A tojás nem halálos ítélet, a telített zsírok valójában hasznosak, a magvak pedig a madaraknak valók.
Rengeteg félreértés és téves információ kering a táplálkozással kapcsolatban. Itt van belőlük 10, amire a Business Insider cikke hívja fel a figyelmet, s jó ha figyelünk rájuk a mindennapokban.
1. A tojás egészségtelen
Az egyik dolog, ahol a dietetikusok nagy sikereket értek el az, hogy rossz fiúnak állítottak be teljesen egészséges ételeket. Erre a legjobb (vagyis inkább legrosszabb) példa a tojás, ami nagy mennyiségű koleszterint tartalmaz, ezért ráfogták, hogy növeli a szívbetegségek kialakulásának esélyét.
Azonban kutatások bebizonyították, hogy ez egyáltalán nem igaz, sőt. Az ételben található koleszterin egyáltalán nem emeli meg a vérkoleszterin szintjét. Valójában a tojás csupa „jó” koleszterint tartalmaz, és köze sincs a szívbetegséghez.
A tojás igazából az egyik legtáplálóbb étel a világon – nem csak hogy tele van hasznos tápanyagokkal, hanem egy olyan egyedi antioxidáns is található benne, ami védi a szemet. És még az is bebizonyosodott az évek folyamán, hogy azok a diétázók, akik tojást esznek reggelire, sokkal több súlyt tudnak leadni.
2. A telített zsír rossz
Néhány évtizeddel ezelőtt, mikor a szívbetegségek száma sosem látott mértéket öltött, született az az ítélet, hogy ezeket mind a túl sok zsír fogyasztása okozza – pontosabban a túl sok telített zsíré. Ezt a döntést egy sor pontatlan tanulmányra alapozták, amikről azóta mind bebizonyosodott, hogy hibás.
Egy nagy lélegzetvételű stúdium 2010-ben, amiben 347 747 tesztalany vett részt, bebizonyította, hogy a szívbetegség és a telített zsírok között nincs abszolút semmi összefüggés. A telített zsír igazából a „jó” koleszterin (HDL, magas sűrűségű lipoprotein, ami visszaszállítja az erekben lerakódott koleszterint a májba, ahol az lebontódik) szintjét növeli a vérünkben. Tehát semmi okunk kerülni a húst, sajtot vagy vajat.
3. Mindenkinek magvakat kéne ennie
Ha jobban utánajárunk, az az elgondolás, hogy mindenki egyen magvakat teljesen értelmetlen. A mezőgazdasági evolúció az emberi történelemben viszonylag nem olyan régen történt, tehát a génjeinknek még esélyük sem volt adaptálódni a változásokhoz. A magokban ráadásul jóval alacsonyabb a tápanyag mennyiség, mint mondjuk a zöldségekben. Ráadásul tele vannak fitinsavval, ami kötéseket alakít ki az ásványi anyagokkal, és megakadályozza azok felszívódását a szervezetben.
Vegyük például a búzát, ami szinte minden ember étrendjében megtalálható. A búza napjainkban jókora adag glutént tartalmaz, és a modern társadalom jó része érzékeny rá. A glutén fogyasztása hosszú távon akár a bélfalat is károsíthatja valamint fájdalmat, puffadást és fáradságot is okozhat.
4. A sok protein árt a csontoknak és a vesének
A magas proteintartalmú étrend állítólag csontritkulást és vesebetegséget okoz. Az igaz, hogy a protein bevitele rövid távon gyorsítja a kalcium kiválasztódását a csontokból, de hosszú távon éppen ellenkező hatása van. Hosszú távon a protein nem csak egészségesebbé teszi a csontokat, de csökkentik a csonttörések számát is.
Továbbá soha semmilyen tudományos bizonyíték nincsen arra, hogy a magas proteintartalmú ételek fogyasztásának bármiféle köze lenne a vesebetegségekhez. A vesebaj két legfőbb rizikófaktora a cukorbetegség és a magas vérnyomás, a magas proteintartalmú étrend pedig mindkét esetben segít.
5. Az alacsony zsírtartalmú ételek jót tesznek
Ha minden zsírt kivonnánk az élelmiszerekből, akár kartonpapírt is rágicsálhatnánk, olyan ízük lenne, és biztos, hogy nem enné meg őket senki. Az élelmiszergyártók tudják ezt, és éppen azért adnak hozzá mindenféle adalékanyagot a termékeikhez, hogy azok ízesebbek legyenek. Ezek legtöbbször édesítőszerek, mint mondjuk a fruktózszirup vagy az aszpartám. Ezek a mesterséges édesítőszerek pedig jóval egészségtelenebbek, mint a cukor, és akár depressziót is okozhatnak.
6. A nap folyamán sokszor kell keveset enni
Az a tévhit, hogy a nap folyamán sokszor kell keveset enni, hogy
„magasan tartsuk a metabolizmust”egy nagyon kitartó mítosz, aminek valójában nincsen értelme. Az igaz, hogy az evés valamennyire gyorsítja az anyagcserét, míg emészt a szervezet, de az elhasznált energiát a bevitt táplálék mennyisége határozza meg, nem az étkezések száma.
Ezt az elméletet egyébként többször is letesztelték, és mindig megcáfolták. Egy vizsgálat folyamán például, mikor két kontrollcsoport közül az egyik tagjai naponta többször ettek kis adag ételeket, és a másik csoport pedig ugyanakkora mennyiségű ételt fogyasztott napi háromszori étkezés során kiderült, hogy gyakorlatilag semmi különbség nem volt a kettő között. Sőt, egy a kövérséget kutató tanulmány kimutatta, hogy a napi hatszori kicsi étkezés után sokkal kisebb a telítettségérzet, mint napi háromszori normális étkezés után.
Szóval nem csak gyakorlatilag haszontalan, ha sokszor eszünk keveset, de akár veszélyes is lehet: az emberi test nincsen hozzászokva, hogy folyamatosan jóllakott állapotban legyen. Ha nem eszünk egy darabig, akkor egy autofágia nevű celluláris folyamat kitakarítja a hulladékot a sejtjeinkből. Tehát az időnkénti böjtölés valójában jót tesz a szervezetünknek. Tanulmányok szerint drasztikusan megnövekszik a végbélrák kockázata azoknál, akik naponta négyszer étkeznek kettő helyett.
7. A legnagyobb kalóriaforrásnak a szénhidrátoknak kéne lenniük
Az általános vélemény az, hogy mindenkinek alacsony zsírtartalmú dolgokat kéne ennie, és a bevitt kalóriák 50-60%-át szénhidrátoknak kellene kitennie. Ez a fajta étrend rengeteg magot és cukrot tartalmaz, és nagyon kevés magas zsírtartalmú ételt, mint amilyen mondjuk a tojás vagy a húsfélék.
Ez az étrend lehet, hogy működik néhány embernél, leginkább azoknál, akik alkatuknál fogva soványak. De azok, akik elhízottak, metabolikus szindrómájuk van vagy cukorbetegek, ekkora mennyiségű szénhidrát veszélyes. Ezt kiterjedt kutatások igazolják. Az alacsony zsír- és magas szénhidráttartalmú étrendek magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrenddel történő összehasonlításakor mindig az utóbbi kerül ki
„győztesen”.
8. A magas omega-6 tartalmú növényi olajok egészségesek
A többszörösen telítetlen zsírsavakat azért tartják egészségesnek, mert néhány kutatás kimutatta, hogy csökkentik a szívbetegség kialakulásának kockázatát. De rengeteg többszörösen telítetlen zsírsav létezik, és nem mind egyformák. Vegyük például a leggyakoribb omega-3 zsírsavat és omega-6 zsírsavat.
Az omega-3 gyulladáscsökkentő hatással bír, és sok gyulladásos betegség kockázatát csökkenti. Az emberi testnek megfelelő arányban van szüksége omega-3 és omega-6 zsírsavakra. Ha ez túlságosan is eltolódik az omega-6 irányába, az komoly gondokat okozhat. Napjaink legnagyobb omega-6 forrása olyan olajokból származik, mint a szója, kukorica, napraforgó.
Az emberiségnek még sosem volt dolga olyan omega-6 bőséggel, mint most. Az emberi szervezet egyszerűen nincsen hozzászokva. A túlzott omega-6 bevitel valójában növeli a szívbetegség esélyét. Inkább együk meg szépen az omega-3-unkat, és pótoljuk ki tőkehalmáj-olajjal, de hanyagoljuk a növényi olajokat.
9. Az alacsony szénhidrát diéta veszélyes
A sok dietetikus által egyszerűen az ördögnek kikiáltott alacsony szénhidráttartalmú étrend valójában rengeteg problémára megoldás. Csak néhány ezek közül: csökkenti a vérnyomást; csökkenti a vércukorszintet és segít a diabétesz más tünetein; jobban csökkenti a testzsírszázalékot, mint az alacsony zsírtartalmú diéták; emeli a HDL (a jó koleszterin) szintjét; és mivel sokkal könnyebb betartani, mint a legtöbb megvonásos diétát, sokkal többen fejezik be sikeresen. És ez csak egy hosszú felsorolás eleje.
10. A magas zsírtartalmú ételektől elhízunk
Eléggé egyértelműnek tűnik, hogy ha magas zsírtartalmú ételeket eszünk, elhízunk. Az a réteg, ami összegyűlik a bőrünk alatt, és amitől úgy nézünk ki, mint egy túltömött télikabát, az zsír. Tehát ha többet eszünk belőle, még vastagabbak leszünk. De ez nem ilyen egyszerű. Annak ellenére, hogy a zsírban több a kalória grammonként, mint a proteinben vagy a szénhidrátban, a magas zsírtartalmú ételtől nem feltétlenül lesz valaki kövér.
Mint máshol, itt is minden a kontextuson múlik: ha a magas zsírtartalmú mellett magas szénhidráttartalmú ételeket eszünk, akkor elhízunk. De ez alapvetően a túl nagy kalóriamennyiség és nem a zsír miatt van. Valójában a magas zsír-és alacsony szénhidráttartalmú diétákkal hamarabb megszabadulhatunk a kilóktól.
A tízmillió dietetikus országa
És ezek csupán a legkirívóbb példái azoknak a félrevezető tévhiteknek, amikkel a mindennapokban találkozhatunk a táplálkozás kapcsán. Tudjuk: Magyarország a tízmillió dietetikus országa, rendkívül határozott véleménnyel a táplálkozásról. A nagybetűs igazság azonban nem létezik. Viszont működik itt is a hittérítés, valamiért szeretik azt érezni az emberek, hogy ha többen követnek egy irányt, akkor olyan nagy hibát nem követnek el.
De ha valaki elmélyedt már a táplálkozástudományi kutatások tengerében, akkor tudja, hogy minden állítással szembe lehet állítani egy másik, tudományosan igazolt állítást. Talán csak a metaanalízisek eredményezhetnek némileg tisztább képet. Vagy a józan ész. Úgyhogy mi csak azt tanácsolhatjuk: figyeljen mindenki oda, hogy mit hisz el, és kinek! Még mindig sokkal könnyebb rendesen utánanézni a dolgoknak, mint esetleg később viselni a következményeket!
(Forrás: nyugat.hu)
Az eredeti cikk az authoritynutrition.com-on jelent meg, ahol a címe: "Top 11 Biggest Lies of Mainstream Nutrition".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése