerzett jövedelem képezi a számítás alapját, de van egy 300 napos átmeneti időszak, amikor a tgyást és a gyedet a régi és az új szabályok szerint is megállapítják, és a jobbat kapja a kismama. Ezért aki 2014.05.10-ig szül, annak szüksége lehet a 2012-es és/vagy a 2013-as jövedelemigazolásra, ha itt volt megszűnt biztosítási jogviszonya. Akit érint, annak kifejezetten kérnie kell a munkaviszony megszűnésekor, mert főszabály szerint már nem kell kiadni. Természetesen a régi munkáltató utólag is köteles kiadni, ha kilépéskor nem tudtuk, hogy szükség lesz rá. Fontos tudni, hogy a számítógépes változatot nem fogadják el, még mindig vannak cégek, akik ezzel próbálkoznak, pedig 2001-ben lett bevezetve a nyomtatvány és hozzá a szabály, hogy csak kézzel lehet kitölteni.
Betegszabadság
A betegség miatti keresőképtelenség első néhány munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságra járó, 70%-os távolléti díjat kap munkavállaló, amelyet a munkáltató fizet. (A távolléti díj 1 műszakos dolgozónál az alapbérrel egyezik meg.) A betegszabadság évi 15 munkanap, évközi belépésnél ennek időarányos része. Ha nem volt felhasználva, nem vihető át másik évre.
A betegszabadság csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra értelmezhető, továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Egyéni és társas vállalkozónak, megbízásos jogviszonyban dolgozónak nincs betegszabadsága.
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár, de vannak olyan esetek, amikor nincs betegszabadság és az első naptól táppénzre jogosult a biztosított. Ezek az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedésl, gyermekápolás, veszélyeztetett terhesség és a gyermekágy idejére kapható táppénz annál, aki tgyásra (rövid előzetes biztosítás miatt) nem jogosult.
Az orvos a bármilyen keresőképtelenséget ugyanazon a nyomtatványon igazolja, a keresőképtelenség jellegét egy kóddal jelzi. A könyvelő/bérszámfejtő/tb ügyintéző dolga, hogy az előzményektől és a kódtól függően tudja, hogy a keresőképtelenséget betegszabadságként vagy táppénzként kezelje.
A betegség miatti keresőképtelenség első néhány munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságra járó, 70%-os távolléti díjat kap munkavállaló, amelyet a munkáltató fizet. (A távolléti díj 1 műszakos dolgozónál az alapbérrel egyezik meg.) A betegszabadság évi 15 munkanap, évközi belépésnél ennek időarányos része. Ha nem volt felhasználva, nem vihető át másik évre.
A betegszabadság csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra értelmezhető, továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Egyéni és társas vállalkozónak, megbízásos jogviszonyban dolgozónak nincs betegszabadsága.
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár, de vannak olyan esetek, amikor nincs betegszabadság és az első naptól táppénzre jogosult a biztosított. Ezek az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedésl, gyermekápolás, veszélyeztetett terhesség és a gyermekágy idejére kapható táppénz annál, aki tgyásra (rövid előzetes biztosítás miatt) nem jogosult.
Az orvos a bármilyen keresőképtelenséget ugyanazon a nyomtatványon igazolja, a keresőképtelenség jellegét egy kóddal jelzi. A könyvelő/bérszámfejtő/tb ügyintéző dolga, hogy az előzményektől és a kódtól függően tudja, hogy a keresőképtelenséget betegszabadságként vagy táppénzként kezelje.
Gyermekápolási táppénz
Táppénz keresőképtelenség esetén jár. Saját betegség mellett az is keresőképtelen, aki 1 évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja (ezt hívják a köznyelvben szoptatási táppénznek), vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Gyermekápolási táppénzre a biztosított anya és apa egyaránt jogosult. Az igazolást a gyerekorvos adja, a keresőképtelenség kódja 5-ös a papíron, a megjegyzés rovatba pedig be van írva a gyerek neve, születési ideje és TAJ száma.
A gyerek életkorától és a szülő egyedülálló vagy nem egyedülálló státuszától függ, hogy hány napot lehet gyermekápolási táppénzen lenni:
* 1 éves korig korlátlanul,
* 1 és 3 éves kor között 84 napot
* 3 és 6 éves kor között 42 napot, egyedülállónak 84-et
* 6 és 12 éves kor között 14 napot, egyedülállónak 28-at.
A napok két születésnap között járnak, nem egyedülálló szülőknél kettejüknek összesen van ennyi gyápjogosultságuk. Megszűnt az a régi szabály, hogy a fel nem használt napokat tovább lehet vinni.
Természetesen a folyamatos biztosítástól is függ, hogy igénybe lehet-e venni ennyi napot, mert gyápnál is az a szabály, hogy legfeljebb a folyamatos biztosítás tartamára jár.
Gyáp szempontjából nem csak a hajadon, a nőtlen, az elvált és az özvegy minősül egyedülállónak – ők is csak akkor, ha nincs élettársuk – , hanem az is, aki a házastársával együtt él, de a válás már folyamatban van, azok a szülők, akik vakok személyi járadékában részesülnek, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant vagy ha a másik szülő nincs szabadlábon.
2 év folyamatos biztosítás esetén a táppénz mértéke 70%, ennél kevesebbel 60% jár.
Nem számít bérezett napnak. Csak SZJA előleget vonnak belőle. Egyéni és társas vállalkozó gyermekápolási táppénzéből is érvényesíthető az adójóváírás.
Táppénz keresőképtelenség esetén jár. Saját betegség mellett az is keresőképtelen, aki 1 évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja (ezt hívják a köznyelvben szoptatási táppénznek), vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Gyermekápolási táppénzre a biztosított anya és apa egyaránt jogosult. Az igazolást a gyerekorvos adja, a keresőképtelenség kódja 5-ös a papíron, a megjegyzés rovatba pedig be van írva a gyerek neve, születési ideje és TAJ száma.
A gyerek életkorától és a szülő egyedülálló vagy nem egyedülálló státuszától függ, hogy hány napot lehet gyermekápolási táppénzen lenni:
* 1 éves korig korlátlanul,
* 1 és 3 éves kor között 84 napot
* 3 és 6 éves kor között 42 napot, egyedülállónak 84-et
* 6 és 12 éves kor között 14 napot, egyedülállónak 28-at.
A napok két születésnap között járnak, nem egyedülálló szülőknél kettejüknek összesen van ennyi gyápjogosultságuk. Megszűnt az a régi szabály, hogy a fel nem használt napokat tovább lehet vinni.
Természetesen a folyamatos biztosítástól is függ, hogy igénybe lehet-e venni ennyi napot, mert gyápnál is az a szabály, hogy legfeljebb a folyamatos biztosítás tartamára jár.
Gyáp szempontjából nem csak a hajadon, a nőtlen, az elvált és az özvegy minősül egyedülállónak – ők is csak akkor, ha nincs élettársuk – , hanem az is, aki a házastársával együtt él, de a válás már folyamatban van, azok a szülők, akik vakok személyi járadékában részesülnek, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant vagy ha a másik szülő nincs szabadlábon.
2 év folyamatos biztosítás esetén a táppénz mértéke 70%, ennél kevesebbel 60% jár.
Nem számít bérezett napnak. Csak SZJA előleget vonnak belőle. Egyéni és társas vállalkozó gyermekápolási táppénzéből is érvényesíthető az adójóváírás.
Táppénzes igazolás
Keresőképtelenséget az az orvos tud igazolni, aki erre szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral. (Magánorvosok általában nem ilyenek.) Saját keresőképtelenséget alapesetben a háziorvos igazol, ha a gyerek beteg, akkor a gyerekorvos adja az igazolást.
A kezdő, nagy alakú táppénzes papír 7 napra szól, ha ennél tovább tart a keresőképtelenség, akkor egy hosszúkás, szakzsargonban kutyanyelvnek nevezett igazolást ad az orvos 2 hetente, a két hasábon 1-1 hetet igazol.
A kórházi kezelést másképpen igazolják, erre speciális nyomtatvány van, ez egy írólap nagyságú igazolás, aminek a fejlécében a kórház és az osztály neve, címe van. Hosszabb kórházi ápolásnál mindig csak a kezdő napot igazolják és hogy a kiadás napján ez még tart. Ilyenkor az utolsó és a jelenlegi kiállítás közötti időszakra számolják el a táppénzt.
Az igazolásra is érvényes, hogy ahány ház, annyi szokás, nem minden orvos tarja magát ezekhez a szabályokhoz annak ellenére, hogy kormányrendelet szabályozza, hogy hogy kell igazolni a keresőképtelenséget. Előszeretettel csinálják például, hogy a kezdő táppénzes papír bármikortól indult is, csak vasárnapig szól, hogy a kutyanyelveken utána kerek naptári heteket tudjanak igazolni. Szintén gyakori megoldás, amikor hosszú keresőképtelenségnél egy kutyanyelvet adnak a teljes naptári hónapra. Nagyon ráérő tb ügyintézők – egyébként teljesen jogosan, de szvsz akkor is teljesen feleslegesen – bele szoktak ebbe kötni és csak a jól kiállított igazolásra számolnak el táppénzt.
A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni. Terhességgel, gyermekápolással összefüggő keresőképtelenségnél ilyen nem szokott lenni, de azért nem árt tudni, hogy van mód arra, hogy Főorvosi Bizottság 6 hónapra visszamenőleg adjon igazolást, természetesen csak indokolt esetben (ez a lehetőség különösen fontos lehet annál, aki rövid biztosítási ideje miatt tgyásra nem jogosult, mert ilyenkor 42 napra, a gyermekágy időszakára - és igazolt probléma esetén tovább is- táppénzt kaphat, amit viszont 10-ből 9-en nem tudnak időben, ezért nem kérnek róla időben igazolást a háziorvostól. Ilyenkor is segíthet a visszamenőleges igazolás jogszabályi lehetősége.).
Keresőképtelenséget az az orvos tud igazolni, aki erre szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral. (Magánorvosok általában nem ilyenek.) Saját keresőképtelenséget alapesetben a háziorvos igazol, ha a gyerek beteg, akkor a gyerekorvos adja az igazolást.
A kezdő, nagy alakú táppénzes papír 7 napra szól, ha ennél tovább tart a keresőképtelenség, akkor egy hosszúkás, szakzsargonban kutyanyelvnek nevezett igazolást ad az orvos 2 hetente, a két hasábon 1-1 hetet igazol.
A kórházi kezelést másképpen igazolják, erre speciális nyomtatvány van, ez egy írólap nagyságú igazolás, aminek a fejlécében a kórház és az osztály neve, címe van. Hosszabb kórházi ápolásnál mindig csak a kezdő napot igazolják és hogy a kiadás napján ez még tart. Ilyenkor az utolsó és a jelenlegi kiállítás közötti időszakra számolják el a táppénzt.
Az igazolásra is érvényes, hogy ahány ház, annyi szokás, nem minden orvos tarja magát ezekhez a szabályokhoz annak ellenére, hogy kormányrendelet szabályozza, hogy hogy kell igazolni a keresőképtelenséget. Előszeretettel csinálják például, hogy a kezdő táppénzes papír bármikortól indult is, csak vasárnapig szól, hogy a kutyanyelveken utána kerek naptári heteket tudjanak igazolni. Szintén gyakori megoldás, amikor hosszú keresőképtelenségnél egy kutyanyelvet adnak a teljes naptári hónapra. Nagyon ráérő tb ügyintézők – egyébként teljesen jogosan, de szvsz akkor is teljesen feleslegesen – bele szoktak ebbe kötni és csak a jól kiállított igazolásra számolnak el táppénzt.
A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni. Terhességgel, gyermekápolással összefüggő keresőképtelenségnél ilyen nem szokott lenni, de azért nem árt tudni, hogy van mód arra, hogy Főorvosi Bizottság 6 hónapra visszamenőleg adjon igazolást, természetesen csak indokolt esetben (ez a lehetőség különösen fontos lehet annál, aki rövid biztosítási ideje miatt tgyásra nem jogosult, mert ilyenkor 42 napra, a gyermekágy időszakára - és igazolt probléma esetén tovább is- táppénzt kaphat, amit viszont 10-ből 9-en nem tudnak időben, ezért nem kérnek róla időben igazolást a háziorvostól. Ilyenkor is segíthet a visszamenőleges igazolás jogszabályi lehetősége.).
Terhesállományba vételről szóló igazolás
A tgyás már a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igényelhető, ehhez bizonyítani kell, hogy már –28 van.
A helyi szokások döntik el, hogy a háziorvos vagy a nőgyógyász adja ki a terhesállományba vételről szóló igazolást, de aki keresőképtelenséget tud igazolni, annak mindene - nyomtatvány, bélyegző - megvan ahhoz, hogy terhesállományba vegyen. Nem is a technikai háttérrel szokott baj lenni, hanem azzal, hogy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy ez mi és hogyan kell igazolni. Nem ritka, hogy egy ilyen igazolás beszerzése tovább tart, mint a szülés.
A tgyáshoz szükséges terhesállományba vételhez ugyanolyan igazolás kell, mint a kezdő táppénzes papír, aminek a neve nem véletlenül "Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről". Terhesállomány szót aláhúzni vagy bekarikázni, megjegyzésbe szülés várható ideje, II. ponthoz állományba vette dátumhoz az a nap, amikortól indul a tgyás – ezt –28-on belül a kismama határozza meg, mert ez munkajogi és egészségbiztosítási kérdés, nem pedig orvosi – ennyi az egész. A III. ponthoz (keresőképtelenség kódja) nem kellene írni 6-ost vagy 8-ast, de nem kell tiltakozni, ha mégis ezt teszik. Ehhez még aközül a 10 orvos közül is - teljesen feleslegesen - ragaszkodik 9, aki a többivel tisztában van, úgyhogy az igényelbírálók ezzel már nem is törődnek, kivéve, ha 6-os a kód és hiányzik a szülés várható ideje, mert akkor az egy nagyon speciális esetnek néz ki, amit tisztázni kell, hogy nem erről van szó.
A tgyásigényléshez nem feltétlenül van szükség terhesállományba vételről szóló igazolásra, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy másképpen igazolják a –28. nap elérését. A terheskiskönyv 2. oldalán felül ott van a szülés várható időpontja, ezért az eredeti kiskönyvvel és egy szülési szabadság megkezdéséről szóló saját nyilatkozattal is lehet helyettesíteni a terhesállományba vételről szóló igazolást.
A tgyás már a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igényelhető, ehhez bizonyítani kell, hogy már –28 van.
A helyi szokások döntik el, hogy a háziorvos vagy a nőgyógyász adja ki a terhesállományba vételről szóló igazolást, de aki keresőképtelenséget tud igazolni, annak mindene - nyomtatvány, bélyegző - megvan ahhoz, hogy terhesállományba vegyen. Nem is a technikai háttérrel szokott baj lenni, hanem azzal, hogy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy ez mi és hogyan kell igazolni. Nem ritka, hogy egy ilyen igazolás beszerzése tovább tart, mint a szülés.
A tgyáshoz szükséges terhesállományba vételhez ugyanolyan igazolás kell, mint a kezdő táppénzes papír, aminek a neve nem véletlenül "Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről". Terhesállomány szót aláhúzni vagy bekarikázni, megjegyzésbe szülés várható ideje, II. ponthoz állományba vette dátumhoz az a nap, amikortól indul a tgyás – ezt –28-on belül a kismama határozza meg, mert ez munkajogi és egészségbiztosítási kérdés, nem pedig orvosi – ennyi az egész. A III. ponthoz (keresőképtelenség kódja) nem kellene írni 6-ost vagy 8-ast, de nem kell tiltakozni, ha mégis ezt teszik. Ehhez még aközül a 10 orvos közül is - teljesen feleslegesen - ragaszkodik 9, aki a többivel tisztában van, úgyhogy az igényelbírálók ezzel már nem is törődnek, kivéve, ha 6-os a kód és hiányzik a szülés várható ideje, mert akkor az egy nagyon speciális esetnek néz ki, amit tisztázni kell, hogy nem erről van szó.
A tgyásigényléshez nem feltétlenül van szükség terhesállományba vételről szóló igazolásra, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy másképpen igazolják a –28. nap elérését. A terheskiskönyv 2. oldalán felül ott van a szülés várható időpontja, ezért az eredeti kiskönyvvel és egy szülési szabadság megkezdéséről szóló saját nyilatkozattal is lehet helyettesíteni a terhesállományba vételről szóló igazolást.
Keresőképtelenség kódja a táppénzes igazoláson
A kód a táppénz jellegét mutatja, ez dönti el, hogy
- van-e betegszabadság
- mennyi a táppénz mértéke
- a munkáltatót terheli-e a táppénz 1/3-a vagy az egészet a társadalombiztosítás állja.
A kód a táppénz jellegét mutatja, ez dönti el, hogy
- van-e betegszabadság
- mennyi a táppénz mértéke
- a munkáltatót terheli-e a táppénz 1/3-a vagy az egészet a társadalombiztosítás állja.
| Táppénz jellege: | Kód |
| üzemi baleset | 1 |
| foglalkozási megbetegedés | 2 |
| közúti baleset | 3 |
| egyéb baleset | 4 |
| beteg gyermek ápolása | 5 |
| terhesség-szülés miatti keresőképtelenség | 6 |
| közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés | 7 |
| egyéb keresőképtelenség – minden, ami nem tartozik a többi, külön nevesített közé | 8 |
| veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség | 9 |
Van még egy 10-es keresőképtelenségi kód, amit érdekes módon nem jogszabály ír le, hanem egy nyomtatvány kitöltési útmutatója. A szülés miatti kórházi ápolás kódja a 10-es, de ezt sok helyen nem tudják és mindent írnak helyette, aminek csak egy kis köze is van ehhez: 6-ost, 8-ast, 9-est. Annyira ritkán találják el a 10-est, hogy teljesen immunis mindenki a rossz kódokra és úgyis tudja, hogy hogy kezelje a kórházi igazolást, amit a kismama csatol a tgyásigényhez,.
A terhesállomány nem keresőképtelenség, ennél nem kellene se 8-ast, se 6-ost írni, saját statisztikám szerint ezt kb. az orvosok 20%-a tudja. Ezen sem akad már fenn senki.
A veszélyeztetett terhességnek 2011. augusztus 1-től van önálló kódja, ekkortól módosult a Munka Törvénykönyve betegszabadságra vonatkozó része, belekerült, hogy veszélyeztetett terhességnél nincs betegszabadság. Egyre ritkábban, de még mindig van olyan orvos, aki 8-as kódot ír a veszélyeztetett terhes kismama táppénzes papírjára. Ha valakinek igen magas a bére, akkor ezzel kifejezetten jól jár, mert így a maximált táppénz helyett pár napig a magasabb 70%-os távolléti díjat kapja, ellenkező esetben viszont ragaszkodni kell a kód javításához, mert ha alacsony bérrel elszámolnak néhány nap 70%-os betegszabadságot, akkor akár – ha nincs mellette szabadság vagy munka - 2 évig, havi 30%-kal ronthatja a tgyást és a gyedet.
Táppénz
Ki jogosult táppénzre?
A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1.fennálló biztosítási jogviszony,
2.a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3.az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
Ki jogosult táppénzre?
A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1.fennálló biztosítási jogviszony,
2.a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3.az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
1.biztosítási jogviszony
Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt válik keresőképtelenné (táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak).
Az olyan, egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyek, akik biztosítási kötelezettsége megállapítható (pld. bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő jogviszonyban személyesen munkát végző személy, különböző szervezetek választott tisztségviselője, stb.), ha ebből a tevékenységből származó, járulékalapot képező havi jövedelme 2013‐ban eléri a 29.400 Ft‐ot, illetőleg naptári napokra ennek a harmincad részét [2013‐ban a 980 Ft‐ot], szintén jogosultak a táppénzre.
A bedolgozók táppénz jogosultságára, tevékenységük sajátos jellegére tekintettel az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. Amennyiben a bedolgozónál a keresőképtelenség első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt bedolgozói munkát nem végez.
Egyidejűleg fennálló több olyan jogviszony esetén, amelyek biztosítást keletkeztetnek, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön‐külön kell megállapítani.
Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt válik keresőképtelenné (táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak).
Az olyan, egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyek, akik biztosítási kötelezettsége megállapítható (pld. bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő jogviszonyban személyesen munkát végző személy, különböző szervezetek választott tisztségviselője, stb.), ha ebből a tevékenységből származó, járulékalapot képező havi jövedelme 2013‐ban eléri a 29.400 Ft‐ot, illetőleg naptári napokra ennek a harmincad részét [2013‐ban a 980 Ft‐ot], szintén jogosultak a táppénzre.
A bedolgozók táppénz jogosultságára, tevékenységük sajátos jellegére tekintettel az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. Amennyiben a bedolgozónál a keresőképtelenség első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt bedolgozói munkát nem végez.
Egyidejűleg fennálló több olyan jogviszony esetén, amelyek biztosítást keletkeztetnek, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön‐külön kell megállapítani.
2. egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási‐ és munkaerő‐piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő‐piaci járulék 1,5 százalék.
Ha a nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjas munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatottnak minősül, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%‐os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %‐os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.
A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási‐ és munkaerő‐piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő‐piaci járulék 1,5 százalék.
Ha a nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjas munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatottnak minősül, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%‐os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %‐os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.
3. keresőképtelenség
A következő felsorolásban szereplő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem folyósítható a táppénz.
Nem jár táppénz:
a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénz),
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénz)
A következő felsorolásban szereplő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem folyósítható a táppénz.
Nem jár táppénz:
a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénz),
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénz)
Kifizetőhely
A kifizetőhely nagyon leegyszerűsítve a munkahelyi tb szerv, ami nagy könnyebbség a dolgozónak illetve a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének, munkalehetőség néhány embernek és nyűg a munkáltatónak – a felelősség, a megelőlegezett pénz és a költséges adminisztráció miatt.
Ha a munkáltatónál a létszám meghaladja a 100 főt, akkor társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie, 100 fő alatt megállapodást lehet kötni az egészségbiztosítási pénztárral társadalombiztosítási kifizetőhely működtetésére.
A kifizetőhely cégnél dolgozók helyben tudják igényelni az ellátásokat, ezeket a kifizetőhely bírálja el és a munkáltató folyósítja a munkabérekkel együtt. A költségvetést terhelő ellátásokat az OEP-től havonta visszaigénylik, így ezeket is ugyanúgy az állam finanszírozza, de a munkáltatónak kell megelőlegeznie.
A kifizetőhely a saját költségén a saját infrastruktúrájával és legalább középfokú tb ügyintéző közreműködésével látja el az igényelbírálási, folyósítási és egyéb feladatokat, a kifizetett ellátásokért korlátlan anyagi felelősség terheli. 5 évente ellenőrzik őket, a feltárt jogalap nélküli kifizetéseket megtéríttetik (inkább ilyen szokott lenni), az esetlegesen alacsonyabb összegben megállapított ellátások kamatostul történő kiutalásáról pedig intézkednek.
A kifizetőhelyen ugyanazok az igénylő nyomtatványok, határozatminták használatosak és az ellátásokról is ugyanolyan nyilvántartásokat kell vezetni a kifizetőhelyen is, aKormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél. Minden pontosan ugyanúgy történik, mint a nagy központi szerveknél, csak itt minden kicsiben megy, ez amolyan állam az államban.
A kifizetőhely ellátást elutasító vagy beszüntető határozata ellen a felettes szervnél lehet fellebbezni, célellenőrzést is lehet rájuk küldeni, ha úgy érzi valaki, és ezt alá is tudja támasztani, hogy tévesen állapították meg az ellátását.
A családtámogatási kifizetőhelyek 2008 elején 3 ütemben megszűntek, a folyósítást a kincstár vette át. Egy nagyon szűk réteget leszámítva – hivatásosok, akiknél valamilyen nemzetbiztonsági okból úgy látta jónak a jogalkotó, ha házon belül maradnak ezek az ügyek is – mindenki a MÁK Családtámogatási Irodáknál tud családtámogatási ellátást: gyest, családi pótlékot, egyszeri anyasági támogatást igényelni.
A kifizetőhely nagyon leegyszerűsítve a munkahelyi tb szerv, ami nagy könnyebbség a dolgozónak illetve a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének, munkalehetőség néhány embernek és nyűg a munkáltatónak – a felelősség, a megelőlegezett pénz és a költséges adminisztráció miatt.
Ha a munkáltatónál a létszám meghaladja a 100 főt, akkor társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie, 100 fő alatt megállapodást lehet kötni az egészségbiztosítási pénztárral társadalombiztosítási kifizetőhely működtetésére.
A kifizetőhely cégnél dolgozók helyben tudják igényelni az ellátásokat, ezeket a kifizetőhely bírálja el és a munkáltató folyósítja a munkabérekkel együtt. A költségvetést terhelő ellátásokat az OEP-től havonta visszaigénylik, így ezeket is ugyanúgy az állam finanszírozza, de a munkáltatónak kell megelőlegeznie.
A kifizetőhely a saját költségén a saját infrastruktúrájával és legalább középfokú tb ügyintéző közreműködésével látja el az igényelbírálási, folyósítási és egyéb feladatokat, a kifizetett ellátásokért korlátlan anyagi felelősség terheli. 5 évente ellenőrzik őket, a feltárt jogalap nélküli kifizetéseket megtéríttetik (inkább ilyen szokott lenni), az esetlegesen alacsonyabb összegben megállapított ellátások kamatostul történő kiutalásáról pedig intézkednek.
A kifizetőhelyen ugyanazok az igénylő nyomtatványok, határozatminták használatosak és az ellátásokról is ugyanolyan nyilvántartásokat kell vezetni a kifizetőhelyen is, aKormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél. Minden pontosan ugyanúgy történik, mint a nagy központi szerveknél, csak itt minden kicsiben megy, ez amolyan állam az államban.
A kifizetőhely ellátást elutasító vagy beszüntető határozata ellen a felettes szervnél lehet fellebbezni, célellenőrzést is lehet rájuk küldeni, ha úgy érzi valaki, és ezt alá is tudja támasztani, hogy tévesen állapították meg az ellátását.
A családtámogatási kifizetőhelyek 2008 elején 3 ütemben megszűntek, a folyósítást a kincstár vette át. Egy nagyon szűk réteget leszámítva – hivatásosok, akiknél valamilyen nemzetbiztonsági okból úgy látta jónak a jogalkotó, ha házon belül maradnak ezek az ügyek is – mindenki a MÁK Családtámogatási Irodáknál tud családtámogatási ellátást: gyest, családi pótlékot, egyszeri anyasági támogatást igényelni.
Méltányosság
Az elnevezés ellenére nem arról van szó, hogy valakin megesik a MEP vezetőjének a szíve és ezért ellátást állapít meg valakinek, aki egyébként nem lenne rá jogosult. Illetve valamennyire bejátszanak a méltányolható körülmények is, de ezt csak annál vizsgálják, aki az objektív feltételeknek megfelel. Jogszabály határozza meg ugyanis azt a néhány esetet, amikor lehet méltányosságot gyakorolni, egyéb esetekben bármennyire is együtt éreznek a kérelmezővel, nincs mód méltányosságra. (Alacsony) összeggel kapcsolatban egyáltalán nincs méltányosság.
Tgyást és gyedet méltányosságból az igényelhet, aki biztosított, de a másik jogosultsági feltétellel, a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítással nem rendelkezik. Nagyon kevesen tudnak a lehetőségről, úgyhogy elég jó arányban teljesítik a kérelmeket.2011. IV. negyedévében az egész országban összesen 216-an igényeltek méltányosságból táppénzt, tgyást, gyedet.
Az elnevezés ellenére nem arról van szó, hogy valakin megesik a MEP vezetőjének a szíve és ezért ellátást állapít meg valakinek, aki egyébként nem lenne rá jogosult. Illetve valamennyire bejátszanak a méltányolható körülmények is, de ezt csak annál vizsgálják, aki az objektív feltételeknek megfelel. Jogszabály határozza meg ugyanis azt a néhány esetet, amikor lehet méltányosságot gyakorolni, egyéb esetekben bármennyire is együtt éreznek a kérelmezővel, nincs mód méltányosságra. (Alacsony) összeggel kapcsolatban egyáltalán nincs méltányosság.
Tgyást és gyedet méltányosságból az igényelhet, aki biztosított, de a másik jogosultsági feltétellel, a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítással nem rendelkezik. Nagyon kevesen tudnak a lehetőségről, úgyhogy elég jó arányban teljesítik a kérelmeket.2011. IV. negyedévében az egész országban összesen 216-an igényeltek méltányosságból táppénzt, tgyást, gyedet.
Frissítve: 2013. szeptember
(Forrás: csaladinet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése