A.) A házasság érvénytelenítése
Hogyan lehet a házasságot érvényteleníteni? (Házasság
érvénytelenítése)
Önmagában az, hogy érvénytelenítési ok áll fenn (pl. kettős házasság, egyes
rokoni kapcsolat fennállása, cselekvőképesség hiánya, stb. – Ld. bővebben házassági
akadályok) még nem teszi a házasságot érvénytelenné. Tehát az érvényes és
érvénytelen házasság között semmilyen különbség nincs addig, amíg azt jogerős
bírói ítélet érvénytelennek nem nyilvánította. A pert az arra jogosultnak,
személyesen kell megindítania.
Ki indíthat érvénytelenítési pert? (Érvénytelenítési
eljárásra jogosultak)
Érvénytelenítési per indítására bármelyik házastárs, az ügyész és az is
jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik.
Ha az érvénytelenség oka kiskorúság, illetve a gondnokság alá helyezés, akkor
ezen érvénytelenségi okok fennállta alatt az érvénytelenségi eljárás indítására
szintén jogosult bármelyik házastárs, az ügyész, illetve az, akinek jogi érdeke
fűződik megindításához. Míg ezen érvénytelenségi okok megszűntét követően csak
az a házastárs jogosult a per megindítására, akinek személyében az
érvénytelenség oka fennállott, erre pedig 6 hónap áll rendelkezésére. Amikor
gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelenség miatt áll fenn érvénytelenség,
akkor a kezdettől fogva csak az érintett házastársat illeti meg a perindítási
jog, szintén a megszűnésétől számított 6 hónapig.
Mi történik a házasság érvénytelenítése után? (Az
érvénytelenség maradék joghatásai)
Ha a házasságot érvénytelenné nyilvánították, akkor a házasság a
keletkezésére visszaható hatállyal válik érvénytelenné. Azonban vannak olyan
joghatások, amiket az érvénytelenné nyilvánítás nem érint. Ebbe a körbe
tartozik először is az, hogy a házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem
érinti. A másik, hogy házasság érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a
házasság fennállása alatt viselt nevet viselhetik tovább. Ha ettől el kívánnak
térni, ezt a házasság érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek
bejelenthetik. Az a kiskorú, aki a gyámhatóság engedélyével házasságot köt,
nagykorúvá válik, viszont ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya
vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt
nyilvánította érvénytelennek, akkor a házasságkötés nem jár a nagykorúság
megszerzésével.
Mi történik akkor, ha valamely fél nem tud arról, hogy
érvénytelen házasságot köt? (A vélt házasság)
Ha valamely fél vagy mindkettő nem tud arról, hogy érvénytelenségi ok áll
fenn, akkor vélt házasságról beszélünk. Ha egyik fél sem tudott róla (kétoldalú
vélt házasság), akkor úgy kell tekinteni, hogy a felek között létrejött és
fennmaradt a vagyonközösség, így az érvénytelenné nyilvánításkor úgy kérhetik a
felek a vagyonközösség megosztását, mint azt házasság esetén kérnék. Egyoldalú
vélt házasság esetén az a fél választhat, hogy óhajtja-e a fenti szabályok
alkalmazását, aki nem tudott arról, hogy érvénytelenségi ok áll fenn.
Mikor nem kötöttem házasságot? (Nem létező házasság)
Nem jön létre házasság, ha a felek nem voltak személyesen jelen, nem tettek
házasságkötésre irányuló nyilatkozatot, illetve nem anyakönyvvezető
közreműködésével tették azt.
B.) A házasság megszűnése
Mikor szűnik meg a házasság?
A házasság megszűnik az egyik házastárs halálával, vagy bírósági felbontással.
Hogyan lehet a házasságot felbontani? (Bírósági
felbontás)
A házasságot a bíróság bontja fel bármelyik házastárs, illetőleg a
házastársak közös kérelmére akkor, ha a házaséletük teljesen és
helyrehozhatatlanul megromlott. (Erre utal többek között a házastársaknak
végleges, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása a házasság felbontására.)
Ezen az sem változtat, hogy lehetővé teszik a megegyezésen alapuló bontás
lehetőségét.
Tehát beszélhetünk teljes körű bizonyítást igénylő bontóperekről és megegyezésen
alapuló bontásról, mindkét esetben a bíróság mondja ki a válást, de a
megegyezésen alapuló bontásnál a felek egyezségét hagyja jóvá a bíróság. Ebben
az esetben a feleknek választási lehetőségük van:
a.) megegyeznek a közös gyermek elhelyezéséről, a gyermek tartásáról, a
szülő és gyermek közötti kapcsolattartásról, a háztartási tartásról, a közös
lakáshasználatról, az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése
kivételével a házastársi közös vagyon megosztásáról, vagy
b.) bizonyítaniuk kell, hogy a házastársak között legalább 3 éve megszakadt
az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a
közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően
rendezték.
A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell
megindítania.
Mennyi idő alatt zajlik le egy házassági per? (Bontóper,
békítés)
A házassági per hossza általában a felektől függ. Ha megegyezéses bontásról
beszélünk, akkor ezek általában rövidebbek, míg ahol teljes körű bizonyítás
felvételére van szükség, azok értelemszerűen hosszabbak.
A bontóperes eljárás két szakaszra oszlik, a békítésre és az un. érdemi
eljárásra. Ha a békítés nem eredményes, megkezdődik az érdemi eljárás, ám
előtte a bíró a tárgyalást elhalasztja (gondolkodási lehetőséget biztosít a
felek számára). Ezek mind befolyásolják a per hosszúságát.
C.) Járulékos kérdések
Viselhetem tovább a férjem nevét a házasság felbontása
után is? (Névviselés a házasság megszűnése után)
A házasság megszűnése után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt
nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság megszűnése
után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a
volt férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság
fennállása alatt nem viselte.
A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a férje nevének
viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre
ítélték.
Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló
toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb
házassága megszűnt.
Kié marad a lakás a válás után? (Lakáshasználat
rendezése)
A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság
felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így
megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és
térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő
által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ha a lakásban a házastársak
egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a
házasság felbontása esetén – kérelemre – a bíróság dönt a lakás használata
felől. Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete,
a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a házastársak
közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja,
ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma
lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi
magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú
gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár. Ha a lakás használata nem osztható
meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az
egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a
bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására
kötelezi.
A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső
részére jogosult. A lakáshasználati jog ellenértéke – közös tulajdonban vagy
valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén – a lakás beköltözhető és
lakott forgalmi értékének különbözete. ) A távozó házastárs a használati jog
ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt
házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel,
arányosan megilleti. Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére
nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy
egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték
összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával
egyidejűleg esedékes.
Mikor kell eltartanom a volt házastársamat? (Volt
házastárs tartása)
A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki
arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított
magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet
követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését,
akinek eltartására a volt házastárs köteles. A tartásra való jog megszűnik, ha
az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb
érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem
szorul rá.
Mi tévő legyek, ha elköltöztem a házastársamtól, de
eltartani magamat nem tudom és én nem dolgozom? (Különélő házastárs tartása)
Amikor a felek között a házassági kötelék megmarad, de külön élnek (nem
átmenetileg), a házastárs köteles az önhibáján kívül rászoruló házastársát – ha
arra nem érdemtelen – különvagyonából is eltartani. Ezt csak akkor kell
megtennie, ha a rászoruló házastárs megélhetésének költségeit a közös vagyonból
nem lehet fedezni, és a tartás nem veszélyezteti a kötelezett saját, valamint
annak megélhetését, akinek eltartására köteles