Gyermeknevelési szabályok, a következmény, és a motiváció szükségszerűsége
Helyén való a büntetés vagy sem? Eszközt szeretnék a kezembe, hogy a gyermekemet képes legyek végre motiválni! A cikk a büntetésről alkotott nézetek más oldalát szeretné megmutatni. Lehetőséget adni a szülők számára, hogy hatékonyan tudja motiválni a gyermekét.
A gyermeknevelési szabályok szükségessége
A szabályok segítségével a gyermekek és a szülők egyaránt biztonságos légkörben érezhetik magukat. A szabályokat azok az értékrendek alapján állítsuk fel, melyek számunkra fontosak és szeretnénk azokat a gyermekink számára is átadni.
A szabályok legyenek igazságosak, érthetőek. Azok betartását érdemes jutalmazni. A megszegés lehetőségét és esetét következményekkel társítani. A szabályokat fogalmazzuk meg előre és tudassuk a gyermekeinkkel. A fölállított szabályokban legyen egyetértés a szülők között. Különben a gyermek okos és gyorsan megtalálja a kiskapukat.
A büntetés
A büntetés fogalma
Az a tanulási folyamat, amely során egy viselkedésforma megjelenési valószínűsége lecsökken.
Azt várjuk egy adott büntetés hatására, hogy a cselekedet vagy ne következzen be, vagy a gyermekünk más módon viselkedjen.
A büntetés eredményessége
Ez sok mindentől függ. Ha a büntetést a cselekedet megkezdésekor alkalmazzuk hatékonyabb, mint a végén.
Az olyan büntetés, mely a cselekedettől időben teljesen elkülönül teljesen értelmetlen, mert a gyermek nem tudja összekapcsolni. Az ilyen büntetések például: „Majd ha hazaérünk, meglátod mit kapsz!”
Amennyiben túlzottan erős a büntetés, akkor ellenérzést vált ki a gyermekből.
A következetesség egy másik fontos tényező, mivel ha egyes esetekben ugyanazért a cselekedetért nem jár büntetés, máskor meg jár akkor az teljességgel kiszámíthatatlan a gyermek számára.
A büntető személyhez fűződő kapcsolat szintén fontos. Minél közelebb áll az adott személy a gyermekhez, a büntetés annál hatékonyabb.
Következmény
A büntetés helyett érdemes a következmény fogalmát bevezetni.
A következményeket előre, egységes módon tisztázni. Ha eldöntöttük a következményeket a szabályok megszegése esetén alkalmazzuk.
A következmények nem az elrettentést, a megfélemlítést szolgálják, sokkal inkább az együttélés általános feltételeit segítenek betartani.
A büntetés esetében inkább utólag történik a visszajelzés, hogy a cselekedet ne vagy másképp történjen meg.
Amikor a gyermek hazahoz egy osztályfőnökit, akkor azt mondjuk, hogy „Egy hétig ugrott a zsebpénz!”
A következmény előre tisztázott, mindenki által elfogadott. „Haza jöttél egy intővel, ennek az a következménye, hogy egy hétig nem kapsz zsebpénzt! Ugye emlékszel, mikor ebben megállapodtunk?”
A leghatékonyabb, mikor a szabályok megszegése miatt a gyermeket sikerül megtanítani a felelősségvállalásra, és lehetőséget adni neki arra, hogy a helyzetet korrigálja.
„Itt ez az intő, ebben az évben a harmadik, ezért a zsebpénzed egy hónapra ugrott, ahogy megbeszéltük. Gondolkodj, hogy milyen lehetőséged van ezt korrigálni? Ha jól tudom, két hét múlva iskolai futóverseny. Mivel jól megy a tesi, akár ki is próbálhatnád magad! Amennyiben nincs panasz rád és a következő havi magatartásod példás, akkor a zsebpénzed is visszakapod. Megegyeztünk?”
A motiváció
A motiváció fogalma
A magatartás miértje.
A hatékony motiváció lehetőségei
A belső motiváló erő az, amikor külső inspiráló eszközök nélkül is képesek vagyunk a feladatot végrehajtani. A gyermeknek nem kell könyörögni, hogy vegyünk neki csokit, vagy vigyük el moziba. A hatékony motiváló erő mögött pozitív érzelmek irányítják.
A külső motiváló erő az, amikor külső eszközökkel érnek el eredményt, hogy valamilyen dolog, cselekedet megtörténjen. Ilyen a pénz, finom étel, valami következmény, büntetés, stb. Ez kevésbé hat, ráadásul gyakran szükségtelen is.
Az előbbi példa esetében külső motivációval értünk el eredményt. Minél inkább biztonság és nyugalom uralkodik a családban és a gyermekben annál kevésbé van szükség külső motiváló erőre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs szükség ilyesmire! A fenti példánál maradva egy tizenéves gyermeknek vannak olyan önállósági törekvései, tervei, melyek szükségessé teszik a zsebpénzt még akkor is, ha egyébként minden rendben van vele lelkileg, és a tanulás terén is.
Alapgondolatként elfogadhatjuk azt, hogy mindkét motiváló erőre szükség van. A nagy célok, álmok viszont a belső motiváló erővel, hajtóerő segítségével érhetők el igazán.
Gondoljunk csak Thomas Edisonra, aki 10 000 kísérlet után találta fel az izzólámpát. Volt olyan időszaka 4 év amikor 300 találmányt jelentett be, azaz ötnaponta egyet.
Ki az a gyermek, akinek nincsenek álmai?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése