- Nem! Azt gondolom, hogy van egy pszichológiai csőlátás, amivel ránéznek emberi problémákra, amely a maga szűk keretei között még igaz is lehet, de azt hiszem, hogy az ember, a világ, az élet gazdagabb, szinesebb, változékonyabb, ezért nem szabad beszorítani ... Amit én az emberről, a világról gondolok azt nem tudom elmondani a pszichológia elvont nyelvén, ezért kezdtem el írni.
NON SCHOLAE, SED VITAE DISCIMUS* Nem az iskolának, hanem az ÉLETNEK tanulunk! (Seneca) Nem az a dolgunk, hogy megtanítsuk gyermekeinket szembenézni egy kegyetlen és szívtelen világgal. Az a dolgunk, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik kevésbé kegyetlenné és szívtelenné változtatják a világot. (L.R. Knost)
2014. április 20., vasárnap
Popper Péterrel beszélget Juszt László
- Te, Magad sem hiszel igazából a saját szakmádban?
- Nem! Azt gondolom, hogy van egy pszichológiai csőlátás, amivel ránéznek emberi problémákra, amely a maga szűk keretei között még igaz is lehet, de azt hiszem, hogy az ember, a világ, az élet gazdagabb, szinesebb, változékonyabb, ezért nem szabad beszorítani ... Amit én az emberről, a világról gondolok azt nem tudom elmondani a pszichológia elvont nyelvén, ezért kezdtem el írni.
- Nem! Azt gondolom, hogy van egy pszichológiai csőlátás, amivel ránéznek emberi problémákra, amely a maga szűk keretei között még igaz is lehet, de azt hiszem, hogy az ember, a világ, az élet gazdagabb, szinesebb, változékonyabb, ezért nem szabad beszorítani ... Amit én az emberről, a világról gondolok azt nem tudom elmondani a pszichológia elvont nyelvén, ezért kezdtem el írni.
2014. április 17., csütörtök
Aggódó Anya vagy Te is? (Sok éve írtam...)
11 éves lányomnak minden estére, előre írtam egy kis 'meglepetés' levélkét.
Kis szeretet-csomagként, induláskor a táskájába tettem és azt kértem, hogy este,
elalvás előtt bontsa fel az aznapra szóló borítékot.
Az a vágy vezérelt, hogy Kitti nyugodtan, jó érzésekkel zárhassa a napot,
hiszen első ilyen tábori élményben lehetett része a pécsi Köztársaság téri iskolájával, Balatonfenyvesen.
Ma, a régi dolgaim között kotorászva rátaláltam az első estére szánt levélre...
A többi nem került elő..., de ezt jó érzéssel osztom meg.
2014. április 14., hétfő
Esterházy Péter idézetek
(Bp.: 1950.04.14. - 2016. július 14.)
Kossuth-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.
"A sport meg a politika a győzteseké. Aki nyer, annak van igaza.
A művészetben ez másként van.
Az ünneptől főként azt várnánk, hogy legyen!
Végre valami ne tőlünk függjön, ne a jókedvünknek,
szerencsénknek, boldogságunknak legyen kiszolgáltatva,
hanem legyen: mint a természet. Mint a napsütés.
Mi meg ülnénk a kerti fehér karosszékekben,
valaki talán még könnyen mellettünk,
és arcunkat a fénybe tartjuk.
Ez volna az ünnep - jön, amikor ideje van,
harmónia és jóság nő a nyomában,
és nemcsak jobbá változunk, de a másik jóságára is rálátunk.
A szenvedés is lehet új erőt adó,
ha például vezeklés a legnagyobb szégyenünkért,
a szeretetnélküliségért.
Tevékeny részvételünk nélkül az ünnep csak halott forma,
merev díszelgés valami előtt, ami tiszteletet érdemel,
az ünnep mint jólneveltség, mint imamalom, mint hatalom,
mint kötelességtudás (mert rend a lelke mindennek),
elhárítás, elkerülés, megúszás, konzerválás,
ilyen az az ünnep,
amelyből elvesszük a személyes tétjeinket.
Az ünnep nem ünnepség, ahol mindent előkészítettek már,
s csak be kell vonulnunk, hogy legyen végre valaki,
aki értékelje a hidegtálakat és a ragtime-zenekart.
A művészet nemcsak szakma, hanem kegyelem is.
Anya és fia közt nem létezik barátság.
A fiú mindjárt észreveszi a barát mögött leselkedő kémet,
s a kém háta mögött a féltékeny nőt.
Testünk a fájdalom és a kéj keresztjére ha nem is feszítve van,
de ott üldögél, vagy inkább ott kuporog, igen,
gátlásosan vacogva ott kuporog.
A fájdalomról, ha már elmúlt, könnyen és szívesen beszélünk,
abban az oktalan reményben, hogy nem jön többé.
A kéjről, ha már elmúlt, hol szívesen, hol kevésbé szívesen,
de mindig nehezen és nehézkesen,
abban a félelemteli reményben,
hogy majd újra jő, és soha el nem hagy bennünket.
Semmi sem olyan értékes, mint ami te vagy másokban,
és a többiek tebenned.
Minden kérdésen becsületesen el kell gondolkodni,
nem véletlenül teremtette az Úr a kérdő mondatot.
Az anyák olyanok, hogy maminak szólítjuk őket, meleg a nyakuk meg a válluk,
ahová a fejünket fúrjuk, és jó szaguk van.
Az anyák mindig (mindenkor, bármikor etc.) velünk foglalatoskodnak,
állandóan rajtunk tartják a szemüket, és ettől láthatóan boldogok.
Boldogok. A szemük színe olyan, mintha az ég be volna borulva,
de mégis ragyogna a Nap.
Nevetős szemük mélyén - később - meglátjuk a szomorúságot is,
az állandó, kiapadhatatlan és eltörülhetetlen fájdalmat,
amelyről nem tudjuk, mire vonatkozik, hacsak nem magára a nevetésre.
Enni adnak, inni adnak, puszit adnak. (...)
Vagy arra ébredünk, hogy ülnek az ágyunk szélén, és fogják a kezünket.
Vagy pihekönnyű tenyerüket a mellkasunkhoz tartják, a szívverésünkön,
és így ébredünk. Akárhogy is, amikor kinyitjuk a szemünket,
az ő arcuk tölti be az egész látható teret. A világot.
Később lesz egy rövid szakasz, amikor nem szeretjük (a falnak megyünk tőle),
ha hozzánk érnek.
Nem kell ezt kimondanunk, tudni fogják, érezni, és megtorpannak az ajtóban,
ezt még mi nem látjuk, és azt sem, hogy onnét hosszan és kedvtelve kémlelnek minket, (...)
mi még az álmok ködében úszunk, amikor puhán, aranylón,
mi még az álmok ködében úszunk, amikor puhán, aranylón,
mintha angyalhangot hallanánk, valami gyönyörűségeset, puhán, suhogva,
igen, a nevünket, egy angyal rebegi el a nevünket,
az első nyújtózkodást megelőző rebbenésünkre az anyák is rebbennek,
elrebbennek, vissza abba az életükbe, amelybe nincs belátásunk,
árnyékos vidék, és amely igazán sosem érdekelt bennünket,
halljuk a nevünket az égből.
Barátság csak gyakorlatilag jöhet létre, gyakorlatilag válhatik tartóssá.
Vonzalom, sőt szeretet a barátságot egyáltalán nem segíti elő.
Az igazi, tevékeny, termékeny barátság abban áll,
hogy életünk folyamán egymással lépést tartunk,
kölcsönösen helyeseljük egymás céljait és így folytatjuk együtt utunkat tántoríthatatlanul,
bármily eltérő is különben életünk és gondolkodásunk módja.
bármily eltérő is különben életünk és gondolkodásunk módja.
Manapság vezető emberek szeretik vállalni a felelősséget.
Olvasom az újságban, onnét tudom.
Vállaljuk a felelősséget, mondják. Ez egy mondat, mondott mondat.
Csak hát a felelősség vállalása, az nem (csak) egy mondat.
Más a képzelet, és más a képzelődés, ahogy más
a beszéd, és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik,
és az éhen maradt vágyakat köddel eteti;
a képzelet a lét törvénye szerint működik, és amit megteremt, műalkotást,
tettet, gondolatot: valódi és igaz.
Te ki vagy? Mit akarsz? Mit remélsz? (...) Egyik pillanatban azt gondolom,
most már semmi lényeges nem történik velem, minden rendben lesz,
rendben, és kíméletlenül halad majd minden a maga útján,
rendben, és kíméletlenül halad majd minden a maga útján,
és ezt a rendet és kíméletlenséget hívom az életemnek;
a másik pillanatban meg ismeretlen, homályos jövő mered rám,
farkasszemet néz velem, kicsit félek, mi lesz ebből,
és remegőn gondolok arra, mi minden történik még velem."
2014. április 12., szombat
Az időskor ereje
Mennyire terhelhető az 50 pluszos generáció? Sok öregedési folyamatot nem lehet megállítani, de lelassítani igen. Harcoljunk az egészséges, vonzó testért! Következzen néhány kérdés és válasz az egészség és fitnesz témájában:
2. Hogyan maradok szellemileg mozgékony? Tegyünk úgy, mint a művészek. Ők állandóan inspirációkat keresnek, mindig az újat kutatják.
3. Hogyan maradok higgadt és laza? Hiszen éppen ez az adu az Ön kezében. Az 50 pluszos generáció szorongások nélküli. Tagjai nem hagyják magukat olyan gyorsan elbizonytalanítani a válságoktól, ellenségeskedésektől vagy veszteségektől. Tudják: sem a siker, sem a sikertelenség nem tart örökké. Láttak már sok magasrepülést és sok zuhanást. A művészet abban áll, hogy a magasságokat és a mélységeket is túl kell élni. A sportban és a való életben egyaránt.
7. Hogyan maradok fitt időskorban is? Ez kemény munka. Egészséges táplálkozás, sok mozgás és kevés élvezeti cikk. Így hangzik az unalmas, de sajnos még mindig érvényes siker titka.
4. A koromat csak az olvasószemüvegemen érzem? Nem, minden területen. Már 30 éves kortól megváltozik a szervezet összetétele: csökken az izomtömeg, nő a zsír mennyisége. Ezen kívül gyengébb lesz a pumpa, a szív egyre kevesebb oxigént juttat az izmokba és az agyba. Szinte minden időskorba lépőnek vannak kis koncentrációs gyengeségei, kevésbé képes emlékezni egyes dolgokra.
5. Mennyire megerőltető a siker időskorban? A 60-70 éveseknek kereken 25%-kal több erőt kell kifejteniük egy adott teljesítmény érdekében, mint a fiataloknak. A szervezetüknek közben pihenési fázisokra van szüksége, amelyek évről évre egyre hosszabbak lesznek.
6. Nagyapám törékenyebb volt 70 évesen, mint én? Igen, ma a jobb táplálkozásnak és gyógyászati ellátásnak köszönhetően fittebbek vagyunk nyugdíjas korban. Mindenesetre a stressz okozta betegségek hamarosan megállíthatják ezt a fejlődést.
8. Segít, ha 50 évesen elkezdek edzeni? Jobb későn, mint soha! Az edzetlenek azonban előtte vizsgáltassák meg a szívük terhelhetőségét.
2014. április 10., csütörtök
Kalkuttai Boldog Teréz anya gondolatai
MÉGIS
Az emberek esztelenek, következetlenek
és magukba fordulnak,
MÉGIS SZERESD ŐKET!
Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés
és hátsó gondolat vezérli cselekedeted,
MÉGIS TÉGY JÓT!
Ha sikeres vagy, hamis barátokat
és igaz ellenségeket nyersz,
MÉGIS ÉRJ CÉLT!
A jó, amit teszel,
holnap már feledésbe megy,
MÉGIS TEDD A JÓT!
A becsületesség s az őszinteség sebezhetővé tesz,
MÉGIS LÉGY BECSÜLETES ÉS NYÍLT:
Amit évek alatt felépítesz,
lerombolhatják egy nap alatt
MÉGIS ÉPÍTS!
Az embereknek szükségük van segítségre,
de ha segítesz, támadás érhet,
MÉGIS SEGÍTS!
A legjobbat add a világnak, amid csak van,
S ha verést kapsz cserébe,
MÉGIS A LEGJOBBAT ADD A VILÁGNAK,
AMID CSAK VAN!
Felirat az egyik kalkuttai, a Szeretet Misszionáriusai által fenntartott gyermekotthon falán.
2014. április 8., kedd
Roma világnap - FCÖ: csak együtt lehet sikeres jövőt építeni!
Csak együtt, közösen lehet sikeresen hazát és jövőt építeni, ez ma a legfontosabb üzenet a cigányság és Magyarország minden polgára számára - írta Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) és a Roma Polgári Tömörülés elnöke kedden, a roma világnapon az MTI-hez eljuttatott közleményében.
„Nincs szükség önámításra, megosztásra, félrevezetésre, újabb árkok és szakadékok építésére, szélesítésére. Nem felelősöket és bűnbakokat kell keresni, másokat okolni esetleges kudarcokért, sikertelenségekért, hanem önvizsgálatot tartva emelt fővel nézni a közös jövő felé” - fogalmazott Makai István.
Mint írta, a polgárosodás az egyetlen út ahhoz, hogy „emberként és büszke állampolgárként tudjunk élni Európában, hogy kiutat mutassunk és találjunk a gettóvá züllő falvakból, településrészekből”.
A társadalmi kirekesztettség okát nem mindig másokban, hanem saját magunkban is keresni kell - írta. Erkölcsi és hitelességi tőke hiányában nem lehet eredményes és hatékony küzdelmet folytatni a szegénység vagy a munkanélküliség ellen, de nem lehet tovább hamis ígéretekkel sem küzdeni jogainkért, feledtetve kötelességeinket - olvasható a közleményben.
Makai István kiemelte, a roma világnap „erre int minket, erre kötelez múltunk, hogy legyen közös országunk, közös hazánk és közös jövőnk”.
A nemzetközi roma nap minden év április 8-ai megtartásáról a romák első, 1971-ben Londonban tartott világkongresszusa döntött.
(Forrás: galamuscsoport.hu)
Bővebben a Roma Polgári Tömörülés honlapján tájékozódhatunk!
2014. április 7., hétfő
Jobbá teszed a Világot? (Irányi Ágota)
Ha bántani kell,
ki áll hozzád legközelebb?
Te, magad!
Ha szeretni kell, ki áll tőled legtávolabb?
Te, magad!
Cseréld fel a távolságot,
jobbá teszed a Világot!
(Irányi Ágota)
A jövő oldalán a szárny (Bertók László)
Bertók László
A jövő oldalán a szárny
Sűrűsödik a végtelen
a pillanatot hozza rám
perceken múlik centiken
átüt az anyag a ruhán
méregetem mennyi a hány
hogyan adjam föl hogyha nem
de amit nyerek logikán
elvesztem a képzeleten
egy halálom egy életem
a jövő oldalán a szárny
ha mozdulok az a jelen
ha elvétem az az irány
s távolodok magam után
mintha tudnám hogy mi legyen
2014. április 5., szombat
Rasszizmus Magyarországon
-- egy fekete tini szemével
Fekete vagyok. Tudok róla, ha az orrom alá dörgölik, nem leszek se világosabb, se sötétebb, de nem is akarok. Ez nem olyan dolog, amit szégyellek, de büszkének se kell rá lennem, mert ez is csak olyan külsőség, mint az, hogy göndör vagy egyenes a hajad. Sokan azt hiszik, emiatt más vagyok, mint a többi ember.
A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi és politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel. Fajgyűlölet, amikor pl. külön rasszokba tartozó népcsoportokat külsejük miatt ítélnek el.
Rasszizmus-történelem
Sajnos ez a fogalom a világ minden részén ismert, és sokan élnek is vele. Nem megyek bele azokba a fogalmakba és csoportozásokba amik elég szakszerűek, de annál inkább unalmasak lehetnek. Lényeges viszont hogy maga a rasszizmus igazságtalanság, diszkrimináció. A történelem során is sok ilyenről olvashatunk, hallhatunk, tanulhatunk. Az emberek alig akarják elhinni. Mindenki viszolyog, ha visszagondol a 2. világháborúban történt népirtásról. De nem kell annyira messze mennünk az időben. Sajnos sok honfitársunkban viszolygás van a cigányokkal szemben. Ezt is le kéne küzdeni, bár ez ennél talán bonyolultabb.
Az én történetem
Magyarországon élek, és itt is születtem, édesapám nigériai, orvostanhallgatóként jött ide. Ő több mint 20 éve él itt. Szerencsére engem ezzel nem igazán tudnak megbántani. Én sem mondom senkinek sem, hogy "Bocsi, de abőrszíned nem okés, szóval nem is tudom mit kéne tenned."
Van, aki csak ezért szeretne velem megismerkedni... Kiábrándító lesz sajnos rájönni, hogy ugyanolyan ember vagyok: hibákkal, és remélem jó tulajdonságokkal is.
De ez csak szimpátia. Viszont az, hogy valaki azért ítél el, mert fekete vagyok, nevetséges. Persze ha erre azt mondom, hogy én is utálhatnék akárkit, csak mert nem fekete, jön a szerintük egyértelmű válasz, hogy itt nagyon kevés a fekete, és nem utálhatok mindenkit. És akkor legszívesebben lecsapnám az illetőt, hogy HEY man! Gondolkozni annyira nem gáz, mint fáradtságos neked, ha elsőre ilyen dolgok jutnak eszedbe. Ez csak egy felvetés nem pedig egy kijelentés. De persze aki nem figyel a szóra, az nem tanul, aki meg van győződve az igazáról és elzárkózik más véleménytől, azzal nem lehet mit kezdeni.
Óvodában és alsóban sosem bántottak a bőröm színével kapcsolatban. Vagy ha volt is ilyen, kiröhögtem és továbbálltam, vagy egy nem teljesen átgondolt, viszont annál inkább okosnak tűnő válasszal leintettem.
Viszont felsőben a saját osztálytársaim kezdték rám aggatni a "nigger" jelzőt. Ami ha azt vesszük egy református iskolában érdekes.
Viszont felsőben a saját osztálytársaim kezdték rám aggatni a "nigger" jelzőt. Ami ha azt vesszük egy református iskolában érdekes.
Nem tudom, ilyenkor mit éreztek. Akkor még nem igazán tudtam kezelni az ilyen helyzeteket, és sokszor inkább a szemet szemért elvet használva én is visszavágtam egy külsőre vonatkozó negatív megjegyzéssel.
Bárki kerül ilyen helyzetbe, azt mondom, gondolja át, mit mond, vagy éppen mit tesz, nehogy visszacsapjon! Mert azért így visszagondolva keménynek tűnik, hogy gyomorszájon rúgtál valakit, aki leniggerezett, de ez nem túl "diplomatikus", nem célra vezető, bár nálam hatásos volt. De nem buzdítanék erre senkit. Bár éppen elmehet egy sztorinak... Csak kár, hogy ebben maximum azt a következtetést vonhatod le, hogy ne niggerezz le senkit, mert a végén még "visszarúg".
Mit lehet tenni?
Hogyan kéne a mostani álláspontom szerint védekezni ezzel szemben? Lehet, nem túl "szakszerű" vagy éppen helyes, de általában azt szoktam mondani pl. az olyan megjegyzésekre, hogy "nigger", hogy "TUDOM!". Aztán persze - a hatás kedvéért és csakhogy az az ember tisztában legyen azzal, mit gondolok az okos megszólalásáról - képen röhögöm és elmegyek.
Persze kiállhatnék az elveimért, meg a feketékért, de szerintem egy olyan ember, akinek annyi az értelmi képessége, hogy ezzel próbál megbántani, arra kár az észérveket meg az energiát a szónoklattal pocsékolni. Ez megint csak illúzióromboló lehet a részemről, hiszen sokan azt gondolnák, hogy akkor most kiáll magáért, de szerintem sokkal jobb, ha nem állunk le vitázni, mert mint már mondtam, az ilyen ember NEM ÉRT A SZÓBÓL.
Ez pont olyan, mint az ismerd meg önmagad. Ha tudod, hogy okoskodó vagy, tudod, hogy stréber vagy, vagy akármi más, és valaki ezzel próbál téged megbántani, akkor mondd meg neki, hogy tudod és kész. Mindenkinek vannak hibái (na jó, a strébert nem annak szántam), és jó, ha belátja őket. Ettől nem lesz sebezhetetlen. Viszont ezzel a belátással nem csak a személyiségét építi, de kevesebb csalódás is éri az életben. Csak akkor állj ki az igazadért, ha tudod, hogy olyat mondtak rólad, ami nem igaz.
Számomra viszont nem lenne túl hiteles, ha azt mondanám: Hé te! Mit mondtál!? Nem is igaaaz! - mert természetesen igaz, mármint az, hogy fekete vagyok.
SANYA87 írta:
2011-01-05 09:11:18
Tényleg jó cikk, sajnos vannak olyan emberek akik még nem jutottak el az értelmi szintre hogy ne az előítéleteik uralkodjanak rajtuk.Viszont abban is biztos vagyok hogy a legtöbb magyarnak nem a cigányok bőrszínével van a problémája és meglátásom szerint a cigányság kérdése két oldalú dolog és ahogy a cikkben is van ez ennél bonyolultabb.
BRONES írta:
2010-07-22 08:51:46
Jó cikk.
Ez tényleg értelmi szint kérdése. A másság elutasításának reflexe valahol az ösztöneinkben rejtőzik, csak az a probléma vele, hogy alaptalan. Racionálisan elfogadhatatlan.
Ez tényleg értelmi szint kérdése. A másság elutasításának reflexe valahol az ösztöneinkben rejtőzik, csak az a probléma vele, hogy alaptalan. Racionálisan elfogadhatatlan.
(FORRÁS: KAMASZPANASZ)
"Az Alaptörvény
Az Alaptörvény XV. cikke[7] kimondja, hogy az alapvető jogok mindenkit különbségtétel nélkül megilletnek, illetve állami feladatként határozza meg az esélyegyenlőség előmozdítását. Az Alaptörvény 11 olyan szempontot emel ki nevesítve (faj, szín, nem, nyelv, vallás, fogyatékosság, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet), amely alapján tilos diszkriminálni, de a felsorolás nyílt végű, az egyéb helyzet kategóriába számos más megkülönböztetés is beletartozhat. Így például az Alkotmánybíróság a több esetben[8][9] is egyéb helyzet szerinti diszkriminációnak ítélte a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetést. "
2014. április 1., kedd
10 dolog, amit el kell kezdened 30 éves korodban
 |
Mark Manson szerző, vállalkozó, élet-rajongó. Bővebben: egy tanácsadó, aki úgy kezdte a karrierjét, hogy egy bárban segített egy férfinek becsajozni. Tanácsadói és írói karrierje folytatódott, és egyszer csak betöltötte a 30. életévét. Írt egy cikket, amit a mai 20 éveseknek címezett, mit is csinálna másképp, ha újra 20 lehetne. A cikk sikerén felbuzdulva rájött, hogy ha ő tud tanácsot adni a fiatalabb korosztálynak, akkor a 40-esek is tudnak neki. Feltette hát a kérdést: mit tanácsolnak a 40 évesek a friss 30-asoknak? E-mailek tömkelege érkezett hozzá, amikből kiválasztotta a 10 leggyakoribb tanácsot. Tanulságos. 1. Kezdj el takarékoskodni nyugdíjas éveidre! Most! A beérkezett e-mailek közt a legnépszerűbb téma egyértelműen a takarékosság volt. Minden 40 körüli egyetértett abban, hogy nincs idő halogatni a kérdést. Pontokba szedve: - Minél hamarabb rendezd az adósságaidat! Nincs annál rosszabb, mint idős korodban is az adósságspirálban hánykódni. - Csinálj egy úgynevezett "sürgősségi alapot"! Az e-mailek telis-tele voltak horrortörténetekkel válásokról, rossz üzleti befektetésekről, perekről, egészségügyi problémákról, amik csak azért tették tönkre a beküldő életét, mert nem volt félretett pénze. - Ne költs könnyelműen! Csak akkor vásárolj telefont, tévét, autót, házat, ha megengedheted magadnak. - Ne fektess be semmibe, amihez nem értesz! Csak bukhatsz vele.
Mark rengeteg példát hoz fel olyan olvasókról, akik a fenti pontok valamelyikét megtagadva "bukták el egész életüket". Van a példák közt egy hölgy, aki sosem takarékoskodott, mert a férje eltartotta. Később elváltak, beteg lett és jelenleg is számláról számlára, gyógyszerről gyógyszerre él. A tanácsok túlnyomó többsége arra vonatkozott: gondolj a jövődre és takarékoskodj. Már most!
2. Vigyázz az egészségedre! Ne később, most! Mindannyian tudjuk, hogy vigyáznunk kell az egészségünkre. Azt is tudjuk, hogy rendszeresebben kéne étkeznünk, hogy többet kellene aludnunk, és hogy rendszeresen sportolnunk kellene... Bla-bla-bla. Egy dolgot viszont csak az idősebbek tudnak: nincs annál rosszabb, mikor már betegek vagyunk és tudjuk, hogy késő. Nehéz előre látni azt, hogy mi mindent kell majd feladnunk a jelenlegi egészségtelen életmódunk miatt (ami miatt egyébként a jelenben nem vagyunk egészségtelenek). Az anyagi szabadságot, a családunkkal töltött időt, a lehetőséget, hogy sportolhassunk, a lehetőséget, hogy boldogan és egészségesen érezhessük magunkat. Ezeket mind akkor tudjuk meg, mikor már késő. Vagy ha olvasunk róla a szeretlekmagyarorszag.hu oldalon. :) A tanács: egyél sok zöldséget. De ez a tanács nem a tipikus "mama tanácsa", hanem olyanoké, akik negyven éves korukban legyőzték a rákot vagy a szívrohamot, akiknek a látása folyamatosan romlik a cukorbetegség miatt, akik napról napra krónikus fájdalommal küzdenek. Mindannyian azt mondták, ha visszamehetnének az időben, egészségesebben étkeznének és soha semmilyen kifogást nem keresnének a sportolásra.
3. Ne tölts időt olyanokkal, akik nem bánnak jól veled!
Mark számára meglepő volt, de a harmadik legnépszerűbb tanács az volt, hogy jobban figyelj oda, hogy kivel töltöd az időd nagy részét. Könnyű rájönni, hogy kik azok, akik nincsenek rád jó hatással, viszont nehéz kiszűrni őket az életedből. Az e-mail küldők többsége azt mondta, ha visszamehetne az időben, jobban megválogatná a barátait. "Soha ne tolerálj olyan embereket, akik nincsenek rád jó hatással. Anyagi okokból sem. Érzelmi okokból sem. Ne tűrd el őket a gyermekeid kedvéért és főleg ne a kényelem kedvéért" - írja az 52 éves Jane. A 20-as években még ezt nehéz megítélni. Nyitott a világ, sok emberrel találkozhatsz, viszont gyakran ragaszkodsz olyanokhoz, akik egyáltalán nem szolgáltak rá a bizalmadra. A 30-as évek fontos mérföldkövek ilyen szempontból: meg kell találnod az igazán fontos embereket az életedben. Ekkor már vagy annyira érett, hogy ezt megtedd. És tedd is. 4. Légy jó azokhoz, akik fontosak neked! Ez is (mint a második pont) közhelynek tűnhet. De ne feledd, hogy a közhely nem véletlenül közhely. Ha kiszűrted, kik azok az emberek, akik igazán fontosak neked, törődj velük! Hidd el, ez majd megtérül, méghozzá kamatostul. "Tragédia mindenki életében, mindenki baráti és családi körében történik. Légy az az ember, akire számítanak, amikor ez megtörténik. Úgy gondolom, 30 és 40 közt jön az az évtized, mikor a sok rossz dolog történik veled, főleg olyanok, amikről azt gondoltad, hogy veled vagy a szeretteiddel pont nem fog. A szüleid meghalnak, megcsal az élettársad vagy a barátaid magadra hagynak... a lista végtelen. Átsegíteni valakit ezeken az időkön, vagy csak szimplán ott lenni neki, meghallgatni és nem elítélni, mind segítik, hogy elmélyítsd a kapcsolatod valakivel, akire a későbbiekben biztosan számíthatsz." - írta a 40 éves Rebecca.
3. Ne tölts időt olyanokkal, akik nem bánnak jól veled!
Mark számára meglepő volt, de a harmadik legnépszerűbb tanács az volt, hogy jobban figyelj oda, hogy kivel töltöd az időd nagy részét. Könnyű rájönni, hogy kik azok, akik nincsenek rád jó hatással, viszont nehéz kiszűrni őket az életedből. Az e-mail küldők többsége azt mondta, ha visszamehetne az időben, jobban megválogatná a barátait. "Soha ne tolerálj olyan embereket, akik nincsenek rád jó hatással. Anyagi okokból sem. Érzelmi okokból sem. Ne tűrd el őket a gyermekeid kedvéért és főleg ne a kényelem kedvéért" - írja az 52 éves Jane. A 20-as években még ezt nehéz megítélni. Nyitott a világ, sok emberrel találkozhatsz, viszont gyakran ragaszkodsz olyanokhoz, akik egyáltalán nem szolgáltak rá a bizalmadra. A 30-as évek fontos mérföldkövek ilyen szempontból: meg kell találnod az igazán fontos embereket az életedben. Ekkor már vagy annyira érett, hogy ezt megtedd. És tedd is. 4. Légy jó azokhoz, akik fontosak neked! Ez is (mint a második pont) közhelynek tűnhet. De ne feledd, hogy a közhely nem véletlenül közhely. Ha kiszűrted, kik azok az emberek, akik igazán fontosak neked, törődj velük! Hidd el, ez majd megtérül, méghozzá kamatostul. "Tragédia mindenki életében, mindenki baráti és családi körében történik. Légy az az ember, akire számítanak, amikor ez megtörténik. Úgy gondolom, 30 és 40 közt jön az az évtized, mikor a sok rossz dolog történik veled, főleg olyanok, amikről azt gondoltad, hogy veled vagy a szeretteiddel pont nem fog. A szüleid meghalnak, megcsal az élettársad vagy a barátaid magadra hagynak... a lista végtelen. Átsegíteni valakit ezeken az időkön, vagy csak szimplán ott lenni neki, meghallgatni és nem elítélni, mind segítik, hogy elmélyítsd a kapcsolatod valakivel, akire a későbbiekben biztosan számíthatsz." - írta a 40 éves Rebecca.
7. Ne hagyd abba a tanulást!
"Két dolog van, amit nem kaphatsz vissza, ha elvesztetted: a test és az elme. A legtöbb ember "fejlődése" megáll a 20-as éveiben. A legtöbb ember a 30-as éveiben túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy képezze önmagát. De ha te vagy az, aki továbbra is okosodik, fejlődik, akkor 40 éves korodra bőven megelőzöd a korosztályod." - javasolja Stan (48). A hetedik legnépszerűbb válasz az volt, hogy aki teheti, ne adja fel önmaga képzését 30 éves korában. Sok olvasó egyenesen azt írta, hogy élete legjobb döntése volt, amikor harmincas éveiben visszatértek az egyetemre, hogy megszerezzék a diplomájukat. Mások azt írták, hogy néhány külföldön töltött hónap változtatta meg az életüket. Az ott szerzett tapasztalatok és az elsajátított nyelv segített abban, hogy újra úgy érezzék: az ember holtig tanul. 8. Te sem tudsz mindent! Harminc évesen az emberek nagy része úgy gondolja, ismeri a világot. Pedig nem így van - írják a negyvenesek. Azt írják, hogy maximum 5 évre lehet előre tervezni, úgyhogy jobban teszed, ha leszállsz a magas lóról. Ne vedd túl komolyan saját magad, mert az megbosszulja magát! Légy nyitott és ahelyett, hogy makacsul ragaszkodsz az igazadhoz, fogadd el, hogy van, aki többet tud nálad. 9. Invesztálj a kapcsolataidba! "Legyél többet a kölykökkel" - írja Kash, aki 41 éves és nagyon bánja, hogy nem töltött többet a gyermekeivel és a szerelmével. Azok az idők a legértékesebbek. A negyven évesek legtöbbje egyetértett azzal, hogy az egyik legfontosabb dolog az életedben, hogy a szüleiddel jóba légy. Túl öreg lennél ahhoz, hogy a szüleiddel foglalkozz? Hidd el, eljön az idő, mikor megbánod.
10. Tiszteld önmagad!
A 10. legnépszerűbb tanács az volt, hogy "legyél kedves magadhoz, légy önmagad és tiszteld önmagad." "Egy kis önzőség sosem árt. Tégy magadért valami apróságot minden nap, valami nagyobbat minden hónapban és valami különlegeset minden évben" - írta Nancy (60). "Amikor 40 lettem, édesapám azt tanácsolta, hogy élvezzem a negyvenes éveim. Azért, mert 20 évesen az hiszed, tudod, hogy mi a jó, 30 évesen rájössz, hogy nem is tudod, 40 évesen pedig észreveszed, hogy a legjobb, ha hátradőlsz és élvezed az életet. Most 58 vagyok és igaza volt..." - tanácsolta Martin.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag)
|
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)