Hollandiában nincs nemzeti alaptanterv,
a kerettanterv használata nem kötelező,
a tankönyveknek és a programoknak
nincsen központi akkreditációja.
Az általános iskolákban nincs lecke,
órarend, menza, rendszeres számonkérés,
sulifóbia és kötelező ünneplő viselet.
órarend, menza, rendszeres számonkérés,
sulifóbia és kötelező ünneplő viselet.
Hogy akkor mi van? Megmutatjuk!
Iskolai autonómia
A holland oktatási rendszer rendkívül rugalmas és igyekszik gyorsan reagálni a társadalmi igényekre.
Tantervet csak az alap és az alsó középfokú oktatásra vonatkozóan dolgoznak ki, a felső középfokon teljes mértékben a kimeneti szabályozás érvényesül, azaz a vizsgakövetelményeket fogalmazzák csak meg.
Tantervet csak az alap és az alsó középfokú oktatásra vonatkozóan dolgoznak ki, a felső középfokon teljes mértékben a kimeneti szabályozás érvényesül, azaz a vizsgakövetelményeket fogalmazzák csak meg.
Ezeket időszakonként azért felülvizsgálják, például amikor egy felsőoktatási intézmény hiányt fedez fel a jelentkezők tudásában vagy készségeiben.
Az általános iskolában és az alsó középiskolában tehát az alapvető fejlesztési célok az irányadók, amelyek leírják, hogy mit kell a diákoknak megtanulniuk ahhoz, hogy jól teljesítsenek.
De nem írják elő a tanítási és tanulási tevékenységeket, így az iskolák nagy szabadságot kapnak a megvalósításban.
A kívánatos tanulási kimenetet ún. sztenderdekben határozzák meg (különösen az anyanyelv és a matematika területén), de ettől még az oktatás szervezése, a tanítási módszerek, a pedagógiai megközelítés és a tananyag nincs előírva, ezekről az iskola dönthet.
Apropó, tananyag.
A tananyagok előállítása, terjesztése és árusítása kereskedelmi tevékenység.
Az oktatási programokat részben a tantervfejlesztő intézmények, részben a kiadók dolgozzák ki.
Az akkreditáció nem része a rendszernek, de a választás megkönnyítésére a NICL (Nemzeti Tanári Segédanyag Információs Centrum) éves útmutatója átfogó képet ad a tananyagpiacról.
A tanárok a legtöbb tantárgyhoz témánként elrendezett, tanári kiegészítésekkel ellátott online tanítási anyagokat is találnak több honlapon.
A megvásárolt tananyagok egyébként az iskola
tulajdonát képezik.
A „jó oktatás, jó vezetés törvénye"
A „jó oktatás, jó vezetés törvénye" megfogalmazza a minimális minőségi követelményeket minden iskola számára.
A tanulási rendszerek beválásának ellenőrzését maga az iskola vagy az iskola működését felügyelő iskolaszék végzi.
A Holland Oktatási Felügyelőség tehát saját értékelési és minőségbiztosítási rendszer kialakítására buzdítja az intézményeket, és ha ez a rendszer megbízható, elfogadja az eredményeit.
Azonban azoktól az iskoláktól, ahol az oktatás színvonala éveken át nem megfelelő, megvonják az állami támogatást. (Hollandiában majdnem kétszerese a magániskolák száma az államinak, ám ezeket is részben az állam finanszírozza.)
Egy átlagos iskolai nap
Az iskola fél kilenckor kezdődik, a gyerekek nyolc óra 20 perckor kezdenek gyülekezni, ekkor nyitják a kapukat.
A legtöbben tömegközlekedéssel vagy kerékpárral érkeznek, autót csak nagyon kevesen használnak a mindennapi bejáráshoz.
Az iskolában a gyerekek és a tanárok hatalmas, fedett kerékpártárolóban tehetik le a járgányokat.
Az eső, a szél itt senkit sem zavar semmiben, a biciklizésben sem.
A reggelek általában nyugodtan telnek.
Senki sem izgul amiatt, hogy elfelejtette bepakolni a táskáját, mert nincs is táska, és amiatt sem, hogy nem csinálta meg a leckét, mert lecke sincs:
a tanulás az iskolában kezdődik és ér véget.
Hollandiában az oktatás 16 éves korig ingyenes.
Hollandiában az oktatás 16 éves korig ingyenes.
Ez azt jelenti, hogy a könyveket, a füzeteket, de még a filctollat és a radírt is az iskola adja, viszont a déli gyerekfelügyeletért fizetni kell azoknak a szülőknek, akik nem tudjákháromnegyed tizenkettőkor csemetéjüket ebédre hazavinni.
Közétkeztetés ugyanis nincs, azt, hogy a gyerek egyen nap közben, a szülő dolga megoldani, nem az iskoláé és nem is az önkormányzaté.
Az ebéd ezért rendszerint szendvics, a főétkezést Hollandiában a vacsora jelenti.
Persze, mint mindenre, erre is van megoldás azoknak, akiknek problémát jelent ez a rendszer.
Sok helyen működik ugyanis szülői munkaközösség: ez azt jelenti, hogy ebédidőben 6 gyerekekre vigyáz az egyik szülő 1,5€-ért/nap.
Suli után pedig van kifejezetten gyerekvigyázó cég is, amely több iskola gyermekét gyűjti össze.
Ez már 7€/óra, azonban erre támogatást ad az adóhivatal havonta.
A tanulóknak konkrét órarendjük nincs, a tanárok egy meghatározott tanrendre támaszkodva önállóan állítják össze a napi tervet.
Valamennyi osztálynak két tanára van, ők megbeszélik és beosztják egymás közt, hogy melyik nap ki, milyen órát tart, ám még ez sincs kőbe vésve, mert ha valamivel nem végeztek, másnap nyugodtan folytathatják.
Rengeteg projektet végeznek a gyerekek:
közös kutatásokat, olvasónaplót készítenek, vagy beszámolókat tartanak az osztály előtt, amire akár heteket is készülnek.
közös kutatásokat, olvasónaplót készítenek, vagy beszámolókat tartanak az osztály előtt, amire akár heteket is készülnek.
Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek az alapműveltségre is, ám ez alatt nem csak a történelmet, földrajzot stb. kell érteni, hanem a napi politikát és a nagyvilág dolgait is.
Nem ritka, hogy a gyerekek az iskolában híradót néznek (jeugdjournaal.nl), ami kifejezetten nekik készül, és meg is beszélik, hogy miről volt szó, vagy éppen hetilapjuk van a nagyvilág híreivel, az ő szintjüknek megfelelő fogalmazással.
Általában délelőtt vannak a nehezebb, koncentrációt igénylő tanórák, délután pedig, egy órától, többnyire kreatív foglalkozások, etika, viselkedésmód és más, könnyebb tantárgyak kerülnek sorra, egészen negyed négyig.
Aki nem tudja hazavinni ekkor a gyereket, az hagyhatja megőrzésre, ami - ahogy az előbb írtam - pénzbe kerül.
Az iskola este 7-ig van nyitva.
Hetente kétszer van testnevelésóra, de nem követelmény az egyenruha, mindenki abban tornázik, amiben szeret.
Ahogy az iskolai ünnepségeken sem kell egyforma ruhába bújniuk a gyerekeknek – mindenki maga döntheti el, hogy mi az ünneplő ruhája.
Kiemelt tárgyak
A nyelvoktatásra és a KRESZ oktatására különösen nagy hangsúlyt helyeznek Hollandiában.
Már kisiskolás korukban elkezdenek angolul tanulni a gyerekek, ezt a nyelvet szinte kivétel nélkül mindenki elsajátítja.
Pár évvel később hozzájön a német is, majd középiskolában újabb két nyelvet kezdenek el tanulni.
Így mire leérettségiznek, négy idegen nyelvet
ismernek a holland gyerekek.
Így mire leérettségiznek, négy idegen nyelvet
ismernek a holland gyerekek.
Az idegen nyelv elsajátításában egyébként sokat segít, hogy eredeti nyelveken adják le a filmeket.
Nagy gondot fordítanak továbbá arra, hogy a gyerekek időben megtanuljanak biztonságosan közlekedni.
Ez nem véletlen, hiszen Hollandiában tényleg majdnem mindenki biciklivel jár, a kisgyerekes családok is.
De majdnem ugyanilyen fontos az úszásoktatás is.
Amikor társaságban kiderül egy gyerekről, hogy külföldi, az első kérdés, amit feltesznek neki, hogy megvan-e az A típusú úszódiplomája.
Ezt Hollandiában nagyon komolyan veszik, anélkül ugyanis nem mehet a szülei nélkül uszodába, kirándulni, víz közelébe.
Márpedig Hollandiában szinte mindenhol van víz.
A diploma megszerzéséhez nem elég úszni tudni, hanem speciális körülményekre is „kiképzik” a gyerekeket már nagyon kicsi korban.
Megtanulnak például ruhában, cipőben úszni, tárgyakat kell megkeresniük a medence fenekén, és úrrá kell lenniük váratlan helyzeteken is.
Az "A" diploma megszerzése tehát alap, ez tartalmazza az alap úszásnemeket.
A "B" diploma a technika finomítására ill. különlegesebb úszásmódok megtanulására irányul.
A "C" diploma pedig a túlélésre fókuszál, hogyan lehet ruhában, cipőben kiúszni a partra.
Számonkérés
A számonkérés év közben szinte ismeretlen.
Vannak ugyan röpdolgozatok hatodik osztálytól, ám ezek inkább a tanároknak jelentenek információt arról, hogy hogyan sikerült átadniuk a tananyagot.
A számonkérés egyszerűen azért sem szükséges abban a formában, ahogy itthon megszokott, mert a tanárok állandó kapcsolatban vannak a gyerekekkel.
Tehát mintha minden órán lenne felelés, kivéve, hogy ez nem megalázó, hanem azt jelenti, hogy nap mint nap leülnek egymással és kommunikálnak, így a tanár napra pontosan tudja, hogy hol tart a gyerek a tananyagban.
Tehát mintha minden órán lenne felelés, kivéve, hogy ez nem megalázó, hanem azt jelenti, hogy nap mint nap leülnek egymással és kommunikálnak, így a tanár napra pontosan tudja, hogy hol tart a gyerek a tananyagban.
(Persze, nem is 30 gyerek jár egy osztályba!)
Szó sincs ugyanakkor arról, hogy nincsenek követelmények: a gyerekek teljesítménye nagyon is fontos, már csak a középiskolai továbbtanulás miatt is.
Félévkor és év végén Hollandia-szerte minden gyerek megírja az úgynevezett CITO tesztet, ami valamennyi tantárgyat felöleli, és több napig is eltart. Ha valakinek nem sikerült túl jól valamelyik teszt, arra az iskola odafigyel, és lehetőséget ad a gyakorlásra, javításra.
A továbbtanulás irányáról a teszteredmények és a tanárok véleménye alapján döntenek, felvételi nincs a középiskolákba.
Hollandiában szabad iskolaválasztás van, ami az állami, magán és egyházi iskolákra is kiterjed.
A kiszemelt intézménybe célszerű a gyereket minél előbb beíratni, hogy legyen hely számára, mivel a jobb iskolákban várólista van.
A középiskolában a tanulók egyetemi előkészítő (VWO), magasabb szintű általános képzés (HAVO), alacsonyabb szintű általános képzés (MAVO) és szakmai előkészítő képzés (VBO) között választhatnak.
Korán kezdik
Az általános iskolába (basis school) 4-12 éves korig járnak a gyerekek.
Az első két évben csak előkészítés folyik.
Írni, olvasni tanulni csak harmadik osztályban kezdenek el.
Maga az iskolai év is korábban kezdődik, mint nálunk: a tanév augusztustól július elejéig tart.
Igaz, év közben sok szünet van: a nyári szünettel együtt kb. 8 alkalommal.
Ez lehet csak pár nap, de van amikor több hét.
Ráadásul az iskolákban vagy a péntek délután, vagy minden második péntek szabad.
A sok iskolai szünet azért nem okoz problémát a szülőknek, mert sokan részmunkaidőben dolgoznak (ami nem jelent egyet az éhbérrel és a karrierlehetőségek feladásával), illetve a munkáltatók nem csak hallottak a rugalmas munkaidő beosztásokról, hanem alkalmazzák is.
Sőt, ha minden kötél szakad, arra is marad pénz a családban, hogy bébiszittert fogadjanak, ha épp a nagyszülők vagy más rokonok nem tudnak besegíteni.
A középiskolában órák után szakkörök vannak, ahová önként jelentkezhetnek a diákok, és a legtöbb ingyenes.
Minden 6 hétben írnak egy felmérőt (raport) amiért a szülőknek kell személyesen bemenniük, és a mentor (osztályfőnök) elmondja, miből kell javítani.
Annak függvényében, hogy hogyan tanul a gyerek, a raport alapján erősebb vagy gyengébb osztályba sorolják, akár évközben is.
Szerethető iskola
Hiányzáskor nem kell orvosi igazolást vinni, elég, ha odaszól a szülő, hogy miért nem megy iskolába a gyermek.
Ennek ellenére a visszaélések nem jellemzők, alighanem azért, mert a gyerekek szeretnek iskolába járni.
Az intézmények kialakítása is nagyon gyermekbarát, nagy udvar, barátságos környezet, sok játék, és a folyosókon is számítógépek várják a gyerekeket.
Ráadásul az osztályterem berendezése is otthonosabb, mint ahogy Magyarországon megszokott:
az asztalokat fészekszerűen rendezik el, így az óra során egymáshoz szólhatnak a gyerekek, közösen tudnak dolgozni.
(Forrás: http://educat.blog.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése